2018.03.10. 16:30
Tőkés László: Székelyföld maradjon székely föld
Tőkés László szerint miként Orbán Viktor miniszterelnök magyar Magyarországot és európai Európát akar, úgy a székelyeknek is azt kell kívánniuk, hogy Székelyföld maradjon székely föld, Erdély pedig Románia határai között is maradjon Erdély.
Marosvásárhely, 2018. március 10. A székely szabadság napja alkalmából szervezett megemlékezés résztvevõi a kormányhivatalhoz vonulnak Székelyföld területi autonómiáját követelõ petíciójuk átadására Marosvásárhelyen 2018. március 10-én. MTI Fotó: Boda L. Gergely
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke Marosvásárhelyen a székely vértanúk emlékműve mellett a székely szabadság napja szónokaként tartott előadást az összegyűlt több ezres tömegnek szombaton. Kijelentette: Magyarország Romániának, az erdélyi magyarság pedig az együtt élő románságnak nyújt testvérkezet. Úgy fogalmazott:
„Készen állunk a párbeszédre, a megegyezésre.”
Hozzátette: az erdélyi magyarok tartják magukat az 1918-as gyulafehérvári népgyűlés és az 1919-es párizsi kisebbségi szerződés magyarokra vonatkozó szakaszaihoz, és elvárják a román parlamenttől, hogy elfogadja a Székelyföld területi autonómiájára vonatkozó törvénytervezet.
A jelenlévők hangos kiabálással fejezték ki nemtetszésüket amiatt, hogy a román hatóságok megakadályozták Dabis Attilának, az SZNT külügyi megbízottjának a belépését Romániába. Izsák Balázs SZNT-elnök bejelentette: Dabis Attila kitiltása nem marad jogi következmények nélkül.
„Autonómiát Székelyföldnek!”
A tüntetés petícióját a marosvásárhelyi megemlékezésen részvevő tömeg közfelkiáltással fogadta el. A dokumentum arra emlékeztet, hogy Románia az Európa Tanácshoz történt csatlakozásakor kötelezettséget vállalt a tanács ajánlásának teljesítésére. Ennek 11. cikkelye pedig lehetőséget arra, hogy „azokban a körzetekben, ahol egy nemzeti kisebbséghez tartozó személyek többséget alkotnak, (...) jogukban áll, hogy (...) helyi vagy autonóm közigazgatási szervekkel, vagy különleges státusszal rendelkezzenek.”
A petíció megállapítja: Románia e kötelezettségvállalását nem teljesítette, az ezzel kapcsolatos párbeszédet hatóságai elutasították. Arra emlékeztettek, hogy a román parlament asztalán van a székelyföldi autonómia törvénytervezete, így senki előtt nem titok, hogy mit kíván a székely nép.
A petíció nyomatékosítja: Székelyföld területi autonómiája nem sérti Románia területi egységét és szuverenitását, nem sérti a Székelyföldön élő román és más nemzetiségű polgárok érdekeit, sem Románia alkotmányát. A dokumentum szerint az autonómia biztosítása Románia érdekeit is szolgálná. Ennek megfelelően a megmozdulás résztvevői követelték, hogy Székelyföld alkosson önálló, autonóm közigazgatási és fejlesztési régiót.
„Követeljük, hogy (...) a kormány kezdjen párbeszédet Székelyföld státuszáról a székely nép legitim képviselőivel, a Székely Nemzeti Tanáccsal és a székely önkormányzatokkal! Tiltakozunk az ellen, hogy a jogállam intézményeit az itt élő, román állampolgárságú magyarok elnyomására, megfélemlítésére és üldözésére használják!” – áll a dokumentumban.
„Ha az olaszoknak sikerült, sikerülhet a románoknak is”
Dabis Attila kitiltását Jordi Xucla i Costa, a Katalán Európai Demokrata Párt spanyol alsóházi képviselője is megbotránkoztatónak tartotta. Kijelentette: európai fórumokon fogja szóvá tenni a történteket. A katalán politikus arra figyelmeztette a hallgatóságot, hogy a székelyeknek és a katalánoknak kétszer okosabbaknak, kétszer kitartóbbaknak, kétszer jobb stratégáknak kell lenniük mint országaik többségi lakosságának, hogy szabadságukat megvalósíthassák.
Jokin Bildarratz Sorron, a Baszk Nemzeti Párt spanyol szenátusi képviselője egy a madár szabadságáról szóló baszk népdalt elénekelve szerzett emlékezetes pillanatokat a résztvevőknek. Az Európai Szabad Szövetség (EFA) nevében szóló Gio Paolo Baglioni Olaszország példáját említve jelentette ki: nem igaz, hogy egy egységes és oszthatatlan államban nem lehetnek területi autonómiák.„Ha nekünk sikerült elfogadnunk a saját államunk több nemzetiségű voltát, miért ne sikerülne Romániának is” – jelentette ki a politikus.
Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnöke egyetemes magyar ügynek nevezte a székely autonómia ügyét. A politikus így indokolta véleményét:
„Ha a székelyek erősek, a magyarok is erősek, és ha a magyarok erősek, akkor Erdély erős.”
A politikus szerint Bukarest azért ellenzi a székely autonómiát, mert fél, hogy sikeresebb lesz, mint a központosított kormányzás.
„A székelyek a román regionális mozgalmak lándzsahegyei”
Szabolcs Attila, az Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottságának alelnöke azt a pillanatot idézte fel, amikor Budafok polgármestereként öt éve Magyarországon elsőként kitűzte a hivatalára a székely zászlót. Úgy vélte: a zászló azóta a szabadság, az összetartozás jelképe lett, és a jelképre ma is nagy szükség van.
A székely szabadság napját levélben üdvözölte a Marosvásárhelyen alakult Szabad Emberek Pártja (POL). A román-magyar regionális vegyes párt elnöke, Dan Macsa a romániai regionális mozgalmak „lándzsahegyeinek” nevezte a székelyeket.
A tömeg a székely vértanúk vesztőhelyének a megkoszorúzása után egy 2,5 kilométeres felvonulásra indult, hogy a prefektusi hivatalban átadja a megmozdulás petícióját.
Három helyett egy rendőri szűrés volt idén
Ezrek gyűltek össze Marosvásárhelyen, a székely vértanúk emlékművénél a székely szabadság napja alkalmából szervezett megemlékezésen és tiltakozáson. A résztvevők egyes csoportjai rezesbandával, zenekarral vonultak be az emlékmű melletti térre.
Az érkezők az MTI tudósítójának elmondták: a korábbi években tapasztalt három rendőri szűrés helyett idén a hatóságok csupán Marosvásárhely határában állították meg az eseményre tartó autóbuszokat.
Mindegyik autóbuszra csendőrök szálltak fel, lefilmezték az utasokat, és tájékoztatták őket arról, hogy vágó vagy szúró eszközöket nem szabad bevinni a tömegrendezvény helyszínére.
Az elmúlt évek tapasztalatából tanulván a zászlóval érkezők többsége már korábban gondoskodott arról, hogy zászlórúdját ne lehessen szúró szerszámnak tekinteni. A háromszékiek óriás székely zászlóval vonultak a helyszínre, ahol székely, magyar és erdélyi zászlók százai lengtek.
Erdély- és Magyarország-szerte más településeken, valamint Budapesten is tartottak megemlékezést ezen a napon. A fővárosi rendezvény a Hősök terén kezdődött 15 órakor.
Borítóképünkön a székely szabadság napja alkalmából szervezett megemlékezés résztvevői a kormányhivatalhoz vonulnak Székelyföld területi autonómiáját követelő petíciójuk átadására Marosvásárhelyen 2018. március 10-én.
MTI Fotó: Boda L.