SZOLJON
Jász-Nagykun-Szolnok vármegyei hírportál
október 5., szombat
Az én szemszögemből csak fekszenek és tekeregnek egy terráriumban nyálkás testükkel, ráadásul egeret esznek. Nehezen tudom elképzelni, hogy lehet éjszakákat tölteni ilyen állatokkal egy lakásban. De persze elfogadom, ha valaki ezt a házikedvencet választja, mint Polgár Kristóf szolnoki színész. Cikkünkben arról is mesél, hogyan gondozza vagy éppen milyen gyakran eteti őket.
A szőrös pókokon már kevésbé tudok ilyen egyszerűen túllépni. Emlékszem gyerekkoromban a nagymamámnál azok az igazi hosszúlábú pókok szőtték hálóikat a sarokban. És sosem lehetett elég messze tőlem, amikor észrevettem, nem tudtam levenni a szememet furcsa testről. Úgyhogy olyankor mindig megvártam, amíg előkerül a tollseprű és kijjebb rakják a szűrét. Az egyik gyermekem örökölte eme tulajdonságomat, taszítják a soklábúak, talán még jobban, mint engem. Sikítva jelzi, ha meglát egyet. És bár eleinte nem tudtam hova tenni a hangos jelzését, mára már csak felkapom a portalanítót és már el is tüntetem a betolakodót. Azért a családba nem mindenki ilyen, ketten szívesen járnak a rovar- és bogárkiállításra, ahol megsimogatják akár az óriáscsótány is. Végülis nem vagyunk egyformák, ami talán nem is akkora baj…