Ki a migráns?

Az 1700-as évektől kezdve egy kisebb könyvtárnyi munka segíti a magyar szavak jelentéstartalmának értelmezését. A nyelvújítás korszaka, a folyamatos nyelvi fejlődés, az idegen szavak beáramlása miatt újra és újra rendet kell vágni, hiszen ha ugyanaz a szó mást jelent, akkor a legelemibb diskurzus is értelmetlenné válik. Nem tudja, mit beszél – mondja a népi bölcsesség.

Van most egy szó, aminek jelentése a bábeli zűrzavart is felülmúlja. A migráns szakmai értelmezése igen szűkszavú: „Egy területről elvándorló, illetve más országba betelepülő ember.” Eléggé tág meghatározás. De hát ez még évekkel ezelőtt történt.

Akadnak viszont nyelvújítók, mint Majtényi László, az ellenzék államfőjelöltje, aki ezt írta csütörtökön: „Két migráns olimpiai aranyat nyert Magyarországnak. Köszönjük.” Tehát Liu Shaoang, Liu Shaolin Sándor, akiknek az édesanyjuk magyar és itt is születtek hazánkban, ugyanolyanok, mint a papírok nélkül milliószámra Európába érkező, zömében iskolázatlan, muszlim tömeg.

A luxemburgi külügyminiszter a napokban az 1956-os magyarokat is migránsnak nevezte. Ezért hát a muszlimokat is be kell fogadni. Az ellenzék osztja ezt az álláspontot is. A Jobbik számára a genfi egyezmény alapján befogadott, iratokkal rendelkező menekült is migráns. Ilyen alapon az 1988–89-es erdélyi magyarok is.

Nagy a zavar. Van viszont egy jó hír.

Most nem kell várni semmilyen tudományos testületre. A migráns szó értelmezését kivételesen a választók döntik el április 8-án.