egyértelmű összefüggés

2018.04.03. 06:47

A migráció megjelenése megbénítaná a turizmus fejlődését

A nemzetközi példák alapján a bevándorlás a közbiztonság gyors leépülésével járna.

Budapest, 2018. február 19. Városnézésre érkezett külföldi turisták a budai Vár faláról nézik a várost, a Dunát és azon a Széchenyi Lánchidat.

Forrás: MTVA/Bizományosi

Fotó: Jászai Csaba

A turizmus mint a béke iparága az elsők között szenvedné meg, ha idehaza meginogna a biztonság, amely jelenleg az egyik legmarkánsabb versenyelőnyünk a régióban, sőt, nemzetközi összehasonlításban is egyértelmű elsőbbséget jelent más országokhoz képest – közölte a Magyar Időkkel Guller Zoltán, aki a turisztikai térségek fejlesztésével kapcsolatos állami feladatok összehangolásáért felelős miniszteri biztosi feladatokat is ellátja.

Magyar Turisztikai Ügynökség vezérigazgatója a lap keddi számában felidézte, 2016 szeptemberében, a fővárosi Teréz körúti robbantás után – amelynek híre azonnal megjelent a nemzetközi médiában – több japán turistacsoport lemondta a Budapestre tervezett útját, az előzetesen megrendelt konferenciákat, nagyszabású vállalati rendezvényeket, mert egyetlen robbantásos esemény miatt alapjaiban ingott meg a biztonságos magyar desztináció vonzereje. Mint mondta, látszott, hogy

nagyon érzékenyen reagált a piac, amiből egyértelművé vált, hogy bármilyen, a biztonságot veszélyeztető esemény azonnal visszahat a turizmusra.

A Magyar Turisztikai Ügynökség vezérigazgatója vázolta, fáradságos munkába telt visszacsábítani azokat a külföldi turistákat Ázsiából, a tengerentúlról vagy Nyugat-Európából, akik egy évvel korábban az országon átvonuló migránstömegek és az általuk okozott felfordulás miatt ugyancsak szenzitív választ adtak a történtekre: azonnal kerülni kezdték a magyar úti célokat.

2015-ben már megtapasztalhattuk, hogy milyen közeli összefüggés van a migránsok és a turisták elmaradása között. A Magyarországot érintő, migránshelyzettel kapcsolatos nemzetközi médiamegjelenések miatt ugyanis rögtön megjelent a káros hatás az utazási piacon: a következő év elején, 2016 januárjában, februárjában az elmúlt idők legszerényebb beutazóturizmusát mértük a fővárosban, több küldőpiacunkról visszaesett a vendégek száma, foglalások maradtak el. Ez érezhető veszteséget okozott a turisztikai piacnak, és időbe telt, mire ismét megerősödött a biztonságos országkép a külföldiek szemében. Mára nemhogy visszatértek, hanem egyenesen keresik a magyarországi lehetőségeket, mert békés, biztonságos a turizmusunk, ahol ráadásul folyamatosan fejlődik a szolgáltatások színvonala – mondta Guller Zoltán.

Kiemelte: a párizsi robbantások után, illetve például a tunéziai, egyiptomi terrorcselekmények hatására drasztikus veszteséget szenvedtek el az érintett országok. Még Franciaországnak vagy Párizsnak is két évébe került, mire visszanyerte a turistáit, és kiheverte a 2015-ös merényletek okozta károkat.

Magyarországon egyetlen kisiklás évekkel vethetné vissza a piaci pozíciónkat

– fűzte hozzá a vezérigazgató.

Magyarország a minőségi turizmusra épít, ehhez mostanra minden alapunk megvan. Minden tekintetben növekedést tapasztalunk, a vendégéjszakák és a beutazók száma, a belföldi utasforgalom, a szállodák és az éttermek jövedelmezősége javult. Az ágazat nemzeti össztermékhez való tíz százalék feletti hozzájárulása jelentős, de bőven van még mozgástér. Hazánk a nemzetközi színpadon is egyre elismertebb: erre friss példa a közelmúltban Budapesten megrendezett Michelin-díjátadó gála, amely újabb rangos elismeréssel is járt a magyar vendéglátóhelyekek. Előkelő helyet foglalunk el számos külföldi rangsorban, nemzeti értékeink mellett a biztonsággal együtt immár az egyik legvonzóbb országgá léptünk elő. Viszont az ágazat fejlődése egészen biztosan azonnal megtorpanna, ha a migráció jellemzővé válna Magyarországon – közölte.

A miniszteri biztos felhívta a figyelmet, hogy a bevándorlással az ország költségvetése is komoly terhet kapna, ami akár más ágazatokkal együtt a turizmusban tervezett beruházásokat is elbizonytalanítaná. Egyrészt a szálloda- és vendéglátóipar magánberuházói óvatosabb fejlesztési tervekkel állnának elő, másrészt csökkenhet a tervezett állami hozzájárulás mértéke is, amennyiben a büdzsében új tételként jelenik meg a migráció kezelése.

Ebből a vállalkozásokon túl minden magyar állampolgárnak ki kellene vennie a részét: fékezné a bérfejlesztést, korlátozná a lakossági fogyasztás lehetőségeit, az alapvető életkörülményeket, de a külföldi turistáktól származó devizabevétel oldaláról is veszteség jelenne meg. Több ponton törést szenvedne a gazdasági fejlődés. Holott a tervek szerint – ha megmarad a mostani lendület – 2020-ra elkészülhetnek a turisztikai fejlesztések, két év múlva pedig a jelenlegi GDP-hozzájárulás 13 százalékosra nőhet. Eközben a 2010 óta elért plusz tízmilliós vendégéjszaka számot is túlszárnyalhatjuk. Jelenleg valamennyi mutatószámunk a környező országok, az EU és a világ turizmusának növekedési ütemét is meghaladja, és a java csak most jön. Ez a gyors fejlődési pálya van veszélyben, ha a migráció támogatása kerül előtérbe egy új kormány részéről – mondta Guller Zoltán a Magyar Idők keddi számában.

Megemlítette, több olyan területe van az ágazatnak, ahol vesztessé válhatunk, ilyen a nagyon erős vonzerőt jelentő hazai gyógyturizmus, a magas költéssel járó konferencia- vagy bevásárlóturizmus, de sokat veszítene a budapesti városlátogató turizmusunk, továbbá a vallás- és kulturális turizmus, illetve a családbarát vendéglátás is elveszítené eddigi vonzerejét.

Az MTÜ vezetője leszögezte: a belföldi turizmus is megsínyli, ha bevándorlóországgá válunk. Mint mondta, az otthon biztonsága az egyik legalapvetőbb elvárás, így például közterületeink biztonsága mindenkit érint. Azokat is, akik nem utaznak, és azokat is, akik rendszeresen felkeresik a hazai tájakat.

A belföldi vendégéjszakák száma 47 százalékkal nőtt 2010 és 2017 között. Úgy gondolom, hogy ehhez a látványos eredményhez többek között az egyre javuló közbiztonság is hozzátesz. A statisztikák szerint a közterületeken való biztonságérzet – mint a szubjektív jóllét egyik mutatója – folyamatosan nő hazákban. Egy 2016-os KSH-felmérés szerint például a fővárosiak 76 százaléka, a községekben élők 81 százaléka érzi magát biztonságban egyedül, sötétedés után is a lakókörnyezetében, a regisztrált bűncselekmények száma pedig 2010 és 2016 között 35 százalékkal csökkent. A kontroll nélküli bevándorlás viszont a biztonságérzet jelentős csökkenését eredményezné – mondta Guller Zoltán.

Úgy folytatta: nekünk talán fel sem tűnik, de számos, hazánkban megfordult híresség kiemelte már médianyilatkozataiban, hogy

nálunk hajnalban is lehet sétálni az utcákon.

Mivel a migráció és az európai közbiztonság romlása szakértők szerint is összefügg, ettől a pozitív hírveréstől is megfosztanánk magunkat a bevándorlás felerősödésével. A vezérigazgató szerint a terrorfenyegetettség miatt előtérbe kerültek a kevésbé ismert, feltörekvő térségek, ahol teljesen új élményekkel gazdagodhatnak a turisták, miközben biztonságban is érezhetik magukat. Ez a tendencia kimondottan kedvez hazánknak.

Magyarország biztonságos ország, viszont több nyugat-európai városról ez már nem mondható el. Ki kell mondani: ma Bécs, München, a Comói-tó nem ugyanaz, mint régen. Németország nagyvárosaiban, a fő pályaudvarok környékén arab nyelvű boltok nyíltak, mert akkora lett a vásárlóerő, megváltozott minden – ez az ott élők mindennapjain túl márpedig a turizmusra is egészen biztosan rányomja a bélyegét. Ezért is kell ellenállni bármilyen, a bevándorlás engedélyezésére vagy kiszélesítésére irányuló nyomásnak. Ez többek között a magyar turizmusnak is lét­érdeke – jelentette ki Guller Zoltán.

Megjegyezte, Magyarország a szocializmus miatt komoly hátrányból indult a turizmus területén, amit óriási munkával 2018-ra sikerült ledolgozni. – Magyarország és Budapest a turizmus globális versenyében nem veszítheti el egyik legfontosabb előnyét: a kontinens tíz legbiztonságosabb országa között tartanak minket számon. Ha általános jelenség lesz nálunk is a bevándorlás, annak beláthatatlan következményei lesznek a turizmusra is. Meg kell őriznünk hazánk kultúráját, népi hagyományainkat, szellemi és épített örökségünket, ez Magyarország lét­érdeke – összegezte a turisztikai ügynökség vezetője.

Borítókép: Városnézésre érkezett külföldi turisták a budai Vár faláról nézik a várost, a Dunát és azon a Széchenyi Lánchidat.

Forrás: MTVA/Bizományosi/Jászai Csaba

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szoljon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!