A valóságban uzsora típusú hitel Soros György kötvénye

„Az úgynevezett második Soros-terv, amely szerint az európai országoknak nagy összegű örökhiteleket kellene felvenniük a koronavírus-járvány miatt, nem más, mint uzsora típusú hitel, ami nagyon veszélyes is” – fogalmazott a Magyar Nemzet megkeresésére a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense. Novoszáth Péter szerint ez tipikusan az a konstrukció, amelyet mindenkinek tanácsos elkerülni.

A hitel lényege, hogy egy adósságcsapdába sodorja az igénylőt, így egy életre adóssá tegye

– hangsúlyozta az egyetemi tanár.

Soros György javaslata Európa pénzügyi gondjainak megoldására a következő: bocsássanak ki lejárat, illetve tőke-visszafizetés nélküli kötvényt, vagyis örökjáradékot, mégpedig 1500 milliárd euró értékben, félszázalékos kamat mellett. Befektetői oldalról – ahogy azt korábban már meg is írtuk – a kötvények cseppet sem tűnnek vonzónak, kérdés, hogy egyáltalán ki akarna ilyet jegyezni. Ha pedig le is jegyzik, de köztük vannak olyan befektetési alapok, nyugdíjalapok, amelyeknél az esetleges veszteség az alapok befektetési jegyeinek tulajdonosait, köztük átlagemberek millióit érinti, máris jelentős társadalmi kár keletkezne.

Az sem világos, hogy pontosan minek alapján döntenék el azt, hogy mely országok mennyit és mire kapnának a pénzből, továbbá mekkora részt vennének ki a kamatfizetésből. Nem tudni azt sem, hogy mi történik, ha valaki nem fizet.

Mindenesetre Paolo Gentiloni gazdaságért felelős uniós biztos május elején már tényként nyilatkozta a Les Echos című francia lapnak, hogy az Európai Unió gazdaságélénkítő csomagjának elfogadásához, illetve a járvány okozta problémák csillapításához nagyon hosszú vagy örök lejáratú hitelek segítik majd a tagországokat.

Novoszáth Péter úgy ítéli meg, az a legnagyobb probléma, hogy más finanszírozási megoldásról nem is nagyon hallani, emiatt fokozódik a feszültség a tagországok között.

Nem tisztázott az sem, hogy Soros György ajánlata mögött ez alkalommal kik állnak valójában – mely befektetői csoportok a világ mely részéről, milyen vallás és kultúra képviselői –, akiknek Európa örökre a lekötelezettjévé válhat.

„Mindezek után kérdés, hogy milyen más finanszírozási megoldások jöhetnének szóba az EU-tagországok hajóin ütött hatalmas pénzügyi lékek befoltozására. A legnagyobb bajban lévő országok (Olaszország, Spanyolország, Görögország) esetében, magyar mintára, megoldást jelenthetne a fizetési moratórium vagy a hitelek átütemezése, továbbá az adózási fegyelem szigorítása, az adóelkerülő cégek, környezetszennyező cégek kemény szankcionálása, valamint a túlburjánzott lobbi­szervezetek jelenleginél markánsabb megadóztatása” – sorolja a lehetőségeket Novoszáth Péter.

Kiemelte: sok más között szóba jöhetne a nem létfontosságú kiadások drasztikus visszavágása és átcsoportosítása gazdasági mentőcsomagokba. A migráció esetében pedig a küldő országoktól költségtérítés igénylése.

„Életveszélyes lenne belemenni egy Soros-féle örök lejáratú finanszírozási konstrukcióba”

– figyelmeztetett érdeklődésünkre Boros Imre.

A közgazdász-szakember a hazai devizaalapú hitelek csapdáját hozta példaként, amelynek buktatóira senki nem hívta fel időben a később pórul járt ügyfelek figyelmét.

Biztos, hogy a sajátos hiteltermék esetében a törlesztés mértékét meghatározó kamatfizetési teher a jövőben nem marad majd ilyen alacsony, mint a jelzett fél százalék.

Továbbá az is biztos, hogy az éppen Soros György által a történelemből – így akár a Napóleon elleni harcok, a krími háború vagy a rabszolgaság megszüntetése idejéből – citált esetekhez hasonlóan a konstrukció soha nem maradt tisztán pénzügyi megoldás. A hitelezők, kimondva vagy kimondatlanul, a történelem alakításának jogát is megvásárolták a pénzükkel.