Tömegek vonultak az utcákra, miután Gyurcsány bevallotta, hogy hazudott

Pontosan 15 éve került nyilvánosságra az a megdöbbentő beszéd, amit Gyurcsány Ferenc akkori miniszterelnök nem sokkal a 2006-os választások után mondott el egy zárt körű MSZP-frakcióülésen Balatonőszödön. A kormányfő a sajátjai előtt beismerte, hogy végighazudták az elmúlt éveket, eltitkolták a közvélemény elől a valóságot, gyakorlatilag a csőd szélére sodorták az országot.

Fotós: Kovács Tamás

Fotós: Kovács Tamás

Sokkolóan hatottak a közvéleményre 2006. szeptember 17-én az első hírek, amikor a Magyar Rádióban bejátszották a balaton­őszödi MSZP-frakcióülésen hónapokkal korábban (május 26-án) elhangzott miniszterelnöki beszéd egyes részleteit.

„Végighazudtuk az utolsó másfél-két évet”

Emlékezetes, hogy a 2006-os választási győzelem után, de még a kormányalakítás előtt, az MSZP-frakció zárt ülést tartott a balatonőszödi kormányüdülőben. Eleinte győzelmi hangulat uralkodott, majd Gyurcsány Ferenc emelkedett szólásra, hogy elmondja programbeszédét, százmilliárdos nagyságrendű költségvetési kiigazítást sürgetve még az önkormányzati választások előtt. A hatás drámai volt. Sok szocialista képviselő számára ekkor vált világossá, milyen is az ország valós gazdasági helyzete. Mivel népszerűségvesztéstől tartottak, főként a vidéki polgármesterek részéről ellenállás fogalmazódott meg. Ezért Gyurcsány 25 percben reagált az elhangzottakra. Ez a felszólalás híresült el később „őszödi beszéd” néven.

„Nincsen sok választás. Azért nincs, mert elk*rtuk! Nem kicsit, nagyon! Európában ilyen böszmeséget még ország nem csinált, amit mi csináltunk. Meg lehet magyarázni. Nyilvánvalóan végighazudtuk az utolsó másfél-két évet. Teljesen világos volt, hogy amit mondunk, az nem igaz”

– hangzott az elképesztő miniszterelnöki beismerés zárt körben. Gyurcsány persze azonnal a teljes kormánykoalícióra terítette a felelősséget, amikor így fogalmazott: „Annyival vagyunk túl az ország lehetőségein, hogy mi azt nem tudtuk korábban elképzelni, hogy ezt a Magyar Szocialista Párt és a liberálisok közös kormányzása valaha is megteszi.”

A megdöbbentő és egyben felháborító beszédben Gyurcsány a frakcióval azt is megosztotta, hogy gyakorlatilag elcsalták a választásokat, hiszen a valós adatok eltitkolásával félrevezették a közvéleményt.

„Amit meg lehetett csinálni az elmúlt egy hónapban, azt megtettük. Amit az azt megelőző hónapokban titokban meg lehetett csinálni úgy, hogy nehogy a választási kampány utolsó heteiben előkerüljenek olyan papírok, hogy mire készülünk, azt megtettük. Úgy őriztük a titkot, hogy miközben tudtuk és ti is tudtátok, hogy ha el fog jönni a választási győzelem, utána nagyon neki kell állni, hogy soha ilyen problémánk nem volt.”

A választási kampányban eltitkolt tervek aztán gyorsan valósággá váltak, az ígéretek helyett a választók brutális megszorításokat kaptak a második Gyurcsány-kormánytól. Már augusztusban 30 százalékkal emelték a gáz árát, majd több alkalommal hajtottak végre rezsidíjemeléseket. Növelték az adókat, egyebek mellett bevezették a húszszázalékos kamatadót, 15-ről 25 százalékra emelték a kisvállalkozókat terhelő adókat, megszüntették a lakáshitel után járó adókedvezményt és ingatlanadót is terveztek.

Tizenöt éves az őszödi beszéd

A dosszié további cikkei

Tüntetéshullám és ultimátum

A megszorítások miatt tehát már szeptember elején érezhető volt a feszültség a társadalomban, és ezek után robbant a bomba, a nyilvánosságra került őszödi beszéd elementáris felháborodást váltott ki az emberekből. Még aznap este a Parlament előtt és több vidéki városban is spontán tüntetések kezdődtek, emberek ezrei vonultak utcára a kormányfő lemondását követelve.

Másnap a békés demonstrálókból kivált erőszakos csoportok megostromolták a Magyar Televízió épületét. Azon az éjszakán több mint száz rendőr és ötven tüntető sérült meg.

Már ekkor látható volt, hogy Gyurcsányék az erőszakot nem csillapítani, inkább fokozni akarják, hiszen a tévészékházat védő, rosszul felszerelt rendőri egységet magára hagyták, miközben a környék utcáiban több száz állig felfegyverkezett rohamrendőr várakozott, de hiába, nem kaptak parancsot a beavatkozásra. A későbbi tüntetéseken a bajtársaikat ért bántalmazás ürügyén a rend­őrök egy része érezhető revansvággyal végezte a tömegoszlatást, ami többször brutalitásba torkollott, és sok békés állampolgár is áldozatául esett a rendőrterrornak. Október 23-án, az 1956-os forradalom ötvenedik évfordulóján a tüntetőket és a Fidesz ünnepi rendezvényéről távozókat válogatás nélkül oszlatták, verték a rendőrök: lovasrohamot, könnygáz­gránátokat és gumi­lövedékeket is bevetettek, több mint 150 ember szenvedett sérüléseket, volt, akinek a szemét is kilőtték.

A Fidesz illegitimnek nevezte a hazugsággal hatalomra került miniszterelnököt, a közelgő önkormányzati választást pedig a Gyurcsányról szóló népszavazásnak minősítette.

Az október 1-jei helyhatósági választásokon a Fidesz jelentős győzelmet aratott: Budapest nem, de a legtöbb település ellenzéki irányítás alá került. A voksolás előestéjén Orbán Viktor 72 órás ultimátumot adott a kormányfőnek a távozásra. Gyurcsánynak azonban esze ágában sem volt lemondani, inkább újabb taktikázásba kezdett, bizalmi szavazást kért maga ellen az Országgyűlésben. Nyilvánvaló volt, hogy ezzel semmilyen kockázatot nem kell vállalnia a miniszterelnöknek, hiszen addig már biztosította a hátországát, a hatalommal járó pozíciók és pénz összetartotta a koalíciós frakciókat. A parlamenti voksoláson az MSZP-s és SZDSZ-es képviselők egyhangúlag kiálltak mellette.

Három kiszivárogtatót sejt a bukott kormányfő

Máig nem tudni pontosan, ki és hogyan szivárogtatta ki az őszödi beszédet, és az sem egyértelmű, ki juttatta el a sajtóhoz. Feltételezések szerint a kiszivárogtatásokhoz köze volt Rózsa-Flores Eduardo bolíviai–magyar katonának, aki az ELTE utolsó KISZ-titkára volt, színész, író, költő és publicista is. Rózsa-Flores Eduardo részt vett a délszláv háborúban, s végül 2009 tavaszán Bolíviában, egy hotelszobában lőtték agyon kommandósok.

Szanyi Tibor, az MSZP elnökségének tagja 2011 júniusában azt állította, bár nincs rá bizonyítéka, de szerinte maga Gyurcsány szivárogtatta ki a felvételt, hogy felrázza a pártot az őszi önkormányzati választások előtt.

A volt kormányfő ezt cáfolta, majd arról beszélt, gyanítja, hogy kik lehetnek a kiszivárogtatók, de döntő bizonyíték híján nem nevezte meg őket. Ezek után leírta és elküldte Mesterházy Attila akkori MSZP-elnöknek a rendelkezésére álló információkat, köztük azoknak a nevét, akik szerinte kiszivárogtathatták a beszédet. Mesterházy viszont újságírók előtt olvasatlanul megsemmisítette a borítékot, mondván, ha a volt kormányfő nem érzi megdönthetetlennek, és ezért nem hozza nyilvánosságra információit, akkor tőle sem várható, hogy ezt tegye.

Gyurcsány 2012 szeptemberében egy interjúban már nyíltan beszélt arról, hogy három szocialista politikus szivárogtathatta ki a beszédet: egy nő és két férfi, akiket azonban ekkor sem nevezett meg.

A Heti Válasz 2013. áprilisban arról írt, Gyurcsány Ferenc informálisan megüzente a szocialistáknak, ha kihagyják az ellenzéki szövetségből a DK-t, nyilvánosságra hozza az őszödi beszéd kiszivárogtatóinak a nevét. A DK a zsarolásról szóló értesülést cáfolta, de megjegyezték: a volt miniszterelnök közel jár a titok megfejtéséhez, és „ha a végső bizonyosságot megszerzi, akkor azt haladéktalanul megosztja a nyilvánossággal”. Májusban Szabó Bálint, a DK egyik akkori tagja több interjúban elmondta, hogy bizonyos „MSZP-s felső vezetők”, akiknek a keresztneve „Katalin, Imre és Ferenc”, segédkeztek a kiszivárogtatásban. Amikor egyértelművé vált, hogy a három keresztnév Szili Katalint, Szekeres Imrét és Baja Ferencet jelöli, Szili pert indított rágalmazás címén, és a bíróság elmarasztalta Szabót. A kiszivárogtatók személyét a mai napig homály fedi, Gyurcsány sem állt elő konkrét nevekkel.

Az őszödi beszéd nyilvánosságra kerülése után az MSZP folyamatos népszerűség-zuhanása jött, Gyurcsány a közvélemény-kutatások szerint a rendszerváltás óta eltelt időszak legnépszerűtlenebb miniszterelnöke lett, de ragaszkodott a hatalomhoz, és meg is tudta tartani egészen a 2009-es leváltásáig.

A balliberális értelmiség nagy részének segítségével igyekezett „igazságbeszédnek” beállítani szónoklatát, saját és kormánya felelősségét pedig szétteríteni a teljes politikai elitre. A szerecsenmosdatás azóta is tart, és Gyurcsány mára a DK elnökeként ismét a baloldal megkérdőjelezhetetlen vezérévé vált.

Borítóképünkön Gyurcsány Ferenc

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szoljon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szoljon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!