Fotó: PARAMOUNT - DE LAURENTIIS - ARTI / COLLECTION CHRISTOPHEL VIA AFP

Nyolcvanéves lett Al Pacino

Nyolcvanéves lett Al Pacino (1940. április 25.), az amerikai színjátszás egyik legnagyobb művésze. Intenzív, robbanékony játékával olyan hollywoodi klasszikusok sikeréhez járult hozzá, mint A Keresztapa-trilógia, a Serpico, a Kánikulai délután, A sebhelyesarcú, a Carlito útja vagy a Szemtől szemben.

Túl alacsony, túlságosan tapasztalatlan és túlságosan is olasznak néz ki – nagyjából ezek voltak a Paramount stúdió vezetőinek kifogásai, amellyel igyekeztek megvétózni Francis Ford Coppola döntését, hogy a mozinézők számára addig jóformán ismeretlen Al Pacinóra ossza Michael Corleone szerepét A Keresztapa (1972) című gengszterfilmjében. Coppola kitartott választása mellett és a Mario Puzo regényéből készült maffiaeposz első része meghozta az addig csak két filmben szereplő (Én, Natali és Pánik a Tű parkban), de színpadon már Obie- és Tony-díjakkal kitüntetett Pacino számára az áttörést Hollywoodban – írja az Origo.

Energikus, ugyanakkor rendkívül érzékeny, egyszerre ösztönös és intelligens játékáért Oscar-, BAFTA- és Golden Globe-díjakra jelölték, s egycsapásra a method acting újabb fenegyerekeként kezdték emlegetni Hollywoodban. S nem csak színészi képességei miatt érdemelte ki az enfant terrible jelzőt: az 1974-es Oscar-ceremóniát nem kevés sértettséggel bojkottálta, azt nehezményezve, hogy az amerikai filmakadémia csupán mellékszereplőként, de a nála jóval kevesebb filmidőben szereplő Marlon Brandót a legjobb színész kategóriában jelölte (Brando el is nyerte a díjat, s más okokból ugyan, de ő sem jelent meg a gálán).

A bronxi szicíliai bevándorlók gyermekeként született, Lee Strasberg híres színésziskolája, az Actors Studio elvégzése előtt alkalmi munkákból tengődő Pacino alakításaiban sokszor megjelenik ez a sértett igazságérzetből fakadó lobbanékony harag.

Al Pacino mindig arra törekszik, hogy külsejét a figurához igazítsa – hol a haját, hol pedig a szakállát növeszti meg –, de a szemében még a gyengéd pillanatokban is valahogy ugyanaz a félelmetes düh tükröződik, amely nemcsak engem, hanem mindenkit lenyűgöz. Szerintem minden sztárban van valami félelmetes, valami megzabolázhatatlan. Lehet, hogy a néző azt hiszi, hogy ő lesz az, aki képes megszelidíteni, kordában tartani, lecsillapítani azt, aki emberi léptékkel már nem is mérhető – a sztárt – írta a színészt a Serpicó-ban (1973) és a Kánikulai délután-ban (1975) is rendező Sidney Lumet Hogyan készül a film? című kötetében.

Ez a permanens düh persze azért is szembeötlő, mert Al Pacino már mozikarrierje első szakaszában, az 1970-es években készült filmjeiben rendre olyan figurákat alakított, akiknek köze van az erőszakhoz és a bűn világához. A szicíliai bevándorlók amerikai álmát a származás diktálta összetartozás és a hatalomvágy rémálmaként, mintegy modernkori királydrámaként tálaló A Keresztapá-t megelőzően a Pánik a Tű parkban című drámában (1971, r.: Jerry Schatzberg) kiüresedett életében vergődő drogdíler volt, a Serpicó-ban megingathatatlan igazságérzetű rendőr, aki elkeseredett harcot vív a rendőrséget behálózó korrupcióval, A Keresztapa 2-ben (1974) tovább mélyítette a háborús hősből maffiózóvá vedlő Michael Corleone erkölcsi bukástörténetét, a Kánikulai délután-ban alkalmi bankrabló, aki a barátja nemváltó műtétjéhez akar pénzt szerezni, és forrófejű, a tettlegességtől sem visszariadó védőügyvéd, aki fokozatosan csalódik az igazságszolgáltatási rendszerben Az igazság mindenkié (1979, r.: Norman Jewison) című tárgyalótermi drámában.

Az évtizedben csupán két olyan filmben szerepelt, ahol az általa csontig hatoló hitelességgel megformált figura nem kerül szoros (és gyakran kibékíthetetlen) kapcsolatba a bűn erőszakos világával. Az Erich Maria Remarque Hiába futsz című regényéből készült Bobby Deerfield-ben (1977, r.: Sydney Pollack) hidegvérű, mindennapjait a szigórú önkontroll és kockázatelemzés jegyében igazgató autóversenyző, aki egy baleset és egy halálos beteg nő iránt fellobbanó szerelme miatt értékeli át az életét. A Madárijesztő-ben (1973, r.: Jerry Schatzberg) az általa alakított, sosem látott fiához igyekvő egykori tengerész egyenesen elutasítja az erőszakot – kivételes, a színész imázsára rácáfoló szerep ez, amelyet renkívüli hitelességgel, életigenlő humorral, józan romlatlansággal, ugyanakkor a mélyből feltörő fájdalommal formált meg. A Cannes-ban Arany Pálma-díjat nyert remekművet egyébként Zsigmond Vilmos fényképezte.

Ma már kultikusnak számító szerepei (Portyán, A sebhelyesarcú) ellenére Pacino karrierje kisebb zuhanásnak indult a nyolcvanas években: 1980 és 1989 között mindössze öt filmben szerepelt, míg a megelőző évtizedben kilenc forgatáson vett részt. Inkább színházban játszott. Persze, Al Pacino soha nem tartozott azon színészek közé, akik évente akár több filmet is forgatnak – elmélyült, részletgazdag alakításaira, a karakter száz százalékos megértésére és a teljes átlényegülésre időre van szüksége.

A legtöbb színész csak eljátssza a szerepet, de Al Pacino eggyé válik velük.

Annyira tökéletesen átlényegül a karakterré, hogy a film vagy a színdarab vége után is még sokáig benne marad – mondta a színészről mestere, Lee Strasberg, megerősítve azt a legendát, hogy Al Pacino még a forgatások szünetében sem hajlandó másképp viselkedni, mint a figura, amelynek épp a bőrébe bújt.

S kétségkívül érzelmileg megterhelő lehet egy olyan karakter hiteles megformálása, mint Steve Burns fedett nyomozó a Portyán-ban (1980, r.: William Friedkin), aki egy sorozatgyilkos után kutatva, mintegy csaliként merül el a homoszexuális SM-szubkultúrában.

A bemutatásakor melegjogi aktivisták által hevesen támadott filmet (főleg a homofóbia alaptalan vádjára felülve) a legtöbb kritikus fércműként bírálta a mára klasszikussá vált filmet, ahogy a showbiznisz világát magánéleti válságban feltáró komédia, a Szerző, szerző! (1982, r.: Arthur Hill) sem aratott babérokat. Roger Ebert kritikájában egyenesen azt kérdezte:

Mit keres Al Pacino ebben a katyvaszban? Mi történik a karrierjével?

A karrierjét féltőknek Al Pacino a Howard Hawks 1932-es klasszikusát a nyolcvanas évekre aktualizáló A sebhelyesarcú-ban (1983) adott markáns választ. A film létrejötte eleve Pacinónak köszönhető: miután látta Hawks eredetijét, rábeszélte az ügynöki képviseletét is ellátó Martin Bregman producert a remake-re. Pacino ugyanakkor maradt volna a harmincas éveknél, az már a rendezésre eredetileg felkért Lumet ötlete volt, hogy a a szesztilalom Chicagójában játszódó gengsztertörténetet igazítsák a nyolcvanas évekre, a kubai bevándorlók által ellepett, kokainmámorban úszó Miami talmi csillogására. Lumet ugyanakkor több politikát szeretett volna a filmbe csempészni (konkrétan: a kormány felelősségét firtatta volna a kábítószerkereskedelem mértékét illetően), ezért Bregman lecserélte Brian De Palmára, s forgatókönyvírónak felkérte Oliver Stone-t, aki viszont csak azután mutatott érdeklődést a film iránt, miután beszélt Lumet-vel, s beleszeretett az általa kigondolt változtatásokba.

Pacino erőszakban és keresetlen szókimondásban tobzódó A sebhelyesarcú-ja új irányt mutatott a gengszterfilmeknek, levetve magáról minden eleganciát és szentimentális romantikát, miközben a film egésze (beleértve Al Pacino elementáris játékát) a szélsőségekig stilizált eszközökkel mutatja be a hataloméhes bűnözők nyers, gátlástalan és kegyetlen világát.

Aztán Pacino filmkarrierje valóban megfeneklett.

A függetlenségi háború bukásra ítélt fércműve (Amerika fegyverben, 1985, r.: Hugh Hudson) után négy évig csak színházban játszott, s csupán A szerelem tengere (1989, r.: Harold Becker) című neo-noir kiábrándult zsarujaként vett új lendületet filmes pályafutása.

A kilencvenes évek elején Coppolával lezárta A Keresztapa-trilógiát (1990), kiemelkedett Warren Beatty képregényadaptációjának (Dick Tracy, 1991) szereplőgárdájából, Michelle Pfeiffer oldalán új aspektusba helyezte a párkapcsolati dilemmákat a Krumplirózsá-ban (még akkor is, ha a filmet rendező Garry Marshall kritikusai joggal kérik számon, hogy az 1991-es film kiindulópontjául szolgáló darab női főszerepét Terrence McNally nem egy Pfeifferhez hasonlatos szépségre, hanem egyenesen Kathy Bates-re írta).

Pacino eddigi egyetlen Oscar-díját egy újabb remake, az Egy asszony illata (1992) hozta el számára (Martin Brest az olasz Dino Risi 1974-es komédiáját amerikanizálta, amelyben Vittorio Gassman alakította a főszerepet) – s bár tökéletesen hozta a lobbanékony természetű vak katonatisztet, nem ez volt a legjobb alakítása az évtizedben. Akkor már inkább a David Mamet darabjából készült Glengarry Glen Ross (1992, r.: James Foley) ügyeskedő ingatlanügynöke, amelyért az Egy asszony illatá-val egy évben jelölték mellékszereplői Oscarra (eddig összesen kilencszer jelölték akadémiai díjra) vagy a Carlito útja (1993, r.: Brian De Palma) börtönből szabadult, becsületes életre vágyó, de a bűn szorításában vergődő nehézfiúja.

Noha karrierjének a kilencvenes években kezdődő második szakaszában Al Pacinót egyre többször illetik azzal a kritikával, hogy hajlamos túljátszani a szerepeit, a végletekig fokozott érzelmeket sokszor megköveteli a szerepe, ráadásul egy-egy film épp az alakítása miatt is vált felejthetetlenné, legyen szó megszállott rendőrről (Szemtől szemben, 1995, r.: Michael Mann), szánalmasan kisstílű maffiózóról (Fedőneve: Donnie Brasco, 1997, r.: Mike Newell), rámenős tévés riporterről (A bennfentes, 1999, r.: Michael Mann), szenvedélyes amerikaifoci-edzőről (Minden héten háború, 1999, r.: Oliver Stone) vagy magáról a sátánról (Az ördög ügyvédje, 1997, r.: Taylor Hackford).

A színészi munkához elengedhetetlen megszállottságról, szenvedélyről és gyötrelemről Al Pacino fikciós dokumentumfilmek rendezőjeként is igyekezett árnyalt képet festeni: a Richárd nyomában (1996) esetében Shakespeare, a Wilde Salomé-ban (2011) Oscar Wilde nyomába eredve mutatta meg, hogy a színész hogyan próbál az alkotói szándékait, a leírt szavak minden korszakban általános érvényű jelentését fürkészve közelebb jutni színpadi szerepeinek még hitelesebb megformálásához.

A kétezres évek elején a saját maga finanszírozta és rendezte Kínai kávé (2000), majd a norvég Erik Skjoldbjærg Álmatlanság című thrillerének Christopher Nolan által dirigált remake-jében (2002), illetve A velencei kalmár (2004, r.: Michael Radford) Shylockjaként tudta igazán megmutatni érett kori tehetségét – egész egyszerűen azért, mert az évtizedben készült filmjeiben (Pénz beszél, Beavatás, A törvény gyilkosa) legtöbbször önismétlésre kényszerült, a forgatókönyv szorításában nem találva kiutat a megújuláshoz.

A 2010-es években főként a televízióban aratott sikereket, például a Dr. Jack Kevorkian történetéből készült Dr. Halál (2010, r.: Barry Levinson) című eutanáziadrámában vagy a szintén megtörtént eseményeket feldolgozó, a legendás zeneproducer gyilkossági ügyét felelevenítő Phil Spector (2013, r.: David Mamet) címszereplőjeként. A moziban néhány aprócska villanás mellett a Danny Collins (2015, r.: Dan Fogelman) kiöregedett rocksztárjaként alakított emlékezeteset, illetve a Netflix által gyártott, a mozikban csak korlátozottan forgalmazott Martin Scorsese-gengsztereposz, Az ír (2019) Jimmy Hoffájaként. A szakszervezeti vezető szerepében Al Pacino ugyanazt tudta megmutatni elementáris hitelességgel, amit karrierje kezdetén Michael Corleoneként: hogy egyetlen szerepben képes ötvözni az amerikai elit és a munkásosztály erkölcsi zsákutcába tartó hősét.

Borítókép: Al Pacino a Serpico című filmben

Hozzászólások

szponzorált tartalom
Akár tíz évig is velünk maradhatnak az eldobált csikkek
Gyorshajtás Police.hu
Tószegen és Szolnokon is száguldozott negyedórán belül egy sofőr
aggódnak / 1 perce
Babis: óvatosan kell kezelni a korlátozások feloldását
A cseh járványhelyzet javulása mégsem megy olyan gyorsan, ahogy azt a kormány remélte.
Gyász
Mély fájdalommal tudatjuk mindazokkal, akik ismerték és szerették, hogy DR. IGNÁCZ ILDIKÓ 2020. november 11-én örök nyugalomra tért. Végső útjára 2020. november 27-én, pénteken 14.30 órakor kísérjük a szolnoki Kőrösi úti temetőben. Ezúton mondunk köszönetet mindazoknak, akik a temetésen megjelennek, és gyászunkban osztoznak. Szerető családja
EMLÉKEZÉS Soha el nem múló szeretettel és fájdalommal emlékezünk KOSARAS JÓZSEFNÉ (született: Kun Anna) halálának 20. évfordulóján. "Köszönjük, hogy éltél és bennünket szerettél, nem haltál meg, csak álmodni mentél. Szívünkben itt él emléked örökre, ha látni akarunk felnézünk az égre. A csillagok között utazol tovább, ott várj ránk, ha időnk lejár." Szerető családja
Mély fájdalommal tudatjuk, hogy DR. KÁDÁR ISTVÁN életének 89. évében örökre megpihent. Búcsúztatása 2020. november 27-én, pénteken 11.00 órakor lesz a mezőtúri katolikus temetőben. A gyászoló család
Mély fájdalommal tudatjuk, hogy FEKETE ERZSÉBET életének 83. évében elhunyt. Búcsúztatása 2020. november 26. 11.30 órakor lesz a szolnoki római katolikus (Kőrösi úti) temető nagy ravatalozójában. A gyászoló család
EMLÉKEZÉS "Köszönjük, hogy éltél és bennünket szerettél, Nem haltál meg, csak álmodni mentél. Szívünkben itt él emléked örökre, Ha látni akarunk, felnézünk az égre. A csillagok között utazol tovább, Ott várj ránk, ha időnk lejár." Soha el nem múló szeretettel és fájdalommal emlékezünk gyermekünk KOVÁCS ZSOLT halálának 2. évfordulóján. Szeretnénk köszönetet mondani a szolnoki barátoknak és mindazoknak akik sírjára azóta is koszorút, virágot helyeznek vagy egyéb módon megemlékeznek gyermekünkről. Szerető családja
Fájdalommal tudatjuk, hogy drága feleségem, édesanyánk CSONTOS SÁNDORNÉ (született: Berényi Mária) életének 79. évében örökre megpihent. Búcsúztatója 2020. november 27-én 10.00 órakor a szolnoki római katolikus temetőben lesz. Szerető családja
EMLÉKEZÉS "Elmúlt, mint száz pillanat, de mi tudjuk: múlhatatlan, mert szívek őrzik, nem szavak." DR. KATONA IVÁN érsebész főorvos halálának 6. évfordulóján. Szerettei
Mély fájdalommal tudatjuk, hogy KALOTAI ISTVÁNNÉ 82 éves korában elhunyt. Búcsúztatása 2020. december 8-án 13.00 órakor lesz a Kegyelet Sírkő Optimum Kft. búcsúztató termében Szolnok Kőrösi út 3.
Fájó szívvel tudatjuk, hogy ANDÓ JÁNOSNÉ (született: Makari Aranka) életének 87. évében elhunyt. Temetése 2020. november 25-én 14.30 órakor a szolnoki római katolikus (Kőrösi úti) temetőben lesz. Gyászoló család
Fájó szívvel tudatjuk, hogy ÖZV. LENGYEL ISTVÁNNÉ (született: Balogh Katalin) életének 93. évében elhunyt. Búcsúztatása 2020. november 26-án 10.00 órakor lesz a szolnoki római katolikus (Kőrösi úti) temetőben. Köszönetet mondunk mindazoknak, akik a gyászunkban osztoznak. A gyászoló család
EMLÉKEZÜNK BÁRKÁNY JÁNOSNÉRA. Ma lennél 94 éves, ma van a névnapod. Nyugodj békében. Lányod és családja
EMLÉKEZÉS BODA ANDRÁS (1940-2017) halálának 3. évfordulójára. „Virágerdő sűrűjében, pihen egy szív csendesen, Rég nem dobbant családjáért, messze vitted Istenem. Álmainkban találkozunk, lelked vár ránk odafent, Hol uralkodik a Hit, Békesség és Szeretet. Telhetnek a hónapok, múlhatnak az évek, Mi örökké szeretünk és nem feledünk Téged.” Szerető feleséged, gyermekeid, menyed, vejeid, unokáid, dédunokáid
Mély fájdalommal tudatjuk, hogy TANCSIK MIHÁLY a Szolnok megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat alapító tagja 2020. november 10-én, 89 éves korában elhunyt. Búcsúztatása 2020. december 1-én, kedden 11.30 órakor a szolnoki római katolikus temető nagy ravatalozójában lesz. Emléke örökké szívünkben él. A gyászoló család
Fájó szívvel tudatjuk, hogy BALÁZS BÉLA (a volt Kőolajkutató Vállalat nyugdíjasa) életének 83. évében elhunyt. Búcsúztatását 2020. november 24-én 10.00 órakor a szolnoki Kőrösi úti temető ravatalozójában tartjuk. A gyászoló család
Mély fájdalommal tudatjuk, hogy PÁSZTRAI GYÖRGYNÉ (született: Berta Katalin) 2020. november 13-án, 86 éves korában örökre megpihent. Temetése a járványhelyzet miatt szűk családi körben történik. A gyászoló család
EMLÉKEZÉS BALÁZS JÓZSEF halálának 3. évfordulójára. Drága fiamnak „Küzdöttél, de már nem lehet, a csend ölel át és a szeretet. A te szíved már nem fáj, de miénk vérzik, mert a fájdalmat csak az élők érzik. Számunkra te sosem leszel halott, emléked örökké él, mint a csillagok.” Szerető édesanyja és a családja
Fájó szívvel emlékezünk KOHÁRI ISTVÁNNÉ (született: Benkő Piroska) halálának 10. évfordulója és KOHÁRI ISTVÁN halálának 34. évfordulója alkalmából. " Úgy mentetek el, ahogy éltetek, csendben és szerényen" Szerető gyermeketek István és családja
MEGEMLÉKEZÉS SZILÁGYI ISTVÁN 79. születésnapjára. "Köszönjük, hogy éltél és minket szerettél, nem haltál meg csak álmodni mentél. Szívünkben itt él emléked örökre, ha látni akarunk felnézünk az égre. A csillagok közt utazol tovább ott várj ránk, ha mi időnk is lejár." Szerető családod
friss adatok / 17 perce
Kövesse nálunk élőben az Operatív Törzs tájékoztatóját!
vég / 38 perce
Így hangzott Maradona utolsó mondata
Magyar nyelvű szinkrontolmácsolásban / 43 perce
Sztártudósok válaszolnak élőben – akár a mi kérdéseinkre is
országos rekord / 56 perce
Három olasz étterem kapott idén először két Michelin-csillagot
minőség / 1 órája
Haltermelők: bővült a halválaszték, az árak változatlanok
Ford Crown Victoria / 1 órája
Mit keres a Los Angeles-i rendőrség Tiszafüreden?
Ujvári László