2019.02.23. 13:25
Kormányszóvivő: az EU továbbra is adós a magyar határvédelem rá eső költségeivel
Brüsszel másfél éve tett ígéretével ellentétben még mindig nem adott egyetlen fillért sem a magyar határvédelemre, miközben a bevándorlást támogató „Soros-szervezeteket” bőkezűen támogatja – mondta a kormányszóvivő szombati budapesti sajtótájékoztatóján.
Hollik István emlékeztetett, a magyar miniszterelnök 2017 őszén levélben kérte az Európai Bizottság elnökét, Jean-Claude Junckert, hogy Brüsszel 50 százalékban járuljon hozzá a magyar határvédelem addigi költségeihez, mivel Magyarország nem csak a saját, hanem az Európai Unió külső határait is védi.
A határvédelmi költségek a kérelem benyújtásakor több mint 270 milliárd forintra rúgtak, ez az összeg pedig azóta emelkedett
- tette hozzá.
A kormányszóvivő közölte, Brüsszel hosszú levelezés után először a magyar költségek egyharmadát hagyta jóvá, és ígéretet tett azok kifizetésére, majd később ezt visszavonta, és csak a költségek mintegy tizedét ismerte el, de a mai napig egyetlen fillért sem fizetett.
A brüsszeli bizottság lassan két éve „húzza az időt, keresi a kifogásokat”, célja pedig, hogy ezeket a pénzeket ne fizesse ki Magyarországnak
- fogalmazott Hollik István.
Kiemelte, a magyar kormány arra az európai szolidaritásra hivatkozva szeretné elérni a magyar határvédelmi költségek felének megtérítését, amelyre a brüsszeli politikusok folyamatosan hivatkoznak.
Hollik István szólt arról is, hogy eközben a „migrációt támogató, ösztönző és segítő Soros-szervezeteket igen bőkezűen támogatja Brüsszel”. „Úgy látszik, nem volt hiábavaló, hogy közel negyvenszer látogatták meg a Soros-szervezetek az Európai Bizottság különböző vezetőit és biztosait” – mondta.
A kormányszóvivő felidézte továbbá, hogy az Európai Parlament (EP) idén januárban fogadta el azt a jelentést, amely szerint a „következő hét évben megháromszoroznák a Soros-szervezetek támogatását, így azok még több migránst tudnának behozni Európába”. „Mi ezt elfogadhatatlannak tartjuk” – jelentette ki, hozzátéve, hogy Brüsszel legitimitása „gyenge lábakon áll”, ezért nem kellene közvetlenül civil szervezeteket támogatnia, azt meg tudják tenni a nemzetállamok.