SZOLJON
Jász-Nagykun-Szolnok vármegyei hírportál
december 11., szerda
Csak nevettünk és legyintettünk. „Hogyan használhatja valaki ezeket az izéket?”. Kortársainkkal eleinte így viszonyultunk a hazánkba bő tíz éve megérkező e-rollerekhez és bizarr látványú egykerekű rokonaikhoz. Korán ítélkeztünk. Előbb csak a külföldiek és „a menedzserpofák” talpai alatt láttuk ezeket a járgányokat, majd országszerte egyre többen kezdtek villanyhajtással rollerezni. Ma már Szolnokon elektromos közrollerek egész flottája működik, és akik annak idején kinevették, talán már azoknak sem derogál felszállni rá. Nem nehéz kitalálni, miért: könnyű, zöld, gyors, kényelmes.
Talán túlságosan is. És mint ilyen, rövid idő alatt tömegével terjedt el Európa-szerte. Olyannyira, hogy utóbb már az Európai Uniónak kellett rendet vágnia az ügyben. Ennek végeredményeként nyártól Magyarországon is kötelező bizonyos méretű és/vagy sebességű e-rollerekre biztosítást kötni. Aminek örülök, látva azokat a hajmeresztő manővereket, amelyeket gyakran végrehajtanak Szolnok utcáin olyan e-rollerekkel, amik szinte egy motor képességeit bírják, kötelező papírjait viszont nem.
Még egy személyes megjegyzés. Bár az e-rollerek fentebbi érdemeit nem vitatom, a magam részéről nem vagyok meggyőződve arról, jó-e nekünk, hogy egyre többen váltunk erre a kétkerekűre. Mintha az volna a cél, hogy istenadta lábainkat véletlenül se kelljen használni. Azt a kevés lépést se tegyük meg, amit kellett, tekerni, hajtani se kelljen, mint ahogy a kerékpárokat, hagyományos rollereket kell. És ez Európa egyik legelhízottabb, legrosszabb egészségi mutatókkal rendelkező országában elgondolkodtató. Csak én érzem úgy, hogy néha visszafelé megyünk az evolúcióban?