Jegyzet

2022.12.22. 06:30

Másokért tenni

Bódi Csaba

Marci az SSC Napoli világoskék-fehér szerelésében, sárga-fekete futballcipőben, a hóna alatt gumilabdát tartva és hüvelykujját felmutatva üzen a világnak. Látszatra olyan, mint a többi, hozzá hasonló ötéves. Ám a látszat olykor csal, ahogyan ezúttal is. A Recsken élő fiú csupán tizennégy hónapos koráig élhetett gondtalan gyermekkort. Azóta rosszindulatú agydaganat gyötri a mindennapjait. Műtéten esett át, sugárterápiát, majd több hónapig vénás kemoterápiát kapott. Az esélyt és reményt azonban az a hő-vírus terápiás kezelés adta, amihez egy kölni immunonkológiai magánklinikán jutott hozzá. Ennek hála, az életminősége rengeteget javult.

Marci egyike azoknak a súlyosan beteg gyermekeknek, akik közvetve ugyan, de kapcsolatba kerültek a magyar férfi és női labdarúgó-válogatott, továbbá a Ferencváros Európa-ligában jeleskedő futballistáival. A nemzeti csapat játékosai – Marco Rossi szövetségi kapitánnyal az élen – Dzsudzsák Balázs búcsúmeccsén írták alá azt a mezt, amelyet a nők piros trikójával, az FTC-felsővel, Lovrencsics Gergő Hajduk Split-mezével és a Vasas FC ugyancsak dedikált pólójával együtt árverezésre bocsátottak. A bevételt Marci és sorstársai, továbbá mélyszegénységben élő gyerekek kapják.

És nem is csak a labdarúgók együttérzésére és támogatására számíthatnak a kedvezményezettek, hanem az NB I-es játékvezetők segítségnyújtására is. Bognár Tamás és társai – miként sok csapat – 150 ezer forint adománnyal érkeznek. Egy tucat társaság azért fogott össze, hogy immár tizenegyedik alkalommal megmutassa:

a futball nemcsak élmény és szórakozás, hanem összetartó erő és kapocs az emberek között.

A Gyöngyöshöz kötődő, Focival a gyógyulásért jótékonysági teremlabdarúgó-torna ma már azon a szinten tart, hogy nincs szükség a mezőny toborzására. Maguktól jönnek a baráti társaságok, hogy futballozzanak egy jót a két ünnep között, miközben támaszt adnak és példát mutatnak. Mi több, akad olyan gárda, egész pontosan a hamburgi magyarok csapata, amelynek tagjai pályára sem lépnek, de szívesen adakoznak, mert tudják, jó célt szolgálnak. Az ötletgazdák úgy tartják, amíg bírják, megszervezik a rendezvényt. Életérzésükké vált szemükben a torna, szívükön és lelkükön viselik a rászorulók sorsát, miközben rendre felhívják a figyelmet a legfontosabbra, nevezetesen, hogy „a végén úgyis arra emlékszünk, amit másokért tettünk”.

Például Marciért.

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szoljon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!