Egykori arisztokrata családok történetének nyomában jártunk

– Negyedik éve fut minden hónapban az Életre kelt történelem előadássorozat. Mivel alapvetően a magyar arisztokrácia 16–19. századi történetét kutatom, így nagyon sok családdal foglalkozom családtörténeti szempontból. Közben úgy gondoltam, érdekes lenne históriájukat épített emlékeiken keresztül is vizsgálni, így is betekinteni a múltjukba.

– Első előadásom témája négy olyan kastély volt, amik történetét egyetlen szálra igyekeztem felfűzni. Belőlük három ahhoz a Wenckheim-családhoz köthető, akiknek jelentős szerepük volt a mi megyénkben is.

– A 19. század első felétől ők voltak az eredetileg Wenckheimpusztaként emlegetett későbbi Örményes ezerholdas birtokosai. A 19. század második felében a Wenckheimek telepítették újra ezt a területet. Nagy kastélyépítők voltak, alkotásaikból sok fennmaradt az országban, bár van, ami napjainkra rossz állapotba került közülük.

– Második előadásomnak szintén volt megyei témája. Az újszászi Orczy-kastélyokat, illetve az erdőtelki Buttler-kastélyt vettem sorra. Erdőtelek ma nem a megyénk része, de 1876-ig ahhoz a Heves és Külső Szolnok vármegyéhez tartozott, aminek Jász-Nagykun-Szolnok létrejöttéig Szolnok is része volt.

– Az erdőtelki kastélyt építő Buttlerek története a 19. században lett népszerű Magyarországon, amikor nem kisebb ember foglalkozott velük, mint maga Mikszáth Kálmán.

– 1900-ban megjelent Különös házasság című regényének főhőséül a család János nevű tagját választotta, amiért majdnem börtönbe is került. A műben nagyon előnytelen színben ábrázolt Dőry bárók pert indítottak ellene, amit alig tudott megúszni.

A ma is álló legendás tisztképző intézet, a Ludovika építésében szerepet játszó Buttlerek közül az első ismert ős az 1600-as években jelenik meg, amikor Buttler János József ezredesi rangban, az egri vár parancsnoki tisztét is betölti.

Ő 1687-ben kapott magyar honosságot, s 1712-ben nyert grófi rangot az egyébként bajor eredetű család. János Józsefnek két feleségétől összesen tizenkét gyereke született, így szemmel láthatóan életerős famíliával van dolgunk.

– Ám a Wenckheimeknek is van irodalmi lenyomatuk! Őket meg Jókai tette halhatatlanná az Egy magyar nábob főhőseként. Wenckheim József Antal gróf Jókai barátja volt, s bár az író a tiszafüredi Pankotai Józsa Györgyöt adja meg a nábob modelljéül, őróla is mintázta főhősét.

– A báró hatvanhét éves korában kulcsárnője huszonkét éves lányát vette feleségül, s emiatt felháborodott unokaöccse, a gerlai birtokok ura, gróf Wenckheim Károly egy fekete koporsót küldött az esküvőre.

– Ráadásul mellékelt hozzá egy üzenetet is: „Nem asszony kell neked, hanem ez!” Később pedig kétségbe vonták a házasságból született gyermek törvényességét. Mindezek az elemek visszaköszönnek a regényből.

– Jókainak is majdnem baja lett az ügyből, mert Károly gróf is komoly perrel fenyegetőzött, mivel rossz hírbe hozta a családot. Jókai tagadott mindent, muszáj volt elterelni a család figyelmét valamivel, ezért is adhatta meg Józsa György nevét is. Egyébként a megyéhez közeli, szarvasi Bolza-kastély is öröklés révén volt Wenckheim-tulajdon is.

Sok kastély cserélt öröklés útján gazdát, amit nem egy esetben hosszú pereskedések követtek. Ezeknél a pereknél, amik sokszor amiatt robbantak ki, hogy például házasságkötéskor nem a kellő hozományt adták a menyasszonnyal, gyakran többe került a leves, mint a hús. Mire megnyerték, ráköltötték a birtok vagy a kastély árát…

– Az újszászi Orczyak is sokáig pereskedtek birtokügyben a Podmaniczkyakkal, akiknek Tiszaföldváron voltak jelentős birtokaik, amelyek egészen Rákócziújfaluig nyúltak. A Podmaniczkyak leginkább Tiszaföldváron voltak meghatározóak.

– Mindig szoktam mondani, hogy minden településnek volt olyan arisztokrata vagy nemesi családja, akinek sokat köszönhettek az ott élők. Ilyenek voltak a Kövérek Mezőhéken, vagy Szabadkígyóson, Ókígyóson a Wenckheimek, Szarvason a Bolza-család.

Gróf Buttler különös házassága

Mikszáth Kálmán nagy sikerű regényében arról írt, hogy báró Dőry István (a valóságban gróf Döry Gábor) erőszakkal házasította össze megesett leányát a kastélyában megszálló gróf Buttler János sárospataki diákkal.

Története forrásaként Buttler vele utazó diáktársát, Bernáth Zsigmondot nevezte meg. A regény szerint Buttler erőszakkal kötött frigyének harminchat évig húzódó felbontási pere végül az egyház ellenállásán feneklett meg.

Mai ismereteink szerint Bernáth idős korban elmesélt története valójában jelentősen eltért az igazságtól, Mikszáth pedig jóhiszeműen támaszkodott a másodkézből hallott históriára. Az erőszakkal kötött esküvő mendemonda volt csupán.

Fennmaradt perirata alapján Buttler János szerelmi házasságot kötött hitvesével, aminek megromlása miatt az asszony kérésére az egyház hozzájárult a különélésükhöz, de a házasság felbontására az akkori jog szerint nem volt lehetőség.

Buttler, aki már maga is szabadulni akart a kötelékből, ügyvédje tanácsára állt elő végül az erőszakos frigy gondolatával, amit az érseki bíróság nem talált hitelesnek. Buttler gróf soha nem békült meg feleségével, áttért a református hitre, és hatalmas vagyonából jelentős alapítványt tett a honvédtisztképző Ludovika Akadémia részére.