Vélem-én

2007.09.14. 10:26

És megint Olajra léptünk

Nyíregyházára is elpirított az szoljon.hu Olajkommandója. Kikaptunk ugyan, de jó volt újra látni Kelley-t és Jurkunast a pályán. Az úton sem unatkoztunk: need for speed Horváth Pipiért, halálközeli élmény egy román kamionnal, húrfeszegetés.

Adam

Gyorsan meg is magyarázom a húrfeszegetést, mert így nehéz lehet bármire is asszociálni. Nem, nem vittem gitárt, pedig egy Ibanezzel milyen hangulatos lett volna a túra... Körülbelül a Szolnok táblánál kezdődött minden. Megmozdult bennem az érzés, hogy nem bánnám, ha a folyóügyeknek pontot tehetnék a végére. Jelentem sikerült: Nyíregyházán...

Négy körül kaptuk a hírt Karcagról, hogy egy román kamionos leszorított egy magyart és a truck az árokba borult (http://www.szoljon.hu/index.php?apps=cikk&cikk=93435).

"... voltunk már itt, de azért háromszor elsüvítünk mellette, a mázli faktor dolgozik, szemem sarkából meglátok egy "siCsa" betűhalmazt (BujtosiCsarnok), a HétköznapiCsalódások miatt az ilyenekre már rutinból kapom a fejem..."

Amellett, hogy láttuk is a mentést (szó se róla, még éjjel hazafelé is ott voltak a tűzoltók), a mi kis Yarisunkat is majdnem autóbontóba lökte egy szintén román 16 tonnás szörnyeteg. Sebaj Béjé úgy tolja, mint Fittipaldi, sikerült kikecmeregnünk a tepsiből, pedig fél lábbal már benne voltunk...

A történet levezetéseként Béjé haluzik, egy böhöm nagy aranyszínű Passatban felfedezni véli Horváth Pipit, mondván biztos Nyíregyre jön. Az a mondatom, miszerint "ugyan, ő már biztos ott lenne, mert félig-meddig a piros-kékek is az ő csapata" elsuhan a füle mellett, de legalább átváltunk berzerker-módba, maratontávnyi kilométer és újabb halálközeli élményekkel felérő előzések után, nemmondommegmennyikm/h-nál ledúrjuk a tagot a sztrádáról. Kár érte, addig 
legalább az illúziónak bedőlhettünk, a figura valahol Rumcájsz és Rózsa Sándor között mozog külalakban. Béjében elkezdek kételkedni, ha a szemei tévednek, akkor nehogy benézzünk egy kanyart is...

Nyíregyen beesünk a csarnokba (voltunk már itt, de azért háromszor elsüvítünk mellette, a mázli faktor dolgozik, szemem sarkából meglátok egy "siCsa" betűhalmazt (BujtosiCsarnok), a HétköznapiCsalódások miatt az ilyenekre már rutinból kapom a fejem), Lívia vadul keresi a helyi gyomormosó Mekit, mi már befoglaljuk a helyünket a pálya sarkán mikor berobog egy közepesnél nagyobb etióp falu havi adagjával.

A meccs alatt két momentum kavarja meg az online-t. A méllém huppanó Pavlovic rákérdez, hogy kérek-e valamit inni. Amikor azt válaszolom, hogy sört, akkor nevetgél. Azóta is várom... A másik mozzanat aranyosabb: Tiki a pályáról köszön ki két támadás között, "Ayyo, the summer was okay?"; a meglepetéstől csak egy "pretty damn good"-ra futja, de már ezt is csak ziccer közben hallja az MVP-nk.

Hazafelé csak egy őz miatt satuzik Béjé, Bambi hesszelt a partvonal mellett, nemmondommegmennyikm/-val nem lett volna olyan kellemes lepacsizni vele... A nehézgyalogság után már csak egy pocok szlalomozik át a száguldó gép alatt. Túlélte.

Negyed kettőkor süppedek...

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szoljon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szoljon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!