Autóba ülni hatalmas felelősség

Autóba ülni felelősség. Nem csupán magunkért, hanem mindenkiért, akivel az utakon találkozunk. Ezt olykor mégis elfelejtjük. 
A volán mögött gyakran elragad bennünket a türelmetlenség, az indulat vagy az önigazolás. Ha pedig késésben vagyunk, akkor szinte semmi nem számít. És ilyenkor szlalomozunk, túllépjük a sebességhatárt, felelőtlenül előzünk, olykor észszerűtlenül. „Sietek, mert elkések!” – mondjuk, és megnyomjuk a gázt. 

Magunk önigazolása mások életébe kerülhet

A mobiltelefon pittyegése, a fülünkbe szóló zene vagy épp egy éles vita a kocsiban könnyen eltereli a figyelmünket. Ha pedig a sávunkban előttünk haladó autó lassabb a vártnál, a türelmetlenség szinte automatikusan születik meg. „Miért tötymörög előttem? Ki ez a balfék?” 
Ítélkezünk, és közben előzünk. Olykor gondolkodás nélkül. És ez az a néhány másodperc, amikor kockára tesszük nemcsak a saját, de mások életét is. 
Mégis, belegondoltunk már, milyen következményekkel járhat egy rosszul megválasztott manőver? Egy pillanatnyi meggondolatlanság, és a szembejövő autóban ülők élete egy szempillantás alatt véget érhet. 
Súlyos sérülések, tragédiák – és mindez azért, mert türelmetlenek voltunk. Képesek lennénk azzal a tudattal élni, hogy valaki miattunk halt meg? Vajon megéri az a néhány megtakarított perc? 
Az út mindenkié, a szabályok pedig értünk vannak. És minden egyes döntésünk mögött ott van egy egyszerű igazság: a kormány mögött nemcsak önmagunkért vagyunk felelősek, hanem mindenkiért, aki mellettünk vagy velünk halad. Vajon ezt mindig észben tartjuk? Ítélkezünk, közben előzünk, olykor gondolkodás nélkül.