EGYKOR MÓRIC-LIGETNEK HÍVTÁK

2018.01.21. 15:19

Tudta, hogy régen kisvasút is volt a Tiszaligetben?

Sokszor sétálunk a Tiszaligetben és büszkén emlegetjük, mint Szolnok egyik legszebb részét, de vajon mennyit tudunk a történetéről?

Hófödte Tiszaliget

A város tiszántúli területe mindig is növényekkel, fákkal beborított terület volt, sokáig azonban teljesen ugyanúgy festett, mint a többi partszakasz. Egészen 1885-ig, amikor is Szolnokra költözött egy Tóth Mór nevű ügyész, az ő nevéhez fűződik a Móricz-liget kialakítása és ahogyan az könnyen kitalálható, a nevét is róla kapta.

Az ügyész úr érkezése után földterületet bérelt a szandai uradalomtól és erdőtelepítésbe fogott a területen. A munkát nem is akárkik, a fogház rabjai végezték. Az 1890-es évek végére végső formát kapott a liget, megterebélyesedett fák, köztük sétányok, pavilonok gyönyörködtették az arrafelé sétálókat. Sokáig azonban akárki nem tölthette itt pihenős idejét, az ügyészség gondozásában álló parkot csak 1912-ben engedték át a városi lakosságnak. Addig csupán a kiváltságosok, a casinói tagok és ezek családtagjai” látogathatták.

Az 1900-as évek elején épült a liget bejáratánál a helyiek által igen kedvelt Aranylakat vendéglő, ahol sok más mellet csodás halételekből is lehetett falatozni. A ligetben kapott helyet az 1901-ben alakult Tisza Evezőegylet klub- és csónakháza, sőt két teniszpálya is.

Az első világháború után a Móric-ligetben rendezték a majálisokat, de itt tartották 1935. szeptember 22-én a Nagykunsági Pásztortalálkozót is, ami a Gulyásfesztivál elődjének tekinthető.

A második világháború nem volt kíméletes Szolnok parkjával, az Aranylakat megsemmisült, a német és szovjet megszállók pedig módszeresen kiirtották innen a fákat. 1948-ban telepítették be újra fákkal a letarolt lepusztított területet.

Aranylakat étterem
Forrás: BAUER SÁNDOR/ Fortepan

Az ötvenes éven végén nagyszabású terv vette kezdetét, amit a Hazafias Népfront szolnoki bizottsága kezdeményezett. Az akkor már Tiszaligetnek nevezett parkban szabadidő- és sportközpontot terveztek, a Szolnok Megyei Tervező iroda építészmérnökeit, Kovács Józsefet és Bíró Józsefet kérték fel, hogy készítsenek tanulmányt a liget beépítéséhez.

Csónakázó-tó, sportlétesítmények, strandfürdő, vidámpark, kisvasút és egy úttörőváros létrehozása is a tervek között szerepelt. Több javaslat is megvalósult, az 1960-as évek picike vidámpark szórakoztatta az idelátogatókat a bejáratnál és egy másfél kilométeres vonalú kisvasút is megépült, amivel a liget túlsó végébe lehetett átzötyögni.

Sportcsarnok
Forrás: MHSZ/Fortepan

Az úttörőváros az erdős rész délnyugati végén kapott helyet. Az Éliás László építész tervezte épületben volt szálló, lányoknak-fiúknak is 100-100 férőhellyel, és egy 200 fős konyhaépület, ami társalgó és étterem volt egyben. De ez még semmi! Voltak itt játszóterek, szabadtéri színpad, úszómedence és sportpályák is.

A liget beépítése persze nem valósulhatott volna meg megfelelő árvízvédelem nélkül, melynek alapjait Nemes Gerzson vízépítő mérnök tervei alapján valósítottak meg. A körgát 1961-re készült el.

S bár azóta vidámpark és kisvasút már nincs a ligetben, később ide települt a Szolnoki Főiskola (azóta már Neumann János Egyetem Gazdálkodási Kara), melynek campusát 2008. december 4-én avatták fel. Itt talált otthonra a Damjanich uszoda utódja, a 2013-ban átadott Szolnoki Vízilabda Aréna, 2011-ben pedig megépült a ligetet a belvárossal összekötő Tiszavirág-híd.

A Tiszavirág híd madártávlatból
Fotós: Mészáros János

Forrás: Kósa Károly: a Tiszaliget története (In. Szolnok könyve), vfmk.hu

Borítókép: Hófödte Tiszaliget 2017 telén, Szoljon.hu

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szoljon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!