Értékmentők

2019.08.04. 07:30

A külhoni fiatalok hisznek a magyarság gyarapodásában

Még mindig tapasztalható a hétköznapi diszkrimináció a Kárpát-medencei Értékmentő Alapítvány két külhoni tagja, Szitás Veronika és Kész Anasztázia szerint, akik arról beszéltek egy interjúban, milyen magyar fiatalként felnőni Kassán vagy Ungváron, és hogyan őrizhető meg a magyar identitás a szórványban.

A Kárpát-medencei Értékmentő Alapítvány a magyar fiatalság összefogására, kulturális és nemzeti értékek megmentésére jött létre. A szervezet egy felvidéki és egy kárpátaljai tagjával, Szitás Veronikával és Kész Anasztáziával a Mandiner beszélgetett.

Az interjúból kiderül, hogy mindketten magyar iskolába jártak, ami Szitás Veronika esetében nemcsak az anyanyelvhasználat szempontjából jelentett sokat, hanem azért is, mert olyan történelemtanára volt, aki a tantervet mindig kiegészítette a magyar vonatkozásokkal, korrigálva egyúttal a szlovák tankönyvek féligazságait is. Kész Annamária bár az ungvári egyetem magyar karának hallgatója, a magyar nyelv mégis oly mértékben visszaszorult ebben az intézményben, hogy még itt is mindennapos küzdelmet jelent elérni azt, hogy az anyanyelvén felelhessen vagy vizsgázhasson.

Az anyanyelv elvesztésének egyenes útja

Veronika elárulja, hogy neki nincsenek közeli szlovák barátai. Szerinte azért, mert közülük „sokan egészen más mentalitásúak” és „a közös kulturális pontok” is hiányoznak. Sőt sokszor úgy érzi, mintha „félnének” vagy kisebbségi érzésük lenne, amit tapasztalatai szerint azzal kompenzálnak, hogy kinevetik őt, ha nem tökéletes szlováksággal szólal meg. Hangsúlyozza, hogy ezt nem feltétlenül rosszindulatból teszik, de meglátása szerint a szlovákok úgy érzik, folyamatosan bizonyítaniuk kell amiatt, hogy „Szlovákia viszonylag friss állam”.

Anasztáziának viszont vannak ukrán barátai, akikkel jól kijön, de fontosnak tartja megjegyezni, hogy e kapcsolatok nyelve mindig az ukrán.

„Közeli ukrán barátaimat sem tudtam rávenni arra, hogy legalább alapszinten megtanuljanak magyarul, mert ezzel bevallottan elvi fenntartásaik vannak”

- teszi hozzá.

A felvidéki interjúalany a vegyes házasságok kérdéséről is megosztja a véleményét. Azt mondja, ezek „az anyanyelv elvesztésének egyenes útját jelentik”, hiszen mindig a többségi nemzetet képviselő házasfél nyelvén nevelik gyermekeiket. Hozzáteszi, neki is vannak olyan unokatestvérei, akik vegyes nemzetiségű családba születtek, és nem tanultak meg magyarul. „Ezzel szerintem ők válnak szegényebbé, hiszen egy plusz nyelv hatalmas előnyt jelent” – ad hangot véleményének Veronika.

Nincs megoldhatatlan helyzet

„Hiszünk egy szebb jövőben és a magyarság gyarapodásában a Kárpát-medencében” – hangsúlyozzák a lányok, akik szervezetükről, a Kárpát-medencei Értékmentő Alapítványról elmondják: fő céljuk a magyarság megőrzése, ennek érdekében csapatépítő hétvégéket, konferenciákat szerveznek és a határokon átívelő kapcsolatokat építenek. Megjegyzik, hogy az alapítvány munkatársai önkéntesként végzik tevékenységüket.

„Olyan ez, mint egy nagy család, mindig van valakinek egy jó ötlete, és nincs megoldhatatlan helyzet”

- teszi hozzá Veronika.

Magyarellenesség a hétköznapokban

Mindketten arról számolnak be a beszélgetés során, hogy a hétköznapokban is tapasztalják a magyarellenességet. Míg Anasztáziát az egyik ukrán tanára akarta meggyőzni arról, hogy Kárpátalján nem is élnek magyarok, illetve a buszon is számos atrocitás érte, ahogy Veronikát is nemegyszer kinevették már a szlovák kiejtése miatt.

„Ezekből nem csinálunk ügyet, ezekhez sajnos hozzászoktunk”

- jegyzi meg a felvidéki lány.

Másodvirágzásban bíznak

Sajnos egyikük sem látja túl fényesen a magyarság jövőjét a környezetükben, de az anyaország nemzetpolitikai törekvéseiről jó véleménnyel vannak. Veronika úgy látja, a kassai magyarság sok segítséget kapott az elmúlt években, és ezek közül nem az anyagi támogatásokat emeli ki elsősorban, hanem a szellemi életet serkentő programokat. Ő a helyi magyarság „másodvirágzásában” bízik.

Anasztázia a magyar nemzetpolitikai intézkedések közül pozitív példaként a kárpátaljai magyar vállalkozók szülőföldön maradását segítő Egán Ede Gazdaságfejlesztő Programot, illetve az ungvári egyetem magyar karának támogatását említi, továbbá azt, hogy a magyar állam finanszírozza a tanulmányait.

„Aki tagadja ezeket a pozitív hatásokat, az hazudik. Kárpátalját a kilátástalanságból húzta ki az Orbán-kormány, e nélkül nagyon mélyen lennénk”

- hangsúlyozza.

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szoljon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szoljon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!