Ukrán válság

2023.03.26. 07:51

Putyin: Oroszország és Kína nem hoz létre katonai szövetséget

396. napja tart a háború a szomszédban. Hírfolyamunkban az MTI, az Origo, a Magyar Nemzet és a Mandiner híreiből válogatunk.

Az orosz védelmi minisztérium által videofelvételről készített és 2023. március 22-én közreadott képen orosz tüzérek ágyúval lövik az ukrán állásokat egy meg nem nevezett helyszínen

Forrás: MTI/AP/Orosz védelmi minisztérium

Jakab István: meg kell védeni az embereket az ukrán gabonadömping káros hatásaitól

Meg kell védeni az emberek egészségét az ukrán gabonadömping káros hatásaitól – emelte ki a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének (Magosz) elnöke vasárnap este az M1 aktuális csatornán.

Jakab István szerint a magyar társadalomnak meg kell ismernie azt a problémát, amelyet az országban rekedt ukrán gabona okoz, mert azon túl, hogy jelentősen lenyomta az árakat, az emberek egészsége is kockán forog.

Azt mondta, hogy Ukrajnában olyan növényvédőszereket alkalmaznak, amelyeket harminc éve kitiltottak az Európai Unió területéről.

A legszigorúbb ellenőrzés alá kell vetni a Magyarországon lévő készleteket, eddig a kormányhivatalok több mint nyolcszáz mintavételt végeztek – fűzte hozzá.

A Magosz elnöke hangsúlyozta, hogy közösen kell fellépni az Európai Bizottságnál, ehhez a „zöldek” csatlakozását is várják.

Küzdjünk együtt azért, hogy minden magyar ember asztalára egészséges élelmiszer jusson, és úgy segítsük az ukránokat!

– mondta.

Hozzátette, hogy az összefogásban a magyar gazdatársadalom, az érdekképviseletek és a kamara is partnere a magyar kormánynak.

Jakab István a beszélgetésben emlékeztetett: az EU által kezdeményezett szolidaritási folyosót Magyarország is megnyitotta, hogy az Ukrajnában rekedt gabona Afrikába és a Közel-Keletre is eljuthasson, azonban a gabona az Ukrajnával szomszédos országokban rekedt, amelyekben belső piaci zavart idézett elő.

Arra a kérdésre, hogy Magyarországnak vajon miért nem ítélte meg az Európai Bizottság a rendkívüli támogatást – amelyet Magyarország, Lengyelország, Románia, Csehország, Szlovákia és Bulgária is igényelt a kialakult helyzet miatt, de csak Lengyelország, Románia és Bulgária kapja meg –, úgy válaszolt: van egy biztos, aki úgy gondolja, hogy Magyarországon nem volt igazán komoly piaci probléma, nem csökkentek olyan mértékben az árak, hogy kompenzációra lenne szükség.

Jakab István kiemelte, hogy változatlanul „nyomás alá kell helyezni” az Európai Bizottságot, mert ez így nem maradhat. „A helyzetet az Európai Bizottság idézte elő”, ezért ki kell fizetnie azokat a támogatásokat, amelyekkel ez a helyzet kezelhető – jelentette ki.

A Magosz elnöke a legfontosabb teendőnek nevezte, hogy az ukrán gabonát el kell szállítani az országból, mert három hónap múlva kezdődik az árpa betakarítása, és nincs szabad tárolókapacitás, ami az árakra kedvezőtlenül hathat.

Meglátása szerint ami törvényesen érkezett az országba, az egy-másfél millió tonna, azonban a schengeni övezeten keresztül is érkezett Magyarországra ukrán gabona. Utóbbi esetben a gabonát már más országokban „honosították”, így Magyarországra már mint uniós áru érkezett.

Jakab István szerint fontos a szigorú ellenőrzés minden tekintetben, így meg fogják teremteni annak a lehetőségét, hogy legyen olyan tárolótér-kataszter, amellyel nyomon követhető, hol, mennyi árut tároltak be.

Ukrán támadás érte Liszicsanszk városát

Megrongálódott egy kórház épülete Liszicsanszkban, a Luhanszki Népköztársaság területén, miután az ukrán hadsereg ágyúzta a várost – írja az iz.ru.

A kórház épületét közvetlen találat érte, a lövedék áthatolt a tetőn. Ez egy polgári épület, itt nincs katonaság

– áll a helyi önkormányzat közleményben.

A környező lakások ablakai betörtek és egy gázvezeték is megsérült.

Josep Borrell: az EU kész új szankciókat kiszabni Fehéroroszországra, ha Minszk orosz atomfegyvereket fogad

Josep Borrell kül- és biztonságpolitikáért felelős uniós főképviselő vasárnapi Twitter-bejegyzésében leszögezte: az Európai Unió (EU) kész új szankciókat bevezetni Fehéroroszországgal szemben, amennyiben a minszki vezetés elfogadja orosz atomfegyverek elhelyezését az országa területén.

Az orosz atomfegyverek állomásoztatása Fehéroroszországban a feszültség felelőtlen fokozásához vezet és fenyegetést jelenthet az európai biztonságra nézve. Fehéroroszország ezt még mindig megakadályozhatja, ez az ő választása. Az EU készen áll arra, hogy szükség esetén további szankciókkal válaszoljon

– hívta fel a figyelmet Borrell.

A főképviselő arra reagált, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök szombat este bejelentette az állami televízióban: Moszkva megállapodást kötött Fehéroroszországgal arról, hogy taktikai atomfegyvereket fog állomásoztatni a szomszédos ország területén.

Putyin szerint Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök már régen felvetette a taktikai atomfegyverek telepítésének kérdését a Lengyelországgal határos Fehéroroszországban. Az orosz elnök szerint Moszkva és Minszk egyetértett ebben.

Kijev az ENSZ Biztonsági Tanácsának összehívását sürgette az ügyben, egyúttal felszólította a hét vezető ipari hatalmat (G7), valamint az Európai Uniót, hogy a következményekre figyelmeztessék Fehéroroszországot, amennyiben engedélyezi az orosz atomfegyverek telepítését.

Vasárnap a NATO is élesen bírálta a moszkvai vezetést „veszélyes és felelőtlen” nukleáris retorikájáért.

A NATO résen van, és szorosan nyomon követjük a helyzetet. Nem láttunk eddig változást Oroszország nukleáris készültségében, ami a sajátunk módosítását igényelné

– hangsúlyozta az észak-atlanti szövetség egyik szóvivője.

Fehéroroszország Oroszország mellett Ukrajnával és Lengyelországgal is határos.

Politikai elemző szerint félrevezetési kísérlet Zelenszkij kijelentése a lövedékek hiányáról

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kijelentése, miszerint a lövedékek hiánya miatt nem lehet ellentámadást indítani, félrevezetési kísérlet. Nyilatkozott Igor Nikulin katonai szakértő március 26-án az Izvesztyija című lapnak.

Az ellentámadást elsősorban az időjárás nehezíti, mert sok helyen a sár miatt nehéz a nyugati harckocsiknak mozogni.

Nikulin rámutatott, hogy Zelenszkij információs háborút folytat, amelynek célja, hogy forrásokat szerezzen a nyugati országoktól.

Putyin szerint Nyugat titokban szállít fegyvereket Ukrajnának

A Nyugat titokban fegyvereket szállít Ukrajnának, de az orosz hadsereg megpróbálja megsemmisíteni azokat a szállítás során – mondta Vlagyimir Putyin orosz elnök. Hozzátette, hogy az ukrán haditechnikai eszközöket éjszaka szállítják.

Egy nappal korábban az orosz vezető a Kijevbe irányuló nyugati fegyverszállítások miatt is felszólalt.

Rámutatott, hogy Oroszország tisztában van a Nyugat azon terveivel, hogy nagy mennyiségben szállít fegyvereket Ukrajnának, és felhívta a figyelmet arra, hogy a fegyverek Kijevbe pumpálása a konfliktus elhúzódását célozza.

Légi felvétel az orosz erők által ostromlott kelet-ukrajnai Bahmutról 2023. március 26-án
Fotós: Libkos / Forrás: MTI/AP

Törökország támogatni fogja Kína tervét, ha megállapodásra jut Ukrajnával

Ha Hszi Csin-ping kínai elnök megvitatja Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel az ukrajnai konfliktussal és a béketárgyalásokkal kapcsolatos kérdéseket, Törökország támogatni fogja a kínai béketervet – jelentette ki Ibrahim Kalin török elnöki szóvivő.

Ukrajna az ENSZ BT rendkívüli ülését kezdeményezte az atomfegyverek tervezett fehéroroszországi állomásoztatása miatt

Ukrajna az ENSZ Biztonsági Tanácsának (BT) rendkívüli ülését kezdeményezte vasárnap az orosz atomfegyverek tervezett fehéroroszországi állomásoztatása miatt.

A kijevi külügyminisztérium állásfoglalásában „a nemzetközi biztonsági rendszer egészének aláásását szolgáló újabb provokatív lépésként” jellemezte Vlagyimir Putyin orosz elnök szombat esti bejelentését taktikai atomfegyverek állomásoztatásáról a szomszédos ország területén.

Oroszország újfent megerősítette krónikus alkalmatlanságát arra, hogy az elrettentés és háborús megelőzés, nem pedig a fenyegetés és megfélemlítés eszközeként szolgáló atomfegyverek felelős gondnoka legyen

– hangsúlyozta az ukrajnai diplomáciai tárca.

Kijev az ENSZ BT összehívását sürgette az ügyben, egyben pedig felszólította a hét vezető ipari hatalom csoportját (G7), valamint az Európai Uniót, hogy messzeható következményekre figyelmeztessék Fehéroroszországot, amennyiben engedélyezi az orosz atomfegyverek telepítését.

Ukrajna felszólítja a nemzetközi közösség tagjait, tolmácsolják a törvényszegő Putyin-rezsimnek, hogy határozottan elfogadhatatlannak tartják az újabb nukleáris provokációt, és tegyenek határozott intézkedéseket a nukleáris fegyverek agresszor állam általi használatának hatékony elhárítására

– emelte ki az ukrán tárca.

Putyin szombat esti közlésében úgy fogalmazott, hogy Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök kérte a fegyverek állomásoztatását. Minszk azonban eddig nem adott ki hivatalos közleményt az ügyben.

Vasárnap a NATO is élesen bírálta a moszkvai vezetést „veszélyes és felelőtlen” nukleáris retorikájáért.

A NATO résen van, és szorosan nyomon követjük a helyzetet. Nem láttunk eddig változást Oroszország nukleáris készültségében, ami a sajátunk módosítását igényelné

– hangsúlyozta az észak-atlanti szövetség egyik szóvivője.

Lengyelország szintén éles bírálattal illette az orosz bejelentést.

Elítéljük a béke veszélyeztetésének fokozását Európában, illetve globálisan

– olvasható a varsói külügyminisztérium vasárnapi közleményében.

Fehéroroszország Oroszország mellett Ukrajnával és Lengyelországgal is határos.

Lőszerek sorakoznak raklapokon egy délnyugat-angliai gyakorlótéren, ahol ukrán újonc katonák tüzérségi kiképzésen vesznek részt 2023. március 24-én, az Ukrajna elleni orosz háború alatt
Fotós: Kin Cheung / Forrás: MTI/AP

Ukrán drón okozott robbanást Tula megyében

Lezuhant egy robbanóanyagot szállító, ukrán 141-es drón az oroszországi Tula megyében lévő Kirejevszkben – közölték a rendvédelmi szervek a TASZSZ orosz hírügynökséggel.

A Tulától mintegy 30 kilométerre délkeletre történt incidensben három civil könnyebben megsérült, és három többemeletes lakóházban, valamint néhány gazdasági épületben is károk keletkeztek. A helyszínen a hatóságok vizsgálatot folytatnak.

Március során már két hasonló eset történt az Ukrajnával nem határos régióban, amelyben több hadiipari vállalat működik.

Az esetről említést tett Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője is a vasárnapi hadijelentést ismertetve. Beszélt arról is, hogy az ukrán fegyveres erők az elmúlt nap során „mintegy 440 főt” veszítettek el a harcokban. Közülük több mint kétszáz katona a Donyeck körzetében folyó harcokban esett el.

A bolgár vezetés tárgyalásokat sürget a taktikai atomfegyverek tervezett fehéroroszországi állomásoztatása miatt

Bulgária tárgyalásokat sürgetett vasárnap Ukrajna és Oroszország között, miután Moszkva bejelentette, hogy taktikai atomfegyvereket fog állomásoztatni Fehéroroszországban.

Ilijana Jotova bolgár alelnök ezzel összefüggésben úgy fogalmazott, hogy a helyzet „egyre veszélyesebb és rémisztőbb”. Mint mondta, ő és Rumen Radev bolgár államfő ezért ismételten tárgyalásra szólította az ukrajnai konfliktus szereplőit.

„Ezek nem üres szavak” – hangsúlyozta Jotova. Úgy fogalmazott, hogy

Bulgária azért kíván tárgyalásokat, mert a további fegyverkezés a világ országaiban kiszámíthatatlan döntésekhez vezethet.

Vlagyimir Putyin orosz elnök szombat este jelentette be, hogy Oroszország megállapodást kötött Fehéroroszországgal arról, hogy taktikai atomfegyvereket fog állomásoztatni a szomszédos ország területén.

Remélem, hogy a józan ész fog diadalt aratni. És hogy ebben a kérdésben inkább fenyegetésről van szó, mint tényleges cselekményekről

– jelentette ki Jotova az orosz elnök bejelentése kapcsán.

Egy tengeri aknarobbanás épületeket rongált meg Odesa megyében

Az odesai városi tanács szerint március 26-án egy tengeri akna robbant, amely néhány part menti létesítményt eltalált Odesa megyében. A hatóságok szerint a robbanás több épületet is megrongált, de nem történtek áldozatok.

Putyin: Oroszország és Kína nem hoz létre katonai szövetséget

Oroszország és Kína nem hoz létre katonai szövetséget, és senkit sem fenyeget, a Nyugat viszont új, globális tengelyeket alakít ki – jelentette ki Vlagyimir Putyin elnök a Rosszija 1 televízió Moszkva. Kreml. Putyin című vasárnapi műsorának nyilatkozva.

Van közöttünk haditechnikai együttműködés (Kínával), nem titkoljuk. Minden átlátható, nincs ebben semmi titok. Katonai együttműködés is van közöttünk, gyakorlatokat tartunk. (...) Mindezt folytatjuk, minden átlátható, de ez nem katonai szövetség

– mondta Putyin.

Az orosz elnök, meg nem nevezett nyugati elemzőkre és politológusokra hivatkozva kifogásolta, hogy a Nyugat ezzel szemben „új tengelyeket épít”, hasonlóan ahhoz, ahogy azt „Németország és Olaszország fasiszta rezsimje, illetve a militarista Japán” tette a 30-as években. Nehezményezte a „globális NATO" létrehozására irányuló törekvéseket, amelybe Új-Zélandot, Ausztráliát és Dél-Koreát is be akarják vonni. Emlékeztetett rá, hogy az év elején brit-japán megállapodás jött létre a katonai együttműködésről.

Úgy vélekedett, hogy az Egyesült Államok „maga alatt vágja a fát” azzal, hogy egyes országok, köztük Oroszország számára akadályozza a dollár használatát az elszámolásban, és rámutatott, hogy ilyen célokra a nemzeti fizetőeszközök is megfelelnek, köztük a jüan is. Putyin szerint „nem a szkeptikusok, hanem az irigyek” állítják azt, hogy Moszkva Peking befolyása alá kerülhet. Rámutatott, hogy az európai gazdaság függősége sokkal nagyobb Kínától, mint az oroszé.

Elmondta, hogy a Hszi Csin-ping kínai elnök moszkvai látogatásának idején – a kandallónál, tea mellett a Kremlben folytatott négyszemközti tárgyalásuk során – részletesen kifejtette ukrajnai rendezési tervét. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője ugyanebben a műsorban azzal kapcsolatban, hogy a két vezető eszmecseréje terven felül elhúzódott, azt hangoztatta, hogy ez a közöttük fennálló bizalom és a tárgyalások tartalmas mivoltának jele volt.

Putyin a nyugati országokat az ukrajnai konfliktus „felbujtóinak és uszítóinak” nevezte, megismételve álláspontját, miszerint a válságot az általuk támogatott 2014-es „fegyveres alkotmányellenes puccs” indította el.

Meg kellett védenünk a Krím lakosságát, és végül valamilyen formában támogatást kellett nyújtanunk a Donyec-medencének is

– mondta, hozzátéve, hogy a Nyugat „a vörös, sőt a bordó vonalat is átlépi” azzal, hogy fegyvert szállít "a kijevi rezsimnek”.

Az elnök szerint a Nyugat titokban, éjszaka szállítja a fegyvereket, amelyeket az orosz hadsereg megpróbál a folyamat közben megsemmisíteni. Elismerte, hogy „olykor sikerül, olykor nem”, hozzátéve, hogy „senkinek ne legyen kétsége afelől”, hogy Moszkva nem fogla a szállításokat „közönyösen, ölbe tett kézzel” szemlélni.

Felhívta a figyelmet arra, hogy Londonban éppen az orosz–kínai csúcsra időzítve jelentették be a szegényített urániumot tartalmazó lőszerek Ukrajnába szállításának szándékát. Elmondta, hogy Oroszországnak van mivel válaszolnia, és több százezer ilyen lövedékkel rendelkezik.

Egyelőre nem vetjük be őket

– mondta.

Putyin elutasította a brit állítást, miszerint a gyengített uránt tartalmazó lőszerek bevetésének nincsenek káros következményei.

Ez nyilvánvalóan nem így van. Tény, hogy valóban nem minősülnek tömegpusztító fegyvernek. Ez igaz. De a (páncéltörésre használt) szegényített urániumlövedék (.) magjából mégis úgynevezett sugárzó port keletkezik, és ebben az értelemben mindenképpen a legveszélyesebb fegyverek közé tartozik

– mondta.

Emlékeztetett rá, hogy a volt Jugoszláviában és Irakban, ahol ilyen lőszereket vetettek be, a helyi lakosok körében a rákos megbetegedések száma a sokszorosára nőtt. Rámutatott, hogy az ukrán fegyveres erők olyan övezetben vetnék be a gyengített urániumot, ahol olyanok élnek, akiket Kijev a sajátjainak tekint, a termőföldet is megfertőzve.

Putyin szombaton bejelentette, hogy Moszkva harcászati nukleáris fegyverek állomásoztatásáról állapodott meg Minszkkel. Mint mondta, ez a lépés nem sértené meg az atomsorompó-egyezményt, és utalt rá, hogy az Egyesült Államok évtizedek óta állomásoztat nukleáris fegyvereket európai szövetséges országok területén.

Azt is közölte, hogy Oroszország július 1-jéig befejezi a nukleáris eszközök tárolására szolgáló létesítmény építését Fehéroroszországban, megjegyezve, hogy Moszkva nem engedi át a felettük való ellenőrzést Minszknek. Elmondta, hogy tíz, taktikai atomfegyver szállítására alkalmas repülőgép állomásozik a szomszédos ország területén, amelynek Moszkva már több, erre szintén képes Iszkander rakétarendszert adott át.

Putyin arról is szólt, hogy amíg a szövetségesei 420-440 harckocsit fognak leszállítani Ukrajnának, addig az orosz hadiipar több mint 1600 új ilyen eszközt fog gyártani. Hozzátette, hogy az orosz hadsereg tankjainak száma összességében háromszorosan fogja meghaladni az ukránét.

Az orosz elnök kommentálta 17 uniós ország és Norvégia megállapodását is, amelynek alapján a következő 12 hónapban egymillió tüzérségi lőszert szállítanak le Ukrajnának. Elmondta, hogy a gyorsan bővülő orosz hadiipar ugyanezen időszak alatt háromszor annyit lesz képes előállítani. Putyin szerint amíg az Egyesült Államok havonta 14-15 ezer lövedéket gyárt, addig az ukrán fegyveres erők a konfliktus során naponta akár 5 ezer lövedéket is felhasználnak.

Észak-Macedónia 12 Mi-24-es helikoptert küldhet Ukrajnába

Észak-Macedónia 12 Mi-24-es helikoptert küldhet Ukrajnába. Slavjanka Petrovska észak-macedón védelmi miniszter szerint a döntés nem érinti az ország hadseregét, mivel a „modernizációs tervek szerint a felszerelés már a használatának végén jár”.

Ukrán katona az orosz erőkkel folytatott harcok szünetében a donyecki régióban fekvő, ostromgyűrűben lévő Bahmutban 2023. március 24-én. Bahmutot az ukrán védelmi erők tartják ellenőrzésük alatt, míg az orosz egységek erőiket a környező települések irányában történő támadó műveletek végrehajtására összpontosítják
Fotós: Libkos / Forrás: MTI/AP

Ukrajna naponta akár 200 katonát is elveszít az Artemivszkért folytatott harcokban

Az ukrán fegyveres erők (AFU) naponta 100-200 katonát veszítenek az Artemivszkért (ukrán nevén: Bahmut) folyó harcokban. Erről a The Sunday Times című brit lap számolt be vasárnap.

A kiadvány szerint az ukrán fél súlyos veszteségei arra kényszeríthetik Kijevet, hogy végül feladja Artemivszket. Nyugati elemzők szerint az ukrán fegyveres erőknek választaniuk kell majd, hogy mindenáron megtartják-e a várost, vagy visszavonulnak Szlovjanszk és Kramatorszk felé, ahol már megerősített állásokat készítettek elő egy újabb orosz offenzíva megakadályozására.

Németország „megfélemlítési kísérletet” lát a fehéroroszországi atomfegyverek telepítéséről szóló orosz döntésben

A német kormány „a nukleáris megfélemlítés újabb kísérletének” tartja orosz elnök döntését, miszerint Oroszország taktikai atomfegyvereit Fehéroroszországba telepíti.

A minisztérium bírálta Moszkva ilyen jellegű terveit.

Putyin elnök összehasonlítása a NATO közös atomfegyverhasználatával félrevezető, és nem igazolja az Oroszország által bejelentett lépést

– közölte a külügyminisztérium. Közölték, hogy a fehérorosz hatóságok állítólag nemzetközi szinten többször elmondták, hogy az országban nincsenek nukleáris fegyverek.

Mikhajlo Podoljak ukrán elnöki asszisztens szintén azzal vádolta Vlagyimir Putyint , hogy megsértette a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásáról szóló szerződést, és „ijesztgetési” taktikához folyamodott.

Az oroszul beszélő, mozgósított ukrán katonákat szándékosan „mészárlásba hajtják”

A kijevi rezsim szándékosan mozgósít embereket Ukrajna oroszajkú régióiból a front legnehezebb részeire – mondták a RIA Novosztyinak a Marinka melletti harcokban részt vevő orosz katonák. Megerősítésként megmutatták a halott ukrán katonák útleveleit és katonai igazolványait.

Egy orosz katona szerint:

Ez arra utal, hogy az ukrán álhatóságok a főként orosz ajkú, ortodox lakosságot a mi orosz ajkú lakosságunk ellen hajszolják, hogy lemészárolják azokat. Így próbálnak egymás ellen uszítani minket.

A katonák hangsúlyozták, hogy az ukrán vezetést önös célok vezérelhetik azzal, hogy nem tájékoztatják a halottak családjait arról, hogy hozzátartozójukat megölték. Cserébe a vezetés készpénzt kap a halottakért.

A mozgósítás látszatát elkerülve kezdett intenzív toborzásba az orosz hadsereg

Készpénzes bónuszokat és csábító előnyöket ígérő plakát- és telefonos kampánnyal toboroz újabb és újabb katonákat az orosz hadsereg, számol be az Associated Press hírügynökség. A toborzás Oroszországban sok esetben hideghívások révén zajlik, de a sorozási irodák egyetemekkel és szociális intézményekkel is együttműködnek, hogy diákokat és munkanélkülieket csábítsanak a haderőhöz – írja a Magyar Nemzet.

Az orosz védelmi minisztérium által videofelvételről készített és 2023. március 22-én közreadott képen orosz mesterlövészek egy meg nem nevezett helyszínen
Forrás: MTI/AP/Orosz védelmi minisztérium

Az Orosz Föderáció Védelmi Minisztériuma bejelentette az Ukrán Fegyveres Erők kupjanszki irányú áthelyezésének megszüntetését

Az orosz csapatok megakadályozták az Ukrán Fegyveres Erők (AFU) tartalékainak kupjanszki irányú áthelyezését, és az ukrán egységek rotációját az előretolt állásokban. Erről Szergej Zibinszkij, a nyugati csoport sajtóközpontjának vezetője számolt be a TASS-nak.

Zibinszkij hozzátette, hogy a Tor légvédelmi rakétarendszer orosz legénysége megsemmisítette az ukrán Fury drónt Nyizsnyaja Duvanka térségében.

Orosz katonák vették át az irányítást az artemovszki AZOM üzem felett

Az orosz erők vasárnap, március 26-án teljes mértékben ellenőrzésük alá vonták az Artemovszki Fémfeldolgozó Üzem (AZOM) műhelyeit.

Az üzem teljes területe a Wagner ellenőrzése alatt áll – jelentette a RIA Novosztyi tudósítója. 

Az üzemet megrohamozó erők azt állítják, hogy a gyár műhelyeiben több bombabunker is van. A roham során az orosz katonák több ukrán katonát megöltek, köztük egy tisztet is.

Oroszország megkezdte az iráni drónok „rendszeres utánpótlását"

Egyesült Királyság védelmi minisztériuma szerint Oroszország megkezdte az iráni drónok „rendszeres utánpótlását". Márciusban Oroszország legalább 71 támadást intézett Ukrajna ellen iráni gyártmányú Shahed kamikaze drónokkal, miután február végén kéthetes szünetet tartott a dróntámadásokban – közölte a brit védelmi minisztérium.

Ausztria letartóztatná Putyint

Ausztriának a római statútum tagjaként végre kell hajtania a Nemzetközi Büntetőbíróság elfogatóparancsait – közölte az osztrák igazságügyi minisztérium az Ukrinformnak arra a kérdésére, hogy Vlagyimir Putyin orosz államfőt letartóztatják-e látogatása esetén.

Kiszivárgott titkosszolgálati iratok szerint Putyin „teljes tisztogatást” akart Ukrajnában

Vlagyimir Putyin orosz elnök „teljes tisztogatást” akart Ukrajnában „házról házra terjedő terrorral”, hogy leigázza a lakosságot – számolt be a The New York Post kiszivárgott kémdokumentumok alapján.

Az FSZB körein belüli titkos e-mailek arról szólnak, hogy „a legfelsőbb szintről” érkeztek azok az utasítások, hogy „koncentrációs táborokba” vigyék az ukrajnai civileket annak érdekében, hogy könnyebben el tudják foglalni Ukrajnát – írja a Mandiner.

PUTYIN, Vlagyimir
Vlagyimir Putyin orosz elnök beszél az orosz parlament két háza előtt tartott évértékelőjén a moszkvai Gosztiny Dvorban 2023. február 21-én
Fotós: Szergej Szavosztyanov / Forrás: MTI/EPA/Pool/Szputnyik

Az üzeneteket egy ügynökségen belüli forrás juttatta el Vlagyimir Osecskin orosz emberi jogi aktivistának, aki megalapította a Gulagu nevű honlapot, amely az ország börtönrendszerében uralkodó szörnyű helyzetre hívja fel a figyelmet.

A dokumentumok azután láttak napvilágot, hogy a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) háborús bűncselekményekért viselt feltételezett felelőssége miatt elfogatóparancsot adott ki Vlagyimir Putyin orosz elnök ellen. 

Több tucat dróntámadás ukrajnai célpontok ellen

A brit védelmi minisztérium szerint a hónap eleje óta az oroszok legalább 71 iráni tervezésű, Shahed drónt vetett be ukrajnai célpontok ellen. A közlemény szerint ezeket valószínűleg krasznodari, valamint brjanszki területről indítják.

Az EU befagyasztott orosz állami vagyont fektetne be, hogy pénzt szerezzen Ukrajnának

Az EU vizsgálja a befagyasztott orosz devizatartalékok felhasználásának jogi lehetőségeit, beleértve azokat is, hogy olyan hozamot generáljanak, amelyet Ukrajna újjáépítésének finanszírozására lehetne fordítani – adta hírül a Mandiner.
Egy ilyen példa nélküli kísérlet jogi, politikai és gazdasági kérdéseket vet fel, és az uniós országok a múlt hónapban munkacsoportot hoztak létre annak megvizsgálására, hogy mit lehetne tenni.

„Az EU tagállamai között egyetértés van abban, hogy nagyon-nagyon alaposan megvizsgálják, hogyan lehet ezt az intézkedést összhangba hozni az uniós és a nemzetközi joggal” – mondta Anders Ahnlid, a munkacsoport elnökével megbízott svéd diplomata. 

Csaknem tizenkétezren érkeztek Ukrajnából szombaton

Az ukrán-magyar határszakaszon 5849-en léptek be Magyarországra szombaton, a román-magyar határszakaszon belépők közül pedig 5814-en nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – tájékoztatta az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) vasárnap az MTI-t.

A beléptetettek közül a rendőrség 70 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Nekik ez idő alatt kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért – áll a közleményben.

Vonattal 43 ember - köztük 24 gyermek - érkezett Budapestre az ukrajnai háború elől menekülve – tudatta az ORFK.

Ellenőrzés a zaporizzsjai atomerőműben

Az ENSZ Nemzetközi Atomenergia-ügynökségének vezetője a jövő héten ellátogat az ukrajnai Zaporizzsjai atomerőműbe, hogy felmérje a biztonsági helyzetet – közölte a NAÜ. Rafael Grossi egy nyilatkozatában úgy fogalmazott, hogy az orosz fennhatóság alatt álló erőműben a nukleáris biztonság és a nukleáris védelem egyaránt hiányos.

Reagált az amerikai külügy Putyin döntésére

Az amerikai védelmi minisztérium szerint nincs arra utaló jel, hogy Oroszország nukleáris fegyver bevetésére készülne. A Pentagon ezt helyi idő szerint szombaton közölte, miután Vlagyimir Putyin orosz elnök bejelentette, hogy Moszkva taktikai atomfegyvereket telepít Fehéroroszország területére.

Nem láttunk okot arra, hogy kiigazítsuk saját stratégiai nukleáris álláspontunkat, és arra sem, hogy Oroszország nukleáris fegyver bevetésére készülne

– mondta Vedant Patel külügyminisztériumi szóvivő a CNN-nek adott nyilatkozatában.

Nem indokolja semmi, hogy Washington változtasson a saját stratégiai nukleáris álláspontján. Az Egyesült Államok továbbra is elkötelezett a NATO által biztosított kollektív védelem mellett

 − fogalmaztak a védelmi tárca közleményében.

Olekszij Danyilov, az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) titkára vasárnap úgy vélekedett, hogy orosz taktikai atomfegyverek telepítése destabilizálná Fehéroroszországot azzal, hogy a lehető legjobban felerősítené az Oroszországgal és Putyinnal szembeni negatív megítélést és elutasítást a fehérorosz társadalomban. Danyilov szerint továbbá az orosz elnök ezzel a lépéssel „túszul ejti” a szomszédos országot.

Putyin az állami televízióban azt mondta, nem sérti az atomsorompó-egyezményt, ha Oroszország taktikai atomfegyvereket állomásoztat a szomszédos ország területén. Hozzátette: az Egyesült Államok is nukleáris fegyvereket telepített európai szövetségesei területére.

Bulgária nem küld se lőszert, se fegyvereket Ukrajnának

Rumen Radev köztársasági elnök a jelenlegi ügyvivő kormánya nevében az e heti EU-csúcson bejelentette, hogy Bulgária nem vesz részt az Európai Unió kollektív lőszervásárlási programjában, nem küld se lőszert, se fegyvereket Ukrajnának − írja a Magyar Nemzet. Hozzátette, hogy országa feltölti saját készleteit és segíteni fogja a többi tagországot, hogy azok is hasonlóan tegyenek. „A mi kapacitásunk nagyobb, mint 30 másik országé, ha kérnek tőlünk lőszert, elemzést készítünk és akkor döntünk” − fogalmazott az államfő.

RADEV, Rumen
Rumen Radev bolgár elnök az Európai Unió kétnapos brüsszeli csúcstalálkozójának nyitó ülésére érkezik 2023. március 23-án
Fotós: Stephanie Lecocq / Forrás: MTI/EPA

Brüsszelben újságíróknak elmondta, feltételeket fog szabni: a másoknak eladott, Bulgáriában gyártott katonai felszerelések nem juthatnak el Ukrajnába.

Ugyanakkor elismerte, hogy Szófiának nem áll módjában ellenőrizni, mi történik a katonai termékekkel, miután átadták őket a vevőknek.

Az Euronews Bulgaria által közölt idei közvélemény-kutatás eredményei szerint az ukrajnai háború hatásai a legtöbb bolgár számára veszélyt jelentenek, de nem támogatják az Ukrajnának nyújtandó katonai segítséget.

A bolgárok megosztottak az Oroszország elleni szankciók kérdésében is: a megkérdezettek 47 százaléka helyesli a büntetőintézkedéseket, 41 százalékuk pedig szeretné, ha azok megszűnnének. Csupán a megkérdezett bolgárok egyharmada támogatja az Ukrajnának nyújtott pénzügyi és katonai segítséget, 57 százalékuk pedig ellenezte. 

A teljes cikket ITT olvashatja el.

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szoljon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában