2020.11.17. 14:34
Akár tíz évig is velünk maradhatnak az eldobált csikkek
Bár a környezetben egyre nagyobb mértékben felhalmozódó műanyagokról rengeteget hallani, arról már kevesebb szó esik, hogy a cigarettacsikkekben is van műanyag. A különböző toxikus anyagokat is tartalmazó csikkeknek pedig akár egy évtizedre is szükségük lehet, mire lebomlanak. A technológia fejlődésének köszönhetően azonban a dohányzás környezetre gyakorolt negatív hatásai csökkenthetők.
Forrás: Shutterstock
Számos kutatás és tanulmány bizonyítja, hogy mennyire káros a cigarettázás, az nemzetközi felmérések szerint mégis körülbelül 1,3 milliárd ember dohányzik világszerte. Ennél azonban sokkal többen vannak azok, akik elszenvedik ennek ártalmait, hiszen ez nem csak a dohányosok problémája, hanem azoké is, akik a közelükben tartózkodva beszívják a másodlagos füstöt.
A dohányzás a környezetre is rendkívül káros: az eldobált csikkek a talajt és a vizeket, a kifújt füst pedig a levegőt szennyezi.
Nehézkes újrahasznosítás, mérgező anyagok
A cigarettacsikkek ugyanis amellett, hogy hulladékként elcsúfítják például a kirándulóhelyeket, parkokat, utcákat, számos toxikus anyagot és műanyagot is tartalmaznak. Amikor a Földünket szennyező műanyagra gondolunk, akkor általában a természetes vizekben úszó műanyagzacskók, PET-palackok vagy éppen szívószálak juthatnak eszünkbe, holott a cigarettacsikkek nagy része cellulóz-acetátból készült füstszűrőket tartalmaz, a csikkből pedig kemikáliák és nehézfémek kerülhetnek a környezetbe. Ráadásul nem is keveset dobálnak el belőle világszerte.
Az Anglia Ruskin Egyetem kutatása szerint évente mintegy 4,5 ezer milliárd cigarettacsikket dobnak el a becslések alapján, így jelenleg ez a műanyagszennyezés egyik legelterjedtebb formája. A csikkek pedig rengeteg helyen megtalálhatóak: a European Environment Agency adatai szerint például az európai tengerpartokon 2014 és 2017 között leggyakrabban talált szemét a cigicsikk volt. Ráadásul ezek nem bomlanak le könnyen: a cigaretták szűrője ugyanis olyan bioplasztikból készül, aminek évekre vagy évtizedekre is szüksége van, hogy végleg eltűnjön.
A probléma pedig itt nem ér véget: a fentebb említett tanulmány szerint ugyanis a talajba kerülő csikkek jelentősen gátolják bizonyos növények fejlődését. A cigarettacsikkek jelenléte a talajban például 27 százalékkal csökkenti a lóhere kicsírázási esélyét és 28 százalékkal a szár hosszát. A kutatók úgy vélik, hogy a filter kémiai összetétele a bűnös, ezek ugyanis kimosódhatnak a talajba.
Szennyezett levegő = napi egy doboz cigi
A cigarettázás nemcsak a vizekre és a talajra van káros hatással, hanem légszennyezési problémákat is okoz. Egyre több adat jelenik meg arról is, hogy a szennyezett levegő milyen komoly egészségügyi kockázatokkal jár. Egy 2019-es kutatás szerint a légszennyezés hosszú távon a dohányzáshoz hasonló módon akár tüdőtágulatot is okozhat.. Az ózonszint nagymértékű emelkedése és az azzal járó terhelés például 10 év alatt akár annyival is emelheti a tüdőtágulat kialakulásának esélyét mint ha az illető 29 éven keresztül napi egy doboz cigarettát szívott volna el.
Környezeti ártalomcsökkentés
A légszennyezést okozó számos tényező kiiktatására nincs feltétlenül közvetlen ráhatásunk, azonban a dohányzás és az ezzel keletkező cigarettafüst a légszennyezés olyan formája, amely ellen tudunk tenni. A dohányzáshoz kapcsolódó ártalmak csökkentésének k legbiztosabb módja természetesen az, ha egyáltalán el sem kezdünk dohányozni. Ha ez mégis megtörtént, akkor fontos, hogy minél előbb próbáljuk letenni a cigarettát.
Azoknak a felnőtt dohányosoknak, akik valamilyen okból mégsem szoknak le, már elérhetőek különféle füstmentes technológiák, amelyek hozzájárulhatnak a dohányzás környezeti és egészségügyi ártalmainak csökkentéséhez. A füstmentes technológiák használata során ugyanis nem történik égés, így pedig füst sem képződik, ami károsíthatná a szervezetet és a levegőt. A tudomány mai állása szerint ugyanis az égés, illetve az égés során keletkező füst a dohányzással kapcsolatos megbetegedések fő okozója. Ha pedig nincs égés és füst, akkor kevesebb káros és potenciálisan káros anyag szabadul fel.
Azonban fontos tudni, hogy a füstmentes technológiák sem kockázatmentesek, hiszen egyrészt a hosszú távú hatásuk még nem ismert, másrészt így is jut nikotin a szervezetbe, ami egy függőséget okozó anyag és többek között fejfájást okozhat, vagy megemelheti a szívfrekvenciát. A dohányzás ártalmainak teljes kiküszöbölését továbbra is kizárólag a dohány- és nikotintartalmú termékek fogyasztásának teljes mellőzése jelenti.
A dohányzással kapcsolatos egészségügyi ártalomcsökkentés mellett pedig a környezeti ártalomcsökkentésre is oda kell figyelni. Bár nem életszerű, hogy az összes cigarettacsikk egyik napról a másikra eltűnik, de már azzal sokat segítünk, ha ezeket a kukába dobjuk vagy a más által otthagyott, a földön lévő csikkeket összeszedjük és elvisszük egy szemetesig.
A cikk társadalmi célú reklám, megrendelője a Philip Morris Magyarország Kft.