Testvérként segítik a mentorok a gyerekeket

A Tanítsunk Magyarországért programban egyetemista mentorok szegődnek a diákok mellé, és vállalják, hogy 3-5 fő gondjaikra bízott gyermekkel foglalkoznak heti egy napot (minimum 6 órát), és segítenek nekik a tanulásban, valamint megmutatják nekik a településen túli világ izgalmait: a közeli középiskolákat, egyetemet, munka- és kikapcsolódási lehetőségeket.

A tavaly tavaszi szemeszter óta mentor Gégény Barnabás, a Neumann János Egyetem tanulója, akivel tapasztalatairól beszélgettünk.

– Miért csatlakozott a programhoz?

– Mindig vonzott, hogy segítsek az embereken, ezért azon is gondolkodtam, hogy tűzoltó legyek, emellett a pszichológia is érdekel. Leginkább az fogott meg a programban, hogy változtató erő lehetek a gyerekek életében.

– Melyik iskolában mentorál?

– A páhi általános iskolában van négy mentoráltam, két lány és két fiú.

– Hogyan zajlik a mentorálás?

– Hetente többször találkozom velük, egyszer személyesen és online is tartjuk a kapcsolatot. Igyekszem minden hétvégére programot szervezni nekik. Szoktunk társasjátékozni, focizni, legutóbb a központi írásbelire készültünk fel. Középiskolai nyílt napokon is voltunk, és a közelmúltban állatkertben jártunk. Egymás mentoráltjaival is kapcsolatban vagyunk, így jött el velünk egy kislány, aki azelőtt sosem járt állatkertben és hatalmas élmény volt neki. A tavaszi félévben online kellett mentorálni, akkor virtuális tárlatvezetéseket néztünk, online szabadulószobában voltunk.

– Milyen kérdésekben kérik a segítségét?

– Jelenleg a központi írásbeli vizsgákra segítem felkészíteni őket, nyílt napokra megyünk együtt. Az egyik lányommal interneten néztünk utána a szóba jöhető középiskoláknak. Előkerülnek személyes kérdések is: barátok közötti vagy osztályban jelen lévő konfliktusok, illetve súlyosabb, családon belüli problémák, melyek megoldásában tanácsot vagy segítséget kérnek a mentoráltjaim. Legtöbbször ez addig terjedhet, hogy lelki támaszt nyújtok nekik.

– Milyen hatását látja munkájának?

– Jobb lett az osztályközösség, szorosabbak a barátságok, lelki problémáikból segíthettem kijönni, illetve az iskolaválasztásban is segíthettem. Jó példát is láthatnak tőlünk a fiatalok és biztatást kapnak, ezekkel érhetünk el igazán hatást az életükben. Előfordult, hogy nehéz időszakon mentek keresztül a gyerekek és úgy tudtak kijönni ebből, hogy támaszuk voltam. Bizalmi viszony alakult ki közöttünk, olyan vagyok nekik, mint egy nagy testvér, akivel bármit megbeszélhetnek és mindenben segíti őket.

– Mik a jövőbeni tervei?

– Ebben a félévben szeretnénk feljutni Budapestre, valamelyik jeles épületbe, akár a Parlamentbe, persze ha a járványhelyzet engedi. Más egész napos programot is tervezünk a gyerekekkel.