Közel van a kiesőzóna, de jó az irány

A Szolnoki MÁV FC hétfőn elkezdi a felkészülést az NB II. tavaszi szezonjára, addig is mi kielemezzük az őszi teljesítményüket.

Varga Balázs

Ahogy minden labdáért, úgy minden pontért is meg kell küzdenie a Szolnoki MÁV játékosainak (fehérben) a másodosztályban

Fotó: Mészáros János

Egy megjegyzés az elejére: mivel a Balmazújvárost idény közben kizárták a bajnokságból, így az ellene lejátszott mérkőzést nem vesszük figyelembe az értékelésnél vagy bármelyik statisztikai mutatónál. Tehát az őszt a Vác elleni hazai győzelemmel kezdte a csapat, ezt követően viszont négy olyan mérkőzés következett, amelyeken nem tudott pontot szerezni a gárda, ráadásul mindezt 1–11-es gólkülönbséggel.

Aztán jött egy iksz és még egy vereség, majd a csákvári siker, amellyel valami elindult a csapatnál. Később sikerült is egy ötmeccses veretlenségi sorozatot kialakítani, ami nagyban köszönhető annak, hogy stabilizálódott a védelem. Az ősz vége kissé felemásan alakult, ugyanis az utolsó öt bajnokin nem jött össze a győzelem, csupán két pont, így a 17. helyről várhatja a folytatást a MÁV FC.

Ha mélyebbre ásunk, azt láthatjuk, hogy nem meglepő a gyengébb idénykezdet, hiszen feljutóként mindig bele kell rázódni a gyorsabb tempóba, a más típusú mérkőzésekbe. Ráadásul a szolnoki keretben több olyan fiatal játékos is található, akinek ez az első NB II.-es szezonja vagy éppen igen kevés rutinnal rendelkezett ebben az osztályban, tehát nyilvánvaló, hogy számukra több időbe telt, mire felvették a ritmust.

A másik fontos elem, hogy eleinte négyvédős rendszerben – többnyire 4–2–3–1-et – játszottak a fiúk, majd átálltak három védőre – a 3–5–2 valamelyik formájára –, amely során nyilván a szélsők vissza tudnak húzódni, így védekezéskor ez öt hátvédet, nagyobb stabilitást jelent. Ennek köszönhetően, miután az első öt mérkőzésen 12 gólt kapott a csapat, a maradék 15 találkozón ugyanennyiszer találtak az ellenfelek a szolnoki kapuba, vagyis Csábi József vezetőedző jól összerakta és megszervezte a védelmet.

Egyébiránt az összesítésben 24 kapott gól sem számít rossznak, mivel ez a hatodik legjobb mutató a mezőnyben. Ehhez természetesen hozzájárult Molnár-Farkas Tamás is a kapuban, mert ugyan néhány hiba nála is becsúszott, azonban összességében stabil teljesítményt hozott az ősz során.

A gyenge pont viszont a góllövés, a 17 szerzett találatnál csupán az utolsó Vác rúgott kevesebbet. A rögzített helyzeteit – leginkább a nagy bedobásokat és a szögleteket – már egészen jól kihasználja a MÁV, felépített támadásokból viszont egyelőre nem megy annyira – ezen tehát még mindenképp dolgozni kell.

Amit még fel lehet hozni negatívumként, az az öt piros lap, ami a legtöbbnek számít a mezőnyben, és ezek a kiállítások – a következő mérkőzéseken: Gyirmót (0–3), Tiszakécske (1–1), Vác (2–2), Budafok (0–1) – még ha csak közvetve is, de pontokba kerültek.

Különösen fájó a Tiszakécske és a Vác elleni találkozó, ahol tényleg a hajrában úszott el a győzelem. Persze volt egy-két találkozó egyébként is, ahol kiállítás nem történt, de ettől függetlenül fájó, hogy nem jött össze legalább a pontszerzés, például a Soroksár (1–2) vagy a Nyíregyháza (0–1) elleni hazai bajnokikon, hiszen néhány plusz ponttal a középmezőnyben helyezkednének el a kék-fehérek.

Ahogy minden labdáért, úgy minden pontért is meg kell küzdenie a Szolnoki MÁV játékosainak (fehérben) a másodosztályban
Fotó: Mészáros János

Megkérdeztük a gárda vezetőedzőjét, Csábi Józsefet is, hogyan értékeli az őszi idényt.

– Mint feljutó csapat, nyáron mi a folytonosságban láttuk a megoldást, így sokan maradtak a tavalyi gárdából – kezdett hozzá a tréner. – Persze az egyéves kihagyás sokat számított, de nagy ambíciókkal vágtunk neki az NB II.-nek, miközben tudtuk, hogy komoly kihívás elé nézünk. A Vác és a Balmazújváros elleni meccseket leszámítva sajnos az idény eleje nem úgy sikerült, ahogy terveztük. Akkor éreztem, hogy változtatnunk kell, stabilabbá kell válnunk, de úgy vélem, ezt sikerült is megoldani.

– A csákvári mérkőzéstől kezdve jól alakultak a dolgok, egészen a második válogatottszünetig, az megtörte a lendületünket. Így az utolsó négy-öt meccsen kevesebb pontot szereztünk, azonban pozitívum, hogy a játékunkkal nem volt probléma. Összességében a pontok alapján elégedett is lehetnék, bár az nem néz ki jól, hogy ilyen közel van a kiesőzóna, de rendkívül szoros a mezőny előttünk. Van bennem hiányérzet, főleg a Vác és a Tiszakécske ellen az utolsó pillanatokban elhullajtott két-két pontért, amelyekkel a 12. helyen állnánk.

– Természetesen én is látom, hogy kevés gólt rúg a csapat, ezen mindenképp javítanunk kell, de szerencsére a védelmünk rendben van. Sok változás biztosan nem lesz a keretesben, de amennyiben van rá mód, úgy szeretnék igazolni a támadószekcióba, hogy erősödjön az előrejátékunk. Emellett azt is meg kell említenem, büszke vagyok arra, hogy több mint tíz saját nevelésű játékos van a keretünkben, és ezt a koncepciót szeretnénk továbbvinni – zárta értékelését a szakember.

A keretbeli változásokra egyébként még bőven van idő, hiszen az átigazolási időszak hivatalosan január 15-től február 14-ig tart, ám a tárgyalások hamarabb is megkezdődhetnek, valamint a szabadon igazolható játékosokkal korábban is meg lehet egyezni. Addig is, amíg nem érkeznek hírek az igazolásokról, érdemes az edzőmérkőzéseket figyelemmel követni, amelyekből a jelenlegi tervek szerint nyolc vár a Tisza-parti alakulatra. Bő egy hónap múlva pedig már itt a tavaszi rajt, mert ugyan szabadnaposként február 2-án még nem folytatja a bajnokságot a MÁV FC, egy héttel később már igen, a Szombathelyi Haladás ellen, egy hatpontos mérkőzésnek kinéző találkozóval.