Növekvő nyomás

2021.12.10. 12:11

Migrációs ügyben hozott fontos döntést az Alkotmánybíróság (videó)

A magyar Alaptörvényt és a magyar bevándorlási törvényeket sorolja első helyre a brüsszeli bevándorlási szabályokkal szemben az Alkotmánybíróság. A testület ezzel a döntésével a fizikai határzár mellé egy erős jogi határzárat is felépített.

A magyar kormány nevében az igazságügyi miniszter a bevándorlás ügyében fordult az Alkotmánybírósághoz. Azt kérdezték, mit kell tenni akkor, ha a magyar emberek akarata, a magyar jogszabályok ütköznek a brüsszeli migrációs szabályokkal. 

Brüsszel véleménye szerint ugyanis az illegális bevándorlóknak joguk van Magyarország területére lépni, és az ország területén tartózkodni, akkor is, ha biztonságos országból érkeznek, és a magyar hatóságok még nem bírálták el a menekültügyi kérelmüket. 

Az Alkotmánybíróság mai ítélete a magyar Alaptörvényt és a magyar bevándorlási törvényeket sorolja első helyre a brüsszeli bevándorlási szabályokkal szemben. A testület döntésével a fizikai határzár mellé egy erős jogi határzárat is felépített.

 Az Alkotmánybíróság azt is megállapította, hogy Magyarország területi egységére, népességére, államformájára és állami berendezkedésére vonatkozó elidegeníthetetlen rendelkezési jogának védelme az alkotmányos önazonossága részét képezi.

A vita előzménye, hogy a brüsszeli bürokrácia kérelmére az Európai Unió Bírósága elmarasztalta hazánkat, amiért a migránsokat a magyar jogszabályok alapján tranzitzónába küldték, és nem engedték be Magyarország területére.

Magyarország az Európai Bíróság döntésére felszámolta a tranzitzónákat. Viszont a magyar hatóságok továbbra sem engedték be automatikusan a migránsokat, hanem arra kérték őket, a szomszéd országok magyar nagykövetségein adják be a menekültügyi kérelmüket. Magyarország minden szomszédja biztonságos országnak számít, senki sem fenyegeti a migránsokat, a bevándorlók beadhatják kérelmüket. Brüsszel szerint azonban a magyar szabályozás és eljárás továbbra sem jó, bírsággal és büntetéssel fenyegetik hazánkat.

A vita valójában arra is rámutat, hogy az uniós, a tömeges migráció előtt meghozott, működésképtelen szabályokat meg kell változtatni. A magyar Alkotmánybíróság mai döntése pedig irányt ad ehhez.

Azt is ki kell emelni, hogy a migráció kapcsán Magyarországon volt egy népszavazás. A referendumon és az azt követő országgyűlési választáson is nyilvánvalóvá tették a magyar emberek, hogy nem támogatják Brüsszel bevándorláspolitikáját.

A migrációs nyomás közben újra fokozódik, látható ez a lengyel határon és a saját déli határainkon is. Egyre többen és többen próbálnak bejutni hazánkba: 2021. január és november között százezer határsértőt fogtak el a magyar hatóságok, míg tavaly ugyanebben az időszakban harmincezret. Ez több mint háromszoros növekedést jelent. Egyre többször fordul elő az is, hogy a migránsok rátámadnak a magyar rendőrökre és katonákra a kerítés túloldaláról. 

Az elemzések, hírszerzési, felderítési adatok alapján a közeljövőben nem várható a migrációs nyomás enyhülése. Éppen ellenkezőleg, újabb jelentős migrációs válság várható. 

Az igazságügyi miniszter szerint döntés iránymutatás ahhoz, hogyan kellene az európai szabályokat is a valósághoz igazítani:

Borítókép: Katonák Kelebia közelében, a magyar-szerb határon, az ideiglenes biztonsági határzárnál 2020. december 18-án.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szoljon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szoljon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában