2024.10.31. 05:35
Zelenszkij: Kijev és Budapest kétoldalú dokumentum előkészítésén dolgozik
981. napja tart a háború a szomszédunkban. Hírfolyamunkban az MTI, a Magyar Nemzet, a Mandiner és az Origo híreiből válogatunk.
Orbán Viktor miniszterelnök (b) és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tárgyal Kijevben 2024. július 2-án
Forrás: MTI
Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán
Amerikai külügyminiszter: várhatóan már a napokban bevetik az észak-koreai katonákat
Az Egyesült Államok arra számít, hogy már a napokban bevethetik az észak-koreai katonákat az ukrán csapatok ellen – közölte csütörtökön Antony Blinken amerikai külügyminiszter.
Mint mondta, eddig ugyan nem figyeltek meg összecsapást észak-koreai és ukrán katonák között, de „abból indulnak ki, hogy ez a napokban már megtörténhet”. Kiemelte:
Washington abból indul ki, hogy mintegy 8000 észak-koreai katona már a kurszki régióban van, összesen pedig hozzávetőleg 10 ezren vannak Oroszország területén.
A tárcavezető egyben figyelmeztetett, hogy legitim katonai célpontok lesznek, ha bekapcsolódnak a harci tevékenységbe.
Blinken minderről Lloyd Austin védelmi miniszterrel és dél-koreai hivatali partnereikkel közösen tartott washingtoni sajtótájékoztatóján beszélt.
Az amerikai külügyminiszter szerint az észak-koreai katonák tüzérségi eszközök és pilóta nélküli repülőeszközök kezeléséhez és alapvető gyalogsági műveletek végrehajtásához kaptak kiképzést, ami szerinte azt jelenti, hogy bevetésre szánják őket a frontvonalakon.
Mint mondta, dél-koreai kollégáikkal több lehetőséget is megvitattak arra, miként tudnának válaszolni.
Blinken úgy vélte, hogy
az észak-koreai katonák bevetése a gyengeség jele Oroszország részéről.
Az amerikai diplomácia vezetője szerint Kínának az egész nemzetközi közösséggel együtt követelnie kell, hogy Észak-Korea hagyjon fel provokációival. Hozzátette, hogy a héten „erőteljes beszélgetést” folytattak Pekinggel.
A dél-koreai hírszerzés korábban arról számolt be, hogy az észak-koreai csapatok orosz egyenruhákat kaptak és hamis személyazonosságot.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csalódottságát fejezte ki szövetségesei reakciói miatt. A KSB dél-koreai tévécsatornának adott nyilatkozatában azt mondta, hogy a Nyugat válasza „a nullával ér fel”. Egyben úgy fogalmazott, hogy meglepte Kína hallgatása az ügyben. Szerinte Oroszország a nyugati országok reakcióit próbálja kipuhatolni, és lanyha válasz esetén további észak-koreai katonákat küldhet Ukrajna ellen.
Petr Fiala hibának tartja Robert Fico fellépését az orosz televízióban
A cseh kormányfő hibának tartja, hogy szlovák partnere, Robert Fico interjút adott az orosz állami televíziónak.
A Deník.cz napilap internetes változatában csütörtökön megjelent beszélgetésben Petr Fiala azt mondta, hogy abszolút nem ért egyet a szlovák kormányfő kijelentéseivel sem, például azzal, hogy Ukrajna támogatása az Európai Unió tagállamai részéről csak a háború meghosszabbítását szolgálja.
Robert Fico fellépését a Rosszija-1 orosz állami televízióban a szlovák ellenzék is bírálta és szégyennek nevezte.
Petr Fiala azt mondta, hogy véleménye az ukrajnai háborúról teljes mértékben ellentétes Robert Fico véleményével. „A Nyugat erről a helyzetről nem tehet, a bűnös egyértelműen Oroszország, ezt talán mindenki látja. Oroszország az agresszor, megsértette az összes nemzetközi megállapodást, a nemzetközi rend minden szabályát. Ezt bármi módon megkérdőjelezni és gyengíteni szerintem teljes mértékben elfogadhatatlan” – fejtette ki a cseh politikus.
A cseh kormányfő hibának minősítette, hogy Robert Fico interjút adott az orosz televíziónak. „Az, amit ott mond, nem olyasmi, amin valami érdekeset vagy igazat látnék” – jegyezte meg. Fiala hozzátette: igyekszik óvatosan fogalmazni, mert nem szeretne újabb árnyékot vetni a jó cseh–szlovák viszonyra. „Ugyanakkor nem hunyhatjuk be a szemünket azelőtt, hogy kulcsfontosságú külpolitikai kérdésekben eltérő a véleményünk” – szögezte le.
A cseh kormány a külpolitikai kérdésekben megmutatkozó nézeteltérések miatt tavasszal felfüggesztette a cseh–szlovák kormányközi konzultációkat. Pozsonyban Prága döntése bírálatokat váltott ki. Jan Lipavsky cseh külügyminiszter néhány napja úgy nyilatkozott, hogy még nem jött el az ideje a kormányközi konzultációk felújításának.
Zelenszkij: Kijev és Budapest kétoldalú dokumentum előkészítésén dolgozik
Az ukrán elnök szerdán a kárpátaljai kistérségek (területi közösségek) és járások vezetőivel folytatott megbeszélésen kijelentette, hogy olyan kétoldalú dokumentum készül Ukrajna és Magyarország között, amely „sok mindent tartalmaz a félreértések eloszlatására, illetve a jelen, a jövő és a múlt kihívásaira való válaszadásra” – közölte egy nappal a találkozót követően az Ukrinform hírügynökség.
Volodimir Zelenszkij úgy fogalmazott, hogy ne merüljön fel a kisebbségek kérdése, majd pontosított: „a kérdést fel lehet vetni, de gyorsan meg kell oldani, hogy ne legyenek problémák államaink között. Nagyon pozitívan látjuk ezt a kérdést”.
Az ukrán elnök kijelentette: a biztonsági kérdések részét képezik ennek a dokumentumnak.
Zelenszkij hangsúlyozta:
„a legkevesebb, amit Magyarországtól kérünk, hogy ne akadályozza Ukrajna NATO-meghívását. Vagyis ne támogasson, ne szavazzon ránk, de ne is blokkolja”
– hangsúlyozta az elnök.
Az ukrán elnök csütörtökön Ungváron meglátogatta azt a klinikai központot, ahol az ukrajnai Donyeck, Harkiv és az oroszországi Kurszk megyei harcokban megsebesült ukrán katonák rehabilitációja történik, és állami kitüntetéseket adott át számukra.
Zelenszkij találkozott a Harkivból, Melitopolból, Dnyipróból és Nyikopolból áttelepült vállalkozások képviselőivel is – közölte az államfő hivatalos Telegram-csatornájára hivatkozva az Ukrinform. Zelenszkij kifejtette: nagyon fontos, hogy a vállalkozások és a munkavállalók Ukrajnában maradjanak és „segítsék Ukrajnát abban, hogy ebben az időszakban megőrizze stabilitását”.
Az Ukrinform által idézett adatok szerint a teljes körű orosz invázió kezdete óta több mint 350 vállalkozás települt át Kárpátaljára a háborús övezetből és az ideiglenesen megszállt területekről, a többségük Ungvár, Beregszász és Munkács környékére.
Amerikai ENSZ-diplomata: már mintegy 8000 észak-koreai katonát vezényelhettek a kurszki régióba
Az Egyesült Államoknak arra utaló értesülései vannak, hogy „már most” mintegy 8000 észak-koreai katonát vezényelhettek az oroszországi Kurszk régióba – közölte csütörtökön Robert Wood helyettes amerikai ENSZ-nagykövet a világszervezet Biztonsági Tanácsában (BT).
„Volna egy tiszteletteljes kérdésem orosz kollégámhoz: Oroszország továbbra is fenntartja, hogy nincsenek észak-koreai katonák a területén?” – vetette fel Wood. A kérdésre az orosz ENSZ-nagykövet nem válaszolt.
Vaszilij Nyebenzja, Oroszország állandó ENSZ-képviselője ugyanakkor kijelentette, Oroszország nem fogja hagyni, hogy Ukrajnában megismétlődhessen az eredetileg a kelet-ukrajnai válság rendezését szolgáló minszki megállapodások nyomán kialakult helyzet, illetve a frontvonalak befagyasztása, hogy Volodimir Zelenszkij elnök vezette Ukrajna erőre kaphasson.
„Szeretném azonnal felhívni a figyelmet arra, hogy a minszki megállapodások forgatókönyvének semmiféle megismétlődése nem lesz, ahogy a frontvonalak befagyasztása sem annak érdekében, hogy Zelenszkij rezsimje benyalogathassa sebeit. Ugyanúgy nem lesz Ukrajna NATO-csatlakozása sem ilyen, sem olyan formában. A különleges katonai művelet minden célkitűzése, ideértve Ukrajna demilitarizálását és nácitlanitását, változatlanul érvényben marad” – szögezte le az orosz diplomata.
Ukrán légideszant: a kurszki műveletben megsemmisítettek három orosz helikoptert és sok drónt
A kurszki hadművelet augusztusi kezdete óta az ukrán légvédelmi egységek 149 orosz légi támadó fegyvert semmisítettek meg, köztük három katonai helikoptert – közölte csütörtökön az ukrán fegyveres erők légideszant rohamcsapatainak sajtószolgálata a közösségi oldalakon.
A közleményben kifejtették, hogy a légideszant rohamerők légvédelmi egységei eddig összesen 149 ellenséges légi célpontot semmisítettek meg az oroszországi kurszki területen, ebből két Ka-52 harci és egy Mi-8-as szállító-harci helikoptert, valamint 146 különböző típusú drónt.
Háromra nőt a kelet-ukrajnai Harkiv elleni éjszakai orosz légicsapás halálos áldozatainak száma, a sebesülteké pedig 36-ra – közölte a katasztrófavédelmi szolgálat. Közleményükben hozzátették, hogy egy 15 éves fiú holttestét emelték ki a kilencemeletes lakóépület lerombolt részének romjai alól. Még tartanak a mentési munkálatok és a romok elszállítása.
Finnországban vádat emeltek egy orosz neonáci ellen Ukrajnában elkövetett háborús bűnök miattVádat emeltek egy Finnországban fogva tartott orosz állampolgár ellen Ukrajnában 2014-ben sorozatosan elkövetett háborús bűncselekmények miatt – közölte csütörtökön a finn államügyészség. Vojiszlav Tordent, korábbi nevén Jan Petrovszkijt, a Rusich Group nevű neonáci félkatonai szervezet egyik vezetőjét a finn rendőrség 2023 júliusában vette őrizetbe a helsinki repülőtéren. Az orosz férfit, aki a finn média szerint 37 éves, azzal gyanúsítják, hogy 2014 őszén részt vett huszonkét ukrán katona meggyilkolásában a kelet-ukrajnai szakadár Luhanszk megyében, és négy társukat súlyosan megsebesítette. „A helyettes főügyész ötrendbeli háborús bűncselekmény elkövetésének gyanúja miatt emelt vádat a helsinki bíróságon” – jelentette be közleményben az ügyészség. Egyéb vádpontok a férfi által alkalmazott módszerekre, így az ukrán katonák megcsonkítására vonatkoznak – tette hozzá az ügyészség. A vádlott tagadja, hogy elkövette volna a terhére rótt bűncselekményekhez. A finn legfelsőbb bíróság korábban az embertelen fogvatartási körülmények veszélyére hivatkozva úgy döntött, hogy nem adják ki Tordent Ukrajnának. Finnország az ilyen bűncselekményekre vonatkozó egyetemes illetékesség elvét alkalmazza, amelynek értelmében az elkövetés helyszínétől függetlenül eljárást indíthat bizonyos súlyos bűncselekmények esetében. |
Litvánia segélycsomagot adott át Ukrajnának
Litvánia katonai segélycsomagot adott át Ukrajnának, amely elektromos generátorokat, aknákat és lőszert tartalmaz – jelentette a Jevropejszka Pravda hírportál a litván védelmi minisztérium közleményére hivatkozva. A tárca kiemelte, hogy ezt a segélycsomagot az ukrán fegyveres erők téli felkészülésére nyújtotta.
A védelmi minisztérium emlékeztetett arra, hogy a háború kezdete óta Litvánia több mint 705 millió euró értékben nyújtott katonai segítséget Ukrajnának, humanitárius és egyéb támogatásokkal együtt pedig több mint egymilliárd euró értékben.
A leghevesebb harcok Donyeck megyében zajlanak
Vadim Filaskin, a keleti Donyeck megye kormányzója közzétette csütörtökön, hogy előző nap öt civil vesztette életét és három sebesült meg orosz támadások következtében.
Az ukrán vezérkar reggeli helyzetjelentésében azt írta, hogy az elmúlt nap alatt 145 katonai összecsapást rögzítettek a fronton. Az orosz hadsereg 11 rakéta- és 83 légicsapást hajtott végre Ukrajna területén.
A kijevi katonai vezetés közlése szerint változatlanul a leghevesebb harcok a Donyeck megyei Kurahove és Pokrovszk települések irányában zajlanak.
A vezérkar legfrissebb összesítése szerint az orosz hadsereg ukrajnai embervesztesége hozzávetőleg megközelítette a 695 ezret, az ukrán erők szerdán egyebek mellett 19 orosz harckocsit, 58 tüzérségi és nyolc légvédelmi fegyvert, valamint 84 drónt semmisítettek meg.
Az ukrán média helyreállítását tervezik a hadiállapot lejárta után
Mikola Tocsickij ukrán kulturális miniszter az Interfax-Ukrajina hírügynökségnek elmondta: Ukrajna azt tervezi, hogy a hadiállapot lejárta után felhagy a központilag egységesített hírműsor támogatásával, amelyet az ukrán televíziók Oroszország Ukrajna elleni háborújának 2022. februári kezdete óta egy időben és ugyanazzal a tartalommal sugároznak. A miniszter szerint az ukrán tisztségviselők figyelembe vették az Európai Bizottságnak az „Egységes Hírek” című műsorra vonatkozó ajánlásait, amelyek szerint Ukrajnának dolgoznia kell a pluralista médiakörnyezet helyreállításán.
Már elkezdtük a változtatásokat: lépésről lépésre minden állampolgár számára hozzáférést biztosítunk a nyilvános információkhoz, és aktívan dolgozunk a nemzetközi partnerek erőforrásainak bevonzásán az ukrán média helyreállításába
– mondta a miniszter.
A donyecki Jaszna Poljana elfoglalását jelentette be az orosz védelmi minisztérium
Az orosz hadijelentés szerint az orosz hadsereg a hat ukrajnai frontszakasz közül négyen előrenyomult, és Ukrajnában 19, a kurszki régióban pedig négy ellentámadást vert vissza, valamint egy fegyveres határsértési kísérletet is, Novij Puty község közelében. A moszkvai összegzés szerint a „különleges hadművelet” övezetében több mint 2200, Kurszk irányában pedig több mint háromszáz ukrán katona esett el vagy sebesült meg súlyosan.
Az orosz hadijelentés az elmúlt nap folyamán Ukrajnában megsemmisített vagy eltalált katonai célpontok és haditechnikai eszközök között sorolta fel több katonai repülőtér infrastruktúráját, valamint több üzemanyag- és lőszerraktárt, két harckocsit és 14 egyéb páncélozott harcjárművet, két nyugati gyártmányú, 155 milliméteres önjáró és egy vontatott tarackot, HIMARS sorozatvetők 11 rakétáját, két francia HAMMER irányított légibombát, továbbá 95 repülőgéptípusú drónt.
Vitalij Gancsev, az ukrajnai Harkiv megye Moszkva által kinevezett elöljárója a Pervij Kanal állami tévécsatornán azt mondta, hogy orosz hadsereg gyorsan halad Kupjanszk felé.
Krugljakovka (ukránul: Kruhljakivka) már teljesen a fegyveres erőink ellenőrzése alatt áll, ami fenyegetést jelent az ukrán fegyveres erők azon csoportosítása számára, amely most Borovajában (ukránul: Borovában) van. Ha figyelembe vesszük a domborzatot (...) rögtön láthatjuk, hogy az ukrán fegyveres alakulatok számára most már gyakorlatilag nincs más menekülési útvonal, csak Izjum felé, a víztározó körül. (...) Ezért Krugljakovka nagyon komoly taktikai teret nyit a mieink számára
– mondta.
A Kupjanszktól mintegy 20 kilométerre fekvő Kruhljahivka elfoglalását szerdán jelentette be az orosz védelmi minisztérium.
Kurszk irányában a orosz hadijelentés szerint az ukrán fél egyebek mellett négy páncélozott harcjárművet veszített. Moszkva szerint a régióba augusztus 6-án betörő ukrán erők több mint 28 600 embert, 180 harckocsit, 101 gyalogsági harcjárművet, 106 páncélozott személyszállító járművet, 1059 páncélozott harcjárművet, 768 gépkocsit, 248 tüzérségi löveget és 40 sorozatvetőt veszítettek, köztük 11 amerikai gyártmányú HIMARS- és hat MRLS-típusút.
A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók településeiről is jelentettek csütörtökön ukrán tüzérségi és dróntámadást. A zaporizzsjai Berdjanszkban három civil kórházi ápolásra szorult. A szamarai és a szaratovi reptér működését fenyegetettség miatt napközben ideiglenesen felfüggesztették.
Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő csütörtökön újságíróknak nyilatkozva azt mondta, hogy Kijev minden kezdeményezése arra korlátozódik, hogy bevonja a nyugati országokat konfliktusba.
„Úgy tűnik, minden béketerv, minden győzelmi terv, legyen az titkos vagy nem titkos, mind arra fut ki, hogy Kijev mielőbb fülig belerántsa a nyugati országokat a háborúba, és legitimálja ezt. Tulajdonképpen minden trükknek ez a végső célja” – mondta Peszkov.
Menczer Tamás: azonnal abba kell hagyni a háborús cselekményeket
Itt van a háború. Azt mondtuk, hogy a helyzet napról napra rosszabb. Azt mondjuk a választás óta is. És sajnos ez így is van. Mit láthatunk most, tisztelt hölgyeim és uraim? Miről megy a vita? Arról megy a vita, hogy az ukránok nyugati fegyverekkel be akarnak lőni Oroszországba, de úgy egészen be mélyen. Az oroszok meg azt mondták, hogyha ez megtörténik, akkor mi a válasz? Atomfegyver. Azt jó napot kívánok! Van egy ilyen úgynevezett nukleáris doktrína. Ez azt jelenti azokban az országokban, ahol van atomfegyver, hogy mikor, milyen körülmények között vetik be az atomfegyvert. Ezt az oroszok nemrégiben, itt az elmúlt hetekben megváltoztatták. Praktikusan kibővítették. Tehát itt nem gyerekség az, amiről szó van, és a helyzet minden nap csak rosszabb. A mi álláspontunk változatlan, mi azt mondjuk, hogy azonnali és feltétel nélküli tűzszünetre van szükség. Aki feltételeket támaszt, hogy jó, tűzszünet majd akkor, ha, majd akkor, ha úgy, ha így, ezt mind le kell söpörni az asztalról, azonnal abba kell hagyni a háborús cselekményeket, a fegyvereket le kell rakni, és le kell ülni az asztalhoz.
Orosz zászló lobog Kruhljakivka felett
Az orosz hadsereg újabb stratégiai fontosságú települést foglalt el Ukrajna keleti részén. A hírt az orosz védelmi minisztérium Telegram-csatornáján tette közzé, részletezve a legfrissebb hadműveleti sikereiket – írja a Magyar Nemzet.
Az orosz fegyveres erők 2. hadosztályának rohamcsapatai bevonultak Kruhljakivka településre, amely Harkiv megyében, Kupjanszktól mintegy 20 kilométerre délre található.
A sikeres offenzíva eredményeként az orosz katonák kitűzték hazájuk lobogóját a település tévétornyára, ezzel is jelezve az új fennhatóságot a régióban.
Kruhljakivka elfoglalása közelebb hozza az orosz erőket Kupjanszk városához, amely fontos logisztikai csomópont a térségben.
Az orosz védelmi minisztérium közleménye nem tér ki az esetleges veszteségekre vagy az ukrán ellenállás mértékére.
Magyarországon gyártottak volna külföldiek lőszert az ukrán frontra
Komoly nemzetbiztonsági kockázatot jelentő esetre derült fény, miután a napokban az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottságának ülésén tájékoztatást adtak a titkosszolgálati vezetők arról, hogy a hazai hadianyaggyártó kapacitással kapcsolatosan fokozott törekvések észlelhetők – írja a Magyar Nemzet.
Sas Zoltán, a testület jobbikos elnöke a lap kérdésére elmondta, a szövetségi rendszeren belüli, illetve azon kívüli külföldi állampolgárok igyekeztek egy magyar hadiipari létesítményben döntő befolyást, vagyis tulajdont szerezni és a termelést a saját irányításuk alá vonni. – A szolgálatok által feltárt ügyben konkrétan lőszer, lőpor és robbanóanyag gyártását tervezték, amit aztán az ukrajnai háborús övezetbe szállítottak volna – tette hozzá.
A titkosszolgálatok által feltárt törekvés azért is jelentett súlyos kockázatot, mert a magyar kormány több alkalommal egyértelművé tette, hogy nem szállít fegyvereket, illetve az élet kioltására alkalmas eszközöket az ukrajnai háborús övezetbe, mivel ezzel veszélyeztetné hazánk és a kárpátaljai magyar kisebbség biztonságát.
Hazánk nyilván a magyar vállalat külföldi érdekeltségbe kerülését követően sem szállított volna fegyvert Ukrajnának, ám mindenképp kényes helyzet alakulhatna ki, ha Magyarországon gyártott fegyverek kerülhetnének a frontra – jegyzi meg cikkében a Magyar Nemzet.
Harkivban halálos áldozatai vannak az éjszakai támadásoknak
Az orosz hadsereg nyolc rakétával és 43 drónnal támadta Ukrajnát csütörtökre virradóra, a légvédelem két rakétát és 17 drónt lelőtt, további 23 eltűnt a radarokról, Harkivban ketten meghaltak, 34-en pedig megsebesültek egy lakóépületet ért bombatalálat miatt – közölte az ukrán légierő.
A Telegramon közzétett jelentés szerint az éjjel az orosz erők megtámadtak egy hidat a Dnyeszter torkolatánál, az Odessza megyei Zatokában. Két ballisztikus rakétát lőttek ki az oroszországi Rosztov megyéből a Donyeck megyében található Kramatorszkra, valamint nyolc levegő-föld rakétát repülőgépekről, a Fekete-tenger irányából. Ezenkívül 43 drónt indítottak az oroszországi Kurszk és Orjol térségéből.
Két rakétát megsemmisített az ukrán légvédelem, valamint 17 drón lelövését is megerősítették. További 23 célpont eltűnt a radarokról, három drón elhagyta az ukrán ellenőrzés alatt lévő légtéret Oroszország és a megszállt területek irányába – áll a közleményben.
Oleh Szinyehubov Harkiv megyei kormányzó a Telegramon azt közölte, hogy Harkiv Szaltyivszkij kerületében irányított légibomba csapódott egy többszintes panelépületbe. A találat következtében az épület egyik lépcsőháza csaknem teljesen leomlott. Az előzetes adatok szerint két ember, közöttük egy 11 éves kisfiú meghalt, 34-en megsebesültek.
Kijevet októberben huszadik alkalommal támadták az orosz erők a levegőből – közölte a fővárosi katonai közigazgatás. A légvédelem az összes drónt megsemmisítette, a lehulló roncsdarabok kisebb károkat okoztak, személyi sérülés a fővárosban nem történt.
Észak-Korea interkontinentális rakétával hajtott végre kísérletetPhenjan interkontinentális ballisztikus rakétával (ICBM) hajtott végre tesztkilövést csütörtökön; a Keleti-tenger irányába indított, feltehetően új fejlesztésű eszköz teljesítménye felülmúlta a korábbi észak-koreai rakétakísérletek mutatóit – jelentette a japán és a dél-koreai védelmi tárca. Phenjan megerősítette a sikeres rakétateszt tényét és közölte, hogy a csütörtöki kísérlet felülmúlta „közelmúltbeli stratégiai csapásmérő képességének rekordjait”, valamint bizonyította a „világ leghatékonyabb stratégiai elrettentő erejének hitelességét”. Kim Dzsongün észak-koreai vezető a védelmi tárca közleménye szerint a helyszínen tekintette meg a kilövést, amelyet országa elszántságát demonstráló, az ellenséges lépésekre adott „megfelelő” katonai válasznak nevezett. Szöul és Tokió arra hívta a figyelmet, hogy a szomszédos országok légvédelmének elkerülése miatt nagy ívben, magas pályán repülő eszköz az Észak-Korea által valaha indított rakéták közül a leghosszabb időt töltötte a levegőben. A rakéta 86 percet repült több mint 7000 kilométeres maximális magasságban, ami felülmúlja a korábbi észak-koreai rakétakísérletek adatait. Phenjan a dél-koreai vezérkari főnökök egyesített bizottságának közleménye szerint egy új, szilárd hajtóanyaggal működő, az Egyesült Államok szárazföldi területeinek elérésére tervezett nagy hatótávolságú ballisztikus rakétát tesztelhetett. Hozzáfűzték: Észak-Korea részben jövőbeli tárgyalási pozíciójának megerősítése céljából időzítette a kísérletet az amerikai választások előtti napokra. A rakétaindítást Dél-Korea és Japán mellett az Egyesült Államok is elítélte. Sean Savett, az amerikai Nemzetbiztonsági Tanács szóvivője kijelentette, hogy Phenjan az ENSZ Biztonsági Tanácsának több határozatát is súlyosan megsértette, valamint „szükségtelenül növeli a feszültséget, és a térség biztonságának destabilizálását kockáztatja” a rakétaindítással. Észak-Korea utoljára tavaly decemberében indított olyan, nagy hatótávolságú interkontinentális ballisztikus rakétát – a szilárd hajtóanyagú Hvaszong-18-at –, amelyet az Egyesült Államok szárazföldi területeinek elérésére terveztek. |
Magyarország segít
Az ukrán–magyar határszakaszon 5838-an léptek be Magyarországra szerdán, a román–magyar határszakaszon belépők közül pedig 5256-an nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) csütörtökön.
A beléptetettek közül a rendőrség 46 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes.
Nekik ez idő alatt kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért – áll a közleményben.
Ez történt szerdán:
Ukrán válság
- Az orosz hadsereg elfoglalta Voznyeszenka települést – frissül
- Az ukrán külügyminiszter Brüsszelben tárgyalt Antony Blinkennel
- Rekordösszeget költ jövőben Ukrajna fegyverkezésre
- A Kreml szerint Európában idegesek Trump győzelme miatt
- Októberben minden eddiginél nagyobb veszteségeket szenvedhetett az orosz hadsereg