Ukrán válság

2024.06.16. 07:05

Svájci békekonferencia: Ukrajna területi épségének kell alapját képeznie bármilyen békének

844. napja tart a háború a szomszédunkban. Hírfolyamunkban az MTI, a Magyar Nemzet, a Mandiner és az Origo híreiből válogatunk.

MW

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, Viola Amherd svájci, Volodimir Zelenszkij ukrán, Gabriel Boric chilei elnök és Justin Trudeau kanadai miniszterelnök (b-j) az ukrajnai békekonfrencia végén tartott sajtóértekezleten a svájci Luzern közelében fekvő Stansstadban a tanácskozás második napján, 2024. június 16-án.

Forrás: MTI/EPA/Keystone

Fotó: Urs Flüeler

Ukrán vezérkar: az orosz hadsereg fokozta a támadások ütemét

Az orosz hadsereg fokozta a támadások ütemét a vasárnap véget ért svájci békekonferencia idején - jelentette az ukrán vezérkar.

"A nap folyamán az ellenség intenzíven fokozta támadó- és rohamtevékenységeinek ütemét lehetőséget keresve, hogy rést ejtsen védelmünkön, vagy elűzze az ukrán egységeket állásaikból" - ismertette a vezérkar az esti hadijelentést.

A közlés szerint az összecsapások száma 88-ra gyarapodott, az orosz erők különösen a donyecki Pokrovszk térségében próbálnak áttörést elérni. A kijevi hadvezetés szerint Pokrovszknál volt a legtöbb összecsapás, összesen 36, amelyből 25 támadást elhárítottak, 11 azonban még zajlik. A közvetlenül északabbra és délebbre fekvő Liman, illetve Kurahove települések környékén tíz-tíz próbálkozást tett az orosz hadsereg az ukrán állások elfoglalására.

A vezérkar arról is beszámolt, hogy az orosz légierő siklóbombákat is bevetett az ukrán védelmi állások ellen, amire az utóbbi hónapokban többször is sor került az ukrán légvédelem gyengesége miatt.

Svájci békekonferencia: Ukrajna területi épségének kell alapját képeznie bármilyen békének

Ukrajna területi épségének kell alapját képeznie bármilyen békemegállapodásnak - áll a svájci Bürgenstockban az ukrajnai béke előmozdítása érdekében rendezett kétnapos konferencia zárónapján, vasárnap kiadott záróközleményben.

A nyilatkozatot a részt vevő 93 országból 81 írta alá, valamint az Európai Unió, a legfontosabb kimaradók között szerepel India, Szaúd-Arábia, az Egyesült Arab Emírségek, Indonézia, Mexikó, Örményország, Vatikán, Kolumbia és a Dél-afrikai Köztársaság; ezek az országok eleve külügyminiszteri vagy alsóbb szinten képviseltették magukat a tanácskozáson. A megfigyelőként részt vevő Brazília szintén nem írta alá a dokumentumot, de a konfliktusban közvetíteni próbáló Törökország igen.

A záróközleményben, amely mindenekelőtt a nukleáris biztonságra, az élelmiszer-ellátás biztosítására és a hadifoglyok cseréjére összpontosít, az aláírók úgy fogalmaznak, hogy az ENSZ Alapokmánya, valamint "a területi épség és szuverenitás iránti tisztelet szolgálhat, illetve fog alapjául szolgálni egy átfogó, igazságos és tartós béke elérésének Ukrajnában".

"Az Oroszországi Föderáció háborúja Ukrajnával szemben nagymértékű emberi szenvedést és pusztítást okoz, illetve globális következményekkel járó kockázatokat és válságokat teremt" - hangsúlyozták a dokumentumban.

Kiemelték azt is, hogy a békéhez minden érintett fél részvételére szükség van. Oroszország nem kapott meghívót a konferenciára, Moszkva legfontosabb szövetségese, Kína pedig lemondta a részvételt.

Viola Amherd svájci elnök, a tanácskozás házigazdája sajtótájékoztatóján kiemelte: az a tény, hogy a résztvevők "nagy többsége" támogatta a záróközleményt, mutatja, mire képes a diplomácia.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint a konferencián sikerült megtenni az első lépéseket a béke irányába.

Hozzátette: a záróközlemény nyitva hagyja az ajtót a csatlakozáshoz "mindenki előtt, aki tiszteletben tartja az ENSZ Alapokmányát".

A konferencián megállapodás született több különleges munkacsoport létrehozásról, amelyek egy következő konferencia előkészítését szolgálják "békeakciótervek kidolgozásával" - mondta Zelenszkij.

Giorgia Meloni olasz miniszterelnök azt hangsúlyozta, hogy a három fő csapásirány, a nukleáris és élelmezési biztonság, valamint a hadifoglyok cseréje a "minimumfeltételeit" jelentik az Oroszországgal folytatandó tárgyalásoknak.

Jake Sullivan, az amerikai elnök nemzetbiztonsági tanácsadója vasárnap ésszerűtlenként elutasította Vlagyimir Putyin orosz elnök békejavaslatát, úgy vélekedve, hogy Moszkva követelései csak még kiszolgáltatottabbá tennék a kijevi vezetést további agressziók esetében.

"Ukrajnának nemcsak olyan területeket kellene átadnia, amelyeket Oroszország megszállás alatt tart, de el kellene hagynia további szuverén területeit is" - hangsúlyozta Sullivan. Megjegyezte, hogy Ukrajnának az orosz békejavaslat értelmében fegyverzetét is jelentősen csökkentenie kellene, "kiszolgáltatottá válva jövőbeli orosz agressziók előtt". "Egyetlen felelősségteljes nemzet sem mondhatja azt, hogy ez észszerű alapja lehet békének. Szembemegy az ENSZ Alapokmányával, az alapvető erkölccsel és a józan ésszel" - fejtegette az amerikai tisztségviselő.

Tudjuk, hogy az ukrajnai békét nem egy lépésben fogjuk tudni elérni, ez hosszabb út lesz

 - hangoztatta Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke. "Ez nem béketárgyalás volt, mert Putyin nem veszi komolyan a háború lezárását, ő a kapitulációban érdekelt, ragaszkodik ukrán területek elcsatolásához, még olyan területekéhez is, amelyek jelenleg nincsenek megszállás alatt" - fűzte hozzá.

BORIC, Gabriel; VON DER LEYEN, Ursula; ZELENSZKIJ, Volodimir; TRUDEAU, Justin; AMHERD, Viola
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, Viola Amherd svájci, Volodimir Zelenszkij ukrán, Gabriel Boric chilei elnök és Justin Trudeau kanadai miniszterelnök  (b-j) az ukrajnai békekonfrencia végén tartott sajtóértekezleten a svájci Luzern közelében fekvő Stansstadban a tanácskozás második napján, 2024. június 16-án. 
Fotó: Urs Flüeler / Forrás: MTI/EPA/Keystone

Justin Trudeau kanadai kormányfő pedig bejelentette, hogy az elkövetkezendő hónapokban külügyminiszteri szintű találkozót szervez az ukrajnai háború emberi veszteségeinek megvitatására.

A zaporizzsjai Zahirne bevételéről tett bejelentést az orosz védelmi minisztérium

Elfoglalta az orosz hadsereg a Zaporizzsja megyében lévő Zahirne települést a hétvégén, miközben hatból öt frontszakaszon előrenyomult Ukrajnában, és 11 ukrán ellenrohamot vert vissza - közölte vasárnap az orosz védelmi minisztérium.

A moszkvai katonai tárca szerint az ukrán hadseregnek több mint 1700 katonája esett el vagy sebesült meg súlyosan a harci érintkezési vonal mentén. A minisztérium a megsemmisített ukrán katonai célpontok és haditechnikai eszközök között említett egyebek mellett három lőszerraktárt, három harckocsit - köztük egy német Leopardot-, kilenc páncélozott harcjárművet, egy brit Braveheart és egy lengyel Krab önjáró, valamint egy-egy amerikai M777-es és M198-as vontatott tarackot, továbbá tíz drónt.

A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók több településéről jelentettek vasárnap ukrán tüzérségi és dróntámadást. A donyecki régióban lévő Nikolszke községben pilóta nélküli repülőgépről végrehajtott csapás következtében életét vesztette Nyikita Cicagi, a News.ru hírportál haditudósítója.

Dmitro Kuleba: a Svájcban tartott békekonferencia záróközleményében figyelembe vették Kijev álláspontját

Kijev álláspontját figyelembe vették annak a svájci csúcstalálkozónak a záróközleményében, amelyet az ukrajnai béke előmozdítása érdekében tartottak a hétvégén - jelentette ki Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter vasárnap.

"A szöveg kiegyensúlyozott, minden elvi álláspontunkat, amelyhez Ukrajna ragaszkodott, figyelembe vették" - mondta újságíróknak a kijevi diplomácia irányítója, hozzátéve, hogy a végleges záróközlemény-változatot még nem hozták nyilvánosságra.

Kuleba úgy vélte, egy jövőbeli csúcstalálkozón a mostanira meg sem hívott Oroszország is részt vehet, de elutasította Vlagyimir Putyin orosz elnök pénteki követelését, hogy Kijev engedje át a négy, Oroszország által megszállt ukrajnai régiót, és mondjon le NATO-csatlakozási céljáról.

Természetesen mi (...) tökéletesen megértjük, hogy eljön majd az idő, amikor beszélni kell Oroszországgal

 - mondta. "De álláspontunk nagyon világos: nem fogjuk engedni, hogy Oroszország az ultimátumok nyelvén beszéljen, ahogyan most teszi".

Hozzátette, hogy a csúcstalálkozón nem tárgyaltak meg alternatív béketerveket.

A közép-svájci Bürgenstock üdülőhelyen tartott, kétnapos nemzetközi értekezleten több mint 90 ország vett részt.

Jelentős veszteséget szenvedtek az ukránok

Hét ukrán támadást vertek vissza az oroszok az északi területen – számolt be a RIA Novoszty.

A támadás következtében az ukránok 350 katonát, két harckocsit, három járművet, egy 122 mm-es D-30-as haubicát és két Bukovel-AD REB állomást vesztettek

– közölte a RIA Novoszty az orosz védelmi minisztériumra hivatkozva.

A Dnyepernél támadtak az oroszok

Átcsoportosította csapatait a Dnyeper folyónál az orosz hadsereg. A harci egységek megsemmisítették az Ukrán Nemzeti Gárda 23. dandárjának embereit és felszerelését, felderítő és támadó drónokat Vysshetarasovka és Dobraja Nadija települések térségében – közölte a RIA Novosty az orosz védelmi minisztériumra hivatkozva.

Ukrajna szerint az oroszokat nem érdekli a teljes fogolycsere

Ha az Orosz Föderációt érdekelné egy teljes fogolycsere Ukrajnával, az már megtörtént volna – mondta Dmitro Lubinets ukrán ombudsman az Ukrinform hírügynökségnek. A svájci csúcstalálkozó első napján Lubinets azt mondta, hogy Oroszországot a jelek szerint nem érdekli a csere.

Volodimir Zelenszkij elnök május elején jelentette be, hogy Kijev elfogadna egy teljeskörű hadifogoly-cserét.

Elképesztő orosz drón- és rakétatámadás érte Zaporizzsját

Több mint kétszáz orosz dróntámadás érte a Zaporizzsjai régió hét települését, kettőt pedig sorozat-rakétavetőkkel lőttek – jelentette be Ivan Fedorov, a Zaporizzsjai régió katonai vezetője.

A csapások legkevesebb négy házat leromboltak, civilek nem sérültek meg

– mondta Fedorov.

Zelenszkij az orosz rakétatámadásokról

Zelenszkij ukrán elnök szerint az oroszok havonta 3500 rakétát lőnek ki polgári célpontokra és az infrastruktúrára. Az ukrán vezető úgy véli, ezeknek a támadásoknak az a célja, hogy a polgárokat a városok és falvak elhagyására kényszerítsék, és előkészítsék a terepet az orosz megszállásra – írja a Kyiv Independent cikkére hivatkozva az Origo.

Magyarország segít

Az ukrán–magyar határszakaszon 7504-en léptek be Magyarországra szombaton, a román–magyar határszakaszon belépők közül pedig 7404-en nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) vasárnap.

A beléptetettek közül a rendőrség 34 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes.

Nekik ez idő alatt kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért – áll a közleményben.

Ez történt szombaton:

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szoljon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában