Ukrán válság

2022.08.10. 07:19

Támadás ért egy orosz támaszpontot a Krímben – frissül (videó)

168. napja dúl az orosz-ukrán háború.

Forrás: MTI/AP

Fotós: Jevhen Maloletka

Cikkünk frissül!

Ukrajna felkérte Svájcot diplomáciai képviselete ellátására Oroszországban

Ukrajna, tekintettel megszakadt közvetlen diplomáciai kapcsolatára, felkérte a semleges Svájcot érdekei képviseletének ellátására Oroszországban - közölte szerdán Pierre-Alain Eltschinger, az alpesi ország külügyminisztériumának szóvivője. Ugyanakkor Oroszország még nem adta hozzájárulását ehhez.

"Amint azt Szergej Lavrov orosz külügyminiszter korábban megjegyezte, Oroszország nem hajlandó az Ukrajnával való tárgyalásokra vonatkozóan olyan közvetítői ajánlatokkal foglalkozni, amelyek az oroszellenes szankciókhoz csatlakozó országoktól erednek" - közölte a berni orosz diplomáciai képviselet a TASZSZ orosz hírügynökség megkeresésére. 

Úgy gondoljuk, a svájci semlegesség ismert módon csorbát szenvedett azzal, hogy a konföderáció csatlakozott az Európai Uniónak mind a hét - illegális és oroszellenes - szankciócsomagjához, gyakorlatilag állást foglalt a konfliktusban 

- szögezte le a nagykövetség.

Ukrán kabinetfőnök: a tél előtt véget kell vetni a harcoknak

Még a tél beállta és a következő fűtési idény kezdete előtt sürgősen véget kell vetni Ukrajnában a harcoknak - jelentette ki szerdán Andrij Jermak, az ukrán elnök kabinetfőnöke Kijevben.

Figyelmeztetett, hogy máskülönben fennáll a veszélye annak, hogy Oroszország tönkre teszi az ország fűtési és energetikai infrastruktúráját. Volodimir Zelenszkij kabinetfőnöke szerint az orosz hadsereg már most támadásokat intéz ezen létesítmények ellen.

"Ez az okok egyike, amiért maximális erőfeszítéseket akarunk tenni, hogy a háború aktív fázisát az ősz végéig lezárhassuk" - fogalmazott Jermak, hozzátéve, hogy a harcok már csaknem fél éve folynak.

Jermak mindemellett hangsúlyozta, hogy az ukrán hadsereg mindent elkövet az Oroszország által elfoglalt területek visszafoglalására. Ám minél tovább beássák magukat az orosz katonák ukrán területen, annál nehezebb lesz ezt megtenni - tette hozzá.

Petro Kotyin, az Enerhoatom ukrán állami atomipari vállalat vezetője pedig szerdán az áramvezetékek elvágását helyezte kilátásba, amennyiben Európa legnagyobb atomerőművét, a zaporizzsjai létesítményt rákötik az Oroszország által elcsatolt Krím félsziget hálózatára. "Úgy vélem, hadseregünk készen fog állni erre, ha szükségessé válik" - mondta az RBK-Ukrajina hírügynökségnek nyilatkozva.

Segélyként kapott étel esznek fiúk, a háttérben olvasható felirat aknaveszélyre figyelmeztet az ukrán főváros, Kijev közelében fekvő Irpinyben 2022. augusztus 9-én
Forrás: MTI/EPA/Szerhij Dolzsenko

Ukrinform: herszoniak az álreferendum bojkottjára szólítottak fel

Az orosz csapatok ellenőrzése alá került dél-ukrajnai Herszon városának lakói az Ukrinform hírügynökség szerdai jelentése szerint a terület Oroszországhoz csatolásáról tartandó "álreferendum" bojkottjára szólítottak fel.

Az ukrán hírügynökség azt közölte, hogy az utcákon sárga szalagok tűntek fel, ami szerinte a "nyilvános ellenállási mozgalom" szimbóluma. Továbbá arról tájékoztatott, hogy a mozgalom aktivistái felszólították az embereket, hogy a sárga szalagokat póznákra, villanyoszlopokra, korlátokra, illetve buszmegállókban is tűzzék ki.

A február 24-én indult orosz hadművelet következtében az orosz csapatok és szövetségeseik több térséget is ellenőrzésük alá vontak Ukrajna déli részén, ahol saját közigazgatási szerveket hoztak létre. Értesülések szerint 

Donyeckben, Luhanszkban, Herszonban és Zaporizzsjában is terveznek népszavazást az Oroszországhoz csatlakozásról.


 

Hírügynökségek ugyanakkor felidézték, hogy különösen Herszonban több tüntetés volt és merényleteket is elkövettek a Moszkva-barát közigazgatás tagjaival szemben.

Ukrán hadsereg: használhatatlanná tettek egy fontos hidat

Rakétákkal használhatatlanná tette az ukrán hadsereg az orosz erők által megszállt, Herszon megyei Nova Kahovka-i duzzasztógátnál álló hidat - közölte az ukrán déli parancsnokság Facebook-oldalán szerdán.

A találat pontos és hatásos volt 

- írták.

Az orosz megszálló hatóságok egyelőre nem tettek közzé információkat a támadásról. Az RT orosz állami tévé kedden a híd elleni rendszeres tüzérségi támadásokról számolt be.

A kijevi kormányerők nagy hatótávolságú rakétákkal igyekeznek megsemmisíteni a térség átkelőhelyeit a Dnyeper-folyón, hogy elvágják a jobb partvonalon állomásozó orosz csapatok ellátását.

Az ukrán hadsereg korábban már beszámolt arról, hogy használhatatlanná tett egy vasúti hidat és Herszonnál egy másik átkelőt. 

 

Az oroszok ennek ellensúlyozására kompokat állítottak üzembe a civileknek és pontonhidakat építettek a hadseregnek a helyenként csaknem egy kilométer széles folyón.

 

Az orosz hadsereg által riportereknek szervezett túrán készített képen az orosz védelmi minisztérium támogatásával új lakónegyed épül a dél-ukrajnai Mariupolban 2022. augusztus 10-én 
Forrás: MTI/EPA/Szergej Ilnyickij

Rakétalálat ért egy falut Zaporizzsja mellett

Négy orosz rakéta csapódott be Zaporizzsja melletti Kushuhum nevű faluba. 4 lakóház összeomlott, az egyik romjai alatt egy 52 éves asszony holttestét találták meg. Több épület megrongálódott, beszakadtak a tetők és betörtek az ablakok. Az elektromos- és gázvezetékek is megsérültek.

Az ukrán különleges erők állhatnak a krími támadás mögött

A Sky News-nak egy magasrangú ukrán hivatalos személy azt nyilatkozta, hogy az ukrán különleges erők állnak az előző napi krími támadás mögött.

Kedden több robbanás is volt egy orosz repülőgéplőszert tároló raktárban a krími Novofjodorovka melletti repülőtéren. A robbanásokban egy ember meghalt, hat pedig megsérült.

Oroszország szerint lelőttek három ukrán katonai repülőgépet

Az orosz védelmi minisztérium azt közölte, hogy szerda reggel lelőttek három ukrán katonai repülőgépet a nyikolájevi régióban. Azt is írták, hogy megsemmisítettek egy Németországból érkezett Gepárd légvédelmi gépágyút is a régióban.

Ukrajna tagadja, hogy ők állnának a krími támadás mögött

Mihajlo Podoljak ukrán elnöki tanácsadó egy televíziós interjúban azt nyilatkozta, hogy nem Ukrajna a felelős a krími orosz katonai repülőtéren történt robbanássorozatért. Arra is utalt, hogy partizánok állhatnak a támadás mögött, ami a konfliktus egy új szakaszának kezdetét jelentheti. Azt is elmondta, hogy Ukrajna célja az Orosz Föderáció demilitarizálása. „A Krím jövője az, hogy a Fekete-tenger gyöngye legyen, egy nemzeti park egyedülálló környezettel és üdülőhelyekkel, nem egy katonai bázis terroristáknak. Ez csak a kezdet.”

Az ukrán védelmi minisztérium azt nyilatkozta, hogy nem tudják, mi okozta a robbanásokat, és gúnyosan hozzátették, hogy az embereknek be kellene tartaniuk a tűzvédelmi szabályokat, és hogy bizonyos helyeken ne legyen megengedett a dohányzás.

Áldozatokat jelentettek Dnyepropetrovszk megyéből

Legalább 13 halálos áldozata van az éjszakai bombatámadásoknak Dnyepropetrovszk megyében. Valentin Reznyicsenko kormányzó szerint Marhanec városában több mint 20 lakóház sérült meg. Villamosvezetékek is megsérültek, ezért több háztartás maradt áram nélkül. Többek között egy hostel, két iskola, egy koncertterem is megrongálódott. Egy közeli faluban lakóházakat és gázvezetékeket rongált meg az orosz támadás, mintegy ezren maradtak gáz nélkül. A támadást Grad rakéta-sorozatvetőkkel hajtották végre. Reznyicsenko szerint az éjszaka körülbelül nyolcvan rakétát lőttek ki lakónegyedekre.

42 800 orosz katona halt meg Ukrajna szerint

Az ukrán hadsereg állítja, már 160 orosz katona halt meg az elmúlt 24 órában, ezzel 42 800-ra emelkedett a háború óta meghalt orosz katonák száma. Az adat független forrásból nem erősíthető meg.

170 milliárdos orosz költségvetési többlet

Az orosz költségvetési többlet hat hónap alatt megközelíti a 170 milliárd dollárt a nyugati szankciók ellenére. Az orosz jegybank szerint az ország költségvetési többlete megháromszorozódott 2021 azonos időszakához képest. Ennek két fő oka volt: a rekordmagas energiaárak, elsősorban Oroszország kulcsfontosságú exportcikkei, a gáz és az olaj esetében, valamint az ország importjának meredek csökkenése a nyugati szankciók miatt.

Königsbergben küszködnek a kvótákkal

Oroszország balti königsbergi (Kalinyingrád) exklávéja küszködik az EU által a szankcionált árukra bevezetett kvótákkal, amelyeket Litvánián keresztül importálhat Oroszország szárazföldi részéből vagy Fehéroroszországból – ismerte el a régió kormányzója. Litvánia júniusban felbőszítette Moszkvát azzal, hogy megtiltotta például beton és acéláruk szárazföldi tranzitját Kalinyingrádba, miután életbe léptek az EU-szankciók ellenük – írja a Reuters.

Már 12 gabonaszállító hagyta el az ukrán kikötőket

Az ENSZ által a globális élelmiszerválság enyhítése érdekében kötött megállapodás alapján az ukrán kikötőket elhagyó gabonaszállító hajók száma elérte a 12-t, a két legutóbbi, kedden indult hajó pedig Isztambul és Törökország felé tart.

Irán szerint csak ők rendelkeznek az új műhold felett

Irán cáfolta, hogy a Khayyam műhold, amelyet a Bajkonur kozmodromból indított orosz Szojuz rakéta fedélzetén állítottak pályára, valaha is orosz ellenőrzés alá kerülne. A Washington Post azonban korábban arról számolt be, hogy két amerikai tisztviselő szerint Moszkva közölte Teheránnal, hogy több hónapig, vagy akár még hosszabb ideig is használni kívánja a műholdat katonai célpontok megfigyelésére Ukrajnában. Teherán azt mondta, hogy Irán az első naptól kezdve teljes ellenőrzést és műveletet gyakorolhat a műhold felett, azt nem adja át másnak.

Túlbuzgó őr állított meg két orosz nőt egy francia múzeumnál

Két orosz állampolgárnak megtagadták a belépését a Chateau de Vincennes-be, amely egykor erődítmény és királyi rezidencia volt Párizs szélén, mert az őrök alkalmazták a februárban minden katonai létesítményre kiadott tiltó szabályt – írja az AFP. A nőket egy őr állította meg, amikor a múlt hónapban megpróbáltak bejutni a történelmi helyszínre. Megkérte, mutassák meg útlevelüket, majd közölte velük, hogy nem mehetnek be. A francia védelmi minisztérium később megerősítette az AFP-nek, hogy az ukrajnai orosz katonai invázió miatt valóban korlátozta az orosz állampolgárok hozzáférését a katonai létesítményekhez, ám ez a szabály nem alkalmazható egyformán a stratégiai helyszínekre és a nyilvánosság számára hozzáférhető helyszínekre, például múzeumokra.

Európába látogatni kiváltság és nem emberi jog

Észtország és Finnország vezetői – támogatva az ukrán elnök kezdeményezését – azt akarják, hogy az európai országok ne adjanak ki turistavízumot orosz állampolgároknak, mondván, hogy ne nyaralhassanak Európában, amíg az orosz kormány háborút folytat Ukrajnában. Az észt miniszterelnök, Kaja Kallas kedden a Twitteren azt írta, hogy 

Európába látogatni kiváltság, nem emberi jog,

 és „ideje véget vetni az oroszországi turizmusnak” – írja az Associated Press. 

Azonosítatlan áldozatokat temettek újra Bucsában

Az ukrán hatóságok augusztus 9-én, négy hónappal azután, hogy az orosz csapatok kivonultak a területről, újratemettek 15 embert, akiket a Kijev megyei Bucsában találtak egy tömegsírban. „A tömegsírból előkerült holttestek mindegyikén kínzási nyomok vannak. Mielőtt lelőtték őket, valamennyiüket megkínozták” – mondta Mihajlina Szkorik alpolgármester a Reutersnek.

Robbanásokat hallottak Zaporozsje megyében

Olekszandr Sztaruh, Zaporozsje megye kormányzója arról számolt be, hogy az augusztus 10-én éjjel hallott robbanások annak a következményei, hogy két orosz repülőgépet elfogott az ukrán légvédelem.

Magyarország segít

Magyarország területére 2022. augusztus 9-én az ukrán-magyar határszakaszon 6174 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 5833 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett. A beléptetettek közül a rendőrség 183 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást. Az ukrajnai háború elől 2022. augusztus 9-én 440 ember, köztük 163 gyermek érkezett Budapestre vonattal – közölte az ORFK.

Robbanásokat jelentettek Kirilivkából

Ivan Fedorov melitopoli polgármester azt mondta, hogy a krími robbanásokon kívül legalább két robbanás is hallatszott az Azovi-tenger partján fekvő, megszállt üdülőfaluban, Kirilivkában. A mai különösen „forró” nap volt – mondta. Áldozatokról nem érkezett jelentés.

Aknamentesítési támogatás

Az Egyesült Államok külügyminisztériuma 89 millió dollár értékű támogatást hagyott jóvá Ukrajnának 100 csapat felszerelésére és tűzszerész kiképzésére a taposóaknák és a fel nem robbant lőszerek hatástalanítására – jelentette a Reuters. „Ezek a robbanásveszélyes eszközök akadályozzák a termékeny mezőgazdasági területekhez való hozzáférést, késleltetik az újjáépítést, megakadályozzák, hogy a lakóhelyüket elhagyni kényszerült közösségek visszatérjenek otthonaikba, és továbbra is ártatlan ukrán civileket veszlyeztetnek” – áll az amerikai külügyminisztérium közleményében.

Ukrajna vissza akarja szerezni a zaporozsjei atomerőművet

Az ukrán állami atomenergia-cég vezetője figyelmeztetett az oroszok által megszállt Zaporozsje atomerőműben végzett ágyúzások „nagyon magas” kockázataira, és kiemelte, hogy létfontosságú, hogy Kijev a télre időben visszaszerezze az irányítást a létesítmény felett. Az Energoatom vezére, Petro Kotin a Reutersnek adott interjújában azt mondta, hogy az orosz lövedékek megrongálták a zaporozsjei erőművet az ukrán hálózattal összekötő három vezetéket, és Oroszország a létesítményt a hálózatához akarja kapcsolni. A Krím-félszigettől nem messze található erőműben Ukrajna 15 reaktora közül hat működik, és négymillió otthont képes ellátni árammal.

Öten megsérültek a krími katonai légitámaszponton történt robbantásban

Több hangos robbanás is hallatszott egy orosz katonai támaszpont felől a nyugat-krími Novofedorivkánál. Szemtanúk elmondása szerint egy perc leforgása alatt legalább 12, különböző intenzitású robbanás hallatszott, és három különösen hangos volt. A krími egészségügyi szolgálat vezetője azt mondta, hogy öt ember, köztük egy gyerek megsérült a robbanásban – írja a TASZSZ orosz állami hírügynökség.

Fenyegetés Európára és a világra

Az orosz megszállók jelenléte a Krím-félszigeten fenyegetést jelent egész Európára és a globális stabilitásra. A Fekete-tenger térsége nem lehet biztonságban, amíg a Krím megszállás alatt van. A Földközi-tenger partjain sok országban nem lesz stabil és tartós béke mindaddig, amíg Oroszország katonai bázisként tudja használni félszigetünket – mondta éjszakai videóüzenetében Volodimir Zelenszkij. Az ukrán elnök szerint az orosz háború Ukrajna és az egész szabad Európa ellen a Krímmel kezdődött, és a Krímmel kell véget érnie – annak felszabadításával – mondta.

Borítókép: Ukrán drónoperátor a dél-ukrajnai Mikolajivi területen húzódó orosz frontnál 2022. augusztus 8-án / MTI / AP / Jevhen Maloletka

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szoljon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szoljon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában