2025.03.14. 08:00
Március 15.: Mit jelent számunkra ma a forradalom?
Petőfi Sándor valóban a Nemzeti Múzeum lépcsőjén szavalta el a Nemzeti dalt? Emléktábla hirdeti, de a valóság más. A lényeg azonban nem a legendákban rejlik, hanem abban, hogy mi bizonyult maradandónak 1848-ból és a szabadságharcból. Március 15. minden évben elgondolkodtat a múlton és a jelenen.
Nehéz egy több mint 170 éves eseményről minden esztendőben újat mondani. Esetleg elmerenghetünk azon, hogyan került lánglelkű költőnk a Nemzeti dallal a kezében a Nemzeti Múzeum lépcsőpárkányára, ahol, hiába állítja ezt ma emléktábla, valójában sohasem szavalta el híres költeményét.
Fotó: Shutterstock.com / Forrás: Illusztráció
Március 15. elgondolkodtat a jelenen is
A lényeg, hogy a bukás ellenére mi bizonyult maradandónak a ’48-as forradalomból és szabadságharcból. Sokminden, mert feledés helyett minden kor igyekezett találni az emlékében a maga számára fontos elemeket. Így volt ez még az önkényuralmi időkben is. A forradalom bukása után sokan merítettek belőle erőt a túléléshez, később meg, ha valamire lelkesíteni akarták a nemzetet, szintén ’48-hoz fordultak.
Annyira, hogy amikor indulni kellett az első háborúba, már a Ferenc Jóskává szelídült uralkodó képe is békésen megfért a falon Kossuth apánk portréjával. A mi generációnk meg azt látta, miként sikerült Három tavaszként összefércelni 1919-et és 1945-öt a forradalom jobb sorsra érdemes emlékével. De ma sincs nyugvóponton ’48 ügye, mert sokan látnak rá hivatkozva kiváló lehetőséget a szereplésre. A forradalmak ugyanis mindig szülnek hordószónokokat is. ’48-ban is akadt jó néhány, de az ő emléküket szerencsére jó régen kirostálta a múló idő. Mai utódaiknál ellenben jobb híján már a mi bölcsességünkre van bízva, hogy mennyire látjuk őket figyelemre, meghallgatásra érdemes hiteles embereknek.
