Érték maradhat a kunhímzés

Jellemzője a hangsúlyozott középminta. A középső virágminta mellett két oldalt elhajló tulipán, vagy rozetta helyezkedik el. A kompozíció hármas tagolását rendszerint egy-egy virágos ág zárja le.

A kunhímzés felterjesztését a Kézműves Örökség Egyesület, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Tudományos Egyesület és a Nagykunsági Népművészek Egyesülete közösen nyújtotta be, az UNESCO Magyarországi Szellemi Kultúrájának elemei közé azért, mert a kunhímzés egyedi jellemzőinek köszönhetően a Nagykunság díszítőművészetének kiemelkedő része, a kun népcsoport sajátos jellegzetességeit képviseli.

A miniszteri elismerést Bán Andrea, a törökszentmiklósi Kézműves Örökség Egyesület elnöke vehette át a közösségi felterjesztés benyújtójaként a kaposvári Szivárvány Kultúrpalotában dr. Fülöp Péter, az Emmi művészeti, közművelődési és közgyűjteményekért felelős helyettes államtitkártól és dr. Tuzson Bence közszolgálatért felelős államtitkártól.

– Közel tíz éve volt az a nap, amikor először találkoztam a kunhímzéssel. Szerelem volt első látásra, és olyan meghatározó, hogy a Debreceni Egyetem Néprajz Tanszékére írt első szakdolgozatom témájának is ezt választottam. Ez a „találkozás” volt az előfutára annak a folyamatnak, annak a hosszú útnak, amelynek végeredményeként idén július végére elkészült a kunhímzés szellemi kulturális örökség hazai listájára beadott felterjesztése.

Több kritériumnak is maximálisan meg kellett felelni, pontosan, precízen kidolgozni képekkel, kiadványokkal, ajánlásokkal, videóval és különféle egyéb szóróanyagokkal támogatni, alátámasztani – mondta Bán Andrea néprajzkutató arról a munkáról, melyet az elismerésért kellett tenniük az elmúlt évek során.

A rangos Szellemi Kulturális Örökség cím azzal is jár, hogy minden év pünkösd napjaiban, a Szentendrei Skanzenben és minden év szeptember harmadik hétvégéjén a Kulturális Örökség Napja programsorozat vándor helyszínén bemutatják a kunhímzés élő hagyományát.