Miért nem mondanak le a baloldali pártelnökök a hatalmas bukás ellenére sem?

Csúfos vereséget szenvedett a baloldali koalíció, kérdés, hogy a pártelnökök vállalják-e a felelősséget azzal, hogy lemondanak. Az elmúlt napok tapasztalatai alapján sokkal inkább úgy tűnik, hogy a pártelnökök szívesebben mutogatnak másra, mint hogy elismernék saját hibáikat – írja az Origo.

Megsemmisült a Jobbik, Jakab Péter szerint minden rendben

Az egyik legnagyobb bukást a baloldali összefogás pártjai közül a Jobbik szenvedte el, amely egyetlen egyéni választókerületben sem tudott győzni, sőt, még azt a dunaújvárosi körzetet is sikerült elveszíteniük, amelyet négy éve még összefogás nélkül is megnyertek.

Jól látható, hogy Jakab bohóckodása nem tudta feledtetni a Jobbik szavazóival, hogy a párt lepaktált Gyurcsány Ferenccel és a baloldallal;

a Jobbik több százezer szavazót veszített el.

Jakab Péter, a Jobbik elnöke ennek ellenére nem mond le, és Márki-Zay Pétert hibáztatja a bukásért. Úgy fogalmazott: Márki-Zay Péter megbuktatta az ellenzéket.

Ugyanakkor a parlamenti helyekből is jól látszik, hogy a Jobbik rengeteg szavazót vesztett. Míg 2018-ban még 26 képviselőt küldhettek az Országgyűlésbe, addig idén csupán 9 képviselőjük lesz.

Emiatt azonban úgy tűnik, hogy a Jobbik vezetősége és Jakab Péter sem vállalja a felelősséget, a Jobbik országos elnöksége már a választás másnapján azt közölte, hogy megerősítették az eddigi „néppárti politika” helyességét.

E mögül azonban éppen csak a nép hiányzik.

Az LMP-t a DK-nak kell „kisegítenie”, az MSZP teljesen jelentéktelenné vált

A baloldali összefogás nagy vesztese a Magyar Szocialista Párt is, amely a választási eredmények alapján tovább veszített jelentőségéből, a jelenleg 14 fős MSZP-frakció tovább zsugorodhat.

Bár Tóth Bertalan, az MSZP társelnöke az ATV műsorában arról beszélt, az MSZP hálózata volt a gerince az ellenzéki kampánynak, mégis – még szerinte is – kudarc lett a választási eredmény. Vagyis,

az MSZP egyre jelentéktelenebb.

Ennek ellenére Tóth Bertalan és Kunhalmi Ágnes nem mondanak le társelnöki posztjaikról.

Legalábbis erre enged következtetni, hogy Tóth Bertalan szerint nem merült fel a hatpárti egyeztetéseken, hogy a pártelnökök közösen mondjanak le az eredmény miatt.

Nem tudna egyedül frakciót alakítani a választási eredmények alapján, így

az LMP-t a DK-nak kell „kisegítenie”, hogy önálló frakciója lehessen az újonnan megalakuló Országgyűlésben.

Úgy állapodtak meg ugyanis a DK-val, hogy Gyurcsány Ferenc pártja kisegíti az LMP-t, ha nem lenne elegendő képviselőjük a frakcióalakításhoz. Márpedig a négy képviselő nem elegendő.

A két társelnök – Schmuck Erzsébet és Kanász-Nagy Máté – mégsem gondolkodik a lemondáson. Igaz, ez az ő esetükben valamennyire érthető, egy mára már mérhetetlen támogatottságú párttal – a baloldali háttérmutyinak köszönhetően – bejutottak a Parlamentbe.

Akik csak a saját érdekeiket nézték

A Momentumban már a baloldali kampány során történtek személyi változások, amikor Fekete-Győr András nagyon gyenge előválasztási szereplése után végül Donáth Anna vette át a pártelnöki tisztséget. Az EP-képviselő azonban egyik

legelső nyilatkozatában azonnal támadni kezdte Márki-Zay Pétert.

Már tavaly novemberben bírálta a baloldali jelöltet, sőt, az előválasztási cirkusz utáni időszakot is, kritizálva a hatpárti összefogást. Vagyis saját jelentőségüket és kompetenciájukat bizonygatva próbálta a Momentum – és a saját – érdekeit képviselni.

A baloldali koalíció nyilvánvaló bukása után, a választás estéjén pedig álságos módon állt ki Márki-Zay Péter mellé a színpadra.

Annak ellenére, hogy Donáth elhitte, hogy alkalmas pártja vezetésére, és hogy hatékonyan tud részt venni a baloldal kampányában,

a baloldal az ő részvételével is megbukott.

Ennek ellenére nem mond le pártelnöki tisztségéről.

Karácsony Gergely főpolgármester az egyetlen, aki bejelentette, hogy nem vállalja tovább a Párbeszéd társelnöki tisztségét, maga helyett Tordai Bencét jelöli. Ez nem is csoda, hiszen

Karácsony már tavaly megfutamodott, amikor belement, hogy visszalépjen Márki-Zay javára.

Gyurcsány Ferenc, a baloldal vezére a bukást látva azonnal hátba támadta Márki-Zay Pétert, akit még egy nappal korábban is a szövetségesének tartott. Őt hibáztatta a vereség miatt annak ellenére is, hogy

nyilvánvaló, hogy a Jobbik több százezer szavazója éppen miatta pártolt el az összefogástól, nem akarták elfogadni a Gyurcsány–Jakab-paktumot. Vagyis Gyurcsány személyesen is felelős a baloldal hatalmas kudarcáért.

Látható tehát, hogy a baloldali pártok vezetői közül senki nem vállalja a felelősséget. Míg 2018-ban több pártvezető is lemondott a vereség után, a mai pártok vezetői inkább másra mutogatnak.

Borítókép: Márki-Zay Péter, az ellenzék közös miniszterelnök-jelöltje (k) és az ellenzék közös képviselőjelöltjei az ellenzéki pártok Egységben a szabad Magyarországért! címmel tartott megemlékezésén, az Andrássy úton, az 1956-os forradalom és szabadságharc 65. évfordulóján, 2021. október 23-án. Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt