2020.08.10. 14:27
Negyvenhárom migránsra bukkantak egy kisteherautóban a szlovén hatóságok
Szlovéniában negyvenhárom pakisztáni és bangladesi migránsra bukkantak a hatóságok egy kisteherautóban, a délnyugat-szlovéniai Sezana közelében – közölte hétfőn a ljubljanai rendőrkapitányság.
A gépjárművet egy 39 éves bolgár állampolgár vezette. Az embercsempészt a hatóságok őrizetbe vették és vádat emeltek ellene.
Bár az év első felében, a koronavírus-járvány és az ahhoz kapcsolódó szigorú intézkedések miatt csökkent a határsértések száma, a szlovén rendőrség arra figyelmeztetett, hogy júliusban és augusztusban ismét nőni kezdett a migrációs nyomás. Míg tavasszal átlagban 500 migránst tartóztattak fel havonta, ez a szám júliusban 2319-re növekedett. A legtöbb illegális bevándorló marokkói és pakisztáni állampolgár, ugyanakkor tavalyhoz képest jelentősen visszaesett az algériai bevándorlók száma – mutatta rá.
A Jutarnji List című horvát napilap hétfőn arról írt: a szlovén hatóságok július 31-ig 7049 illegális bevándorlót tartóztattak fel, ami mindössze százzal kevesebb, mint tavaly ugyanebben az időszakban. Horvátországba 4695 bevándorlót toloncoltak vissza a szlovén rendőrök.
Davor Bozinovic horvát belügyminiszter a lapnak úgy nyilatkozott: jelenleg 14 százalékkal nagyobb az illegális határátlépések száma, mint tavaly ugyanebben az időszakban.
Mint mondta, nem várható, hogy csökken a migrációs nyomás a határokon, miután a szerb és boszniai hatóságok a koronavírus-járvány megfékezésére hozott szigorítások enyhítése után ismét nem ellenőrzik a migránsok mozgását a befogadóközpontokon kívül.
Suhret Fazlic, a horvát határhoz közeli boszniai Bihac polgármestere a napokban arról számolt be, hogy a városban, de az egész Una-Szanai kantonban (megyében) az eddigi legrosszabb helyzet alakult ki a migránsok nagy száma miatt. Hozzátette: a megyében jelenleg hétezer migráns tartózkodik, és csak a felének van hely a befogadóközpontokban, négyezren Bihac, Cazina és Velika Kladusa utcáin kóborolnak és a szabadban vertek sátort.
A migránsok főként Szerbiából és Montenegróból érkeznek Boszniába, ahonnan Horvátországba, majd Szlovéniába, onnan pedig a nyugat-európai országokba szeretnének eljutni, mert a nyugat-balkáni államokat nem tekintik célországnak.
