hirosima

2018.08.06. 07:12

Néma csenddel adóztak az atombomba ledobásának 73. évfordulóján

Japánban egyperces csenddel adóztak a hirosimai atomtámadás áldozatai emlékének hétfőn az első atombomba ledobásának 73. évfordulóján.

Hiroshima Mayor Kazumi Matsui (R) offers a new list of A-bomb dead, including individuals who died since last year's anniversary from the side effects of radiation, during the 73rd anniversary memorial service for the atomic bomb victims at the Peace Memorial Park in Hiroshima on August 6, 2018. A bell tolled on August 6 in Hiroshima as Japan marked 73 years since the world's first atomic bombing, with the city's mayor making a passionate plea for a world without nuclear weapons. / AFP PHOTO / JIJI PRESS / JIJI PRESS / Japan OUT

Forrás: AFP

Fotó: AFP

Helyi idő szerint 8.15 perckor az egész országban egységesen tisztelegtek a több tízezer halálos áldozat előtt, akinek az élete 1945. augusztus 6-án abban a percben véget ért, amikor az Enola Gay nevű B-29-es amerikai bombázó ledobta a városra a Little Boy (Kisfiú) nevű atombombát. Sérüléseik és a radioaktív sugárzás miatt 1945 végéig 140 ezer ember halt meg a hirosimai atomtámadás miatt.

Hirosimában, a Béke Emlékparkban Matszui Kadzumi, a város polgármestere azt mondta, hogy olyan világot kell teremteni, amelyben nincsenek atomfegyverek. Kifejtette,

a világban több mint 14 ezer atomrobbanófej van, amelyek miatt megismétlődhet Hirosima tragikus története.

Hangoztatta, egyes országok ünnepélyesen hivatkoznak nemzeti érzületükre, miközben nukleáris fegyvereik modernizációjával foglalkoznak, ahelyett, hogy a nukleáris leszerelés útjára lépnének.

Abe kormányfő beszédében kevésbé éles hangnemet ütött meg, és ez tükrözi, hogy mennyire megosztott a japán társadalom a nukleáris fegyverekkel kapcsolatban. Japán nem írta alá tavaly azt az ENSZ-egyezményt, amely betiltja az atomfegyverek gyártását, tárolását és bevetését, hasonlóan több más országhoz, amely arra hivatkozik, hogy Észak-Korea nukleáris fenyegetést jelent.

„Az utóbbi években egyértelművé vált, hogy nagy különbség van az egyes országok között a az atomfegyverek számának csökkentéséhez való hozzáállásukban”

- mondta Abe, anélkül, hogy utalt volna az ENSZ-egyezményre. „Hazánk türelmesen azon van, hogy híd legyen a két országcsoport között, és élére álljon a nemzetközi közösség erőfeszítéseinek” – tette hozzá a kormányfő.

Mindenki elmormolt egy imát augusztus 6-án.
Fotó: Yoshiko Moriya / AFP / The Yomiuri Shimbun

A hirosimai önkormányzat adatai szerint idén 85 országból érkeztek a megemlékezésre, többek között az Európai Unióból, a nukleáris nagyhatalmaktól – az Amerikai Egyesült Államokból, Franciaországból, Nagy-Britanniából és Oroszországból – és számos más országból. Kína nem képviseltette magát a rendezvényen, míg Törökország és Mianmar delegáltjai először vettek részt. Összesen 157 országba küldtek meghívót az eseményre.

A hirosimai támadás után három nappal, augusztus 9-én az Egyesült Államok Nagaszakira is atomcsapást mért, hat nappal később pedig Japán letette a fegyvert, és a második világháború véget ért. A két nukleáris csapásban több mint kétszázezren haltak meg, többségük civil volt.

Azóta is vitatott kérdés, hogy szükség volt-e a Japánra mért két atomcsapásra. Az Egyesült Államok szerint számtalan katona és civil életét mentették meg az atomcsapások azáltal, hogy a japán szigeteken folytatott elhúzódó harcok helyett a háború gyakorlatilag másfél héttel a hirosimai atomtámadás után véget ért. Ekkor ugyanis még Japán korántsem állt végleg vesztésre; a császár uralma alá tartozott Kína nyugati része, a Koreai-félsziget, a mai Vietnam, Kambodzsa, Laosz, Thaiföld, Indonézia és a Fülöp-szigetek egy része is.

Borítókép: Matszui Kadzumi (j), a város polgármestere átnyújt egy táblát az atomtámadásban életüket vesztett emberek nevével a Béke Emlékparkban

AFP PHOTO / JIJI PRESS

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szoljon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!