Reformáció 500

2017.10.13. 15:39

Közös emlékzsinatot tartott a református és az evangélikus egyház

Közös zsinatot tartott a Magyarországi Református Egyház (MRE) és a Magyarországi Evangélikus Egyház (MEE) a reformáció 500. évfordulója alkalmából pénteken Budapesten.

Az emlékzsinat előtt tartott sajtótájékoztatón Bogárdi Szabó István, az MRE zsinatának lelkészi elnöke kiemelte: sok kérdés van, amelyet a két egyháznak közösen kell megtárgyalnia. Emellett az emlékülés célja, hogy megerősítsék egymást szolgálatukban. Felidézte: a két egyház 266 évvel ezelőtt, 1791-ben Nagygeresden tartott utoljára közös zsinatot, akkor állapodtak meg a máig érvényben lévő szószék- és úrvacsorai közösségről.

Mi is az a zsinat? És mi is az a reformáció?

A zsinat az egyház törvényhozó testülete, legfontosabb feladata, hogy megállapítsa az egyház tanait, alkotmányát, belső törvényeit, továbbá határoz az egyház működését érintő kérdésekről. A református zsinat 100, az evangélikus zsinat 75 tagú. A református és az evangélikus zsinat élén kettős elnökség áll: lelkészi, valamint világi elnök irányítja. A reformáció emlékévében szerte a világon és Magyarországon is arra emlékeznek, hogy Luther Márton Ágoston-rendi német szerzetes, teológus 1517. október 31-én függesztette ki az egyházi megújulást követelő 95 tézisét a wittenbergi vártemplom kapujára. Ettől a naptól számítjuk a reformáció kezdetét.

Hafenscher Károly, az MEE zsinatának lelkészi elnöke a közös tanúságtétel fontosságát hangsúlyozta, hozzátéve, hogy a mai magyar szekularizált társadalomban nem az érdekli az embereket, hogy ki melyik felekezethez tartozik, hanem az, hogy tudnak-e hitelesen tanúságot tenni Jézus mellett.

Huszár Pál, az MRE zsinatának világi elnöke arról beszélt, hogy a reformációnak Magyarországon a hitújítás mellett nemzetmegtartó szerepe is volt. A magyar nyelvű szentírás és igehirdetés, a könyvnyomtatás és a hitvitázó irodalom, a protestáns iskolarendszer, amely közéleti szerepvállalásra is nevelt, mind a mai napig érezteti hatását – mondta.

Abaffy Zoltán, az MEE zsinatának nem lelkészi elnöke elmondta, hogy Magyarországon és a határon túl az evangélikus és református gyülekezetek több száz közös megemlékezést tartottak az emlékévben, és reményét fejezte ki, hogy folytatódnak az ökumenikus találkozások.

Bogárdi Szabó István, Huszár Pál, Hafenscher Károly és Abaffy Zoltán (b-j) a református és az evangélikus egyház közös zsinata előtti sajtótájékoztatón
Forrás: reformatus.hu | Fotós: Asszonyi Eszter

A rendezvény istentisztelettel kezdődött a fasori evangélikus templomban, majd a fasori református templomban tartották meg az emlékülést, amelyen a két egyház közös nyilatkozatot fogadott el.

A dokumentumból kiderül, hogy a két egyház a reformációra máig tartó folyamatként tekint, mert meggyőződésük szerint az ötszáz évvel ezelőtt elindult megújulásra „ma is szükség van az igazságtalanságoktól gyötört, háborúkkal sújtott világban”. A felek a reformáció 500. évfordulóján újra elkötelezik magunkat „a testvéri egységre, az évszázados sebek gyógyítására, az anyaszentegyház szolgálatára minden nemzet és közösség javára”.

(Borítóképünkön a református és az evangélikus egyház közös zsinatának ülése a budapesti fasori református templomban. Forrás: Asszonyi Eszter / reformatus.hu)

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szoljon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szoljon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!