2018. 05. 03. 06:30 | [email protected]

Több mint 540 NB I-es meccsel a háta mögött az ember megfontolja, milyen ajánlatra mond igent. Egykori szövetségi kapitányként, a szakma csúcsát megjárva tisztában van saját értékével, tudja, mibe érdemes belevágni.

Teszi ezt igazi magányos farkasként, súgók, menedzserek, alkalmi „jóbarátok” tanácsait mellőzve.

Januárban Csank János még azt nyilatkozta, hogy „a jelek szerint visszavonultattak”. Alig több mint két hónap múltán aztán megtalálta a feladat. Harmincöt évre visszanyúló edzői pályafutása a magasságot jelentő nemzeti válogatott irányításán túl (1996–1998) felvonultat NB I-es gárdákat (Eger, Békéscsaba, Vác, FTC, Siófok, Videoton, Sopron, Győr, Diósgyőr, Zalaegerszeg), másodosztályú klubokat (Proodeftiki Pireusz – görög, Gyirmót), de NB III-as egyletet csupán egyet, a Vácot, amely gárdát két év alatt a megyei bajnokságból felvitte az NB II-be.

Tavaly Tarpán szakmailag igazgatta a Szabolcs-Szatmár-Bereg nagyközség megyei I-be feljutott csapatát, ám ez nem jelentett mindennapi elfoglaltságot a 71 éves mesteredzőnek. Nem úgy, mint jelenlegi állomáshelyén, Gyöngyösön. Az NB III-as klubhoz azért hívták, hogy benn tartsa az újoncot. Hogy ez sikerült volna-e az előzőleg kétszer egymás után megyei bajnoki címet szerzett Labancz Róberttel, nem tudni, és már ki sem derülhet. A makacs dolgoknak számító tények viszont beszédesek: amióta Csank János vezényli a GYAK együttesét, három győzelem és két döntetlen szerepel a mérlegen. A veretlenség és a begyűjtött tizenegy pont eredményként a Keleti csoportban immár kilencedik helyen található a mátraaljai garnitúra, amelynek esélyei jelentősen megnőttek az NB III-as tagság meghosszabbítására.

A gyöngyösi játékosok közül 2007 őszén Rédei Milán az NB II-ben szereplő FTC színeiben már dolgozott Csank mesterrel, ám a keresztszalag-szakadást követő műtét után egyelőre könnyített edzésmunkát végző 29 éves labdarúgó még nem segíthet társainak. Ugyancsak sérült a tízgólos Laurinyecz Ákos is, akire lényegében a gárda támadójátéka épült – volna.
Mivel további sérültek is akadnak, közel sem mondható el, hogy a szezon közben átvett csapatnál az új edző lehetőségek tárházával rendelkezik.

Marad a több évtizedes rutin, benne a hosszú, de jó ritmusú edzésekkel, a futballisták igazi helyének megtalálásával, a begyakorolt figurákkal.

Csoda nincs, „csupán” nyugalom, munka, hit és önbizalom. Ha bent marad a csapat, ez is mester(i) mű lesz.

Hozzászólások