Ez felnőtt gondolkodás?

Valószínűleg minden kedves olvasónknak van olyan története, amelyről még felnőtt korában is mélyen hallgat tisztességben megőszült szülei előtt. A kamaszkor a határok feszegetéséről szól, no meg arról, hogy a veszélyérzet kimerül abban, hogy másodjára már tudjuk: veszélyes borra sört inni. Ezért én nem is a Tisza-híd pillérén lábukat lógató fiatalokon vagyok megdöbbenve. Hanem a gyerekes felnőtteken. 

Vakmerő kamasz – gyerekes felnőtt?

Amitől felszökött a szemöldököm, az a közösségi médiába kikerült fotó alatti kommentek, melyek nagyobb részben (!!) nemhogy nem ítélték el az egyébként illegális és életveszélyes tettet, hanem még kvázi hátba is veregették a „vagány fiatalokat”. Hogy milyen "menők." " Tudják ők, hogy mit csinálnak." Meg amúgy is, "ki nem ugrált a Tisza-hídról fiatalon?"
Nekem ebből az jött le, hogy sok-sok felnőtt annak ellenére sem méri fel ésszel a helyzet súlyosságát, hogy – elvileg – már régen kinőtt a kamaszkorból. Elvileg már érett prefrontális kéreggel rendelkezik, és így képes mérlegelni a kockázatokat és felismerni valaminek a hosszú távú következményét.

Mert szemmel látható, hogy épp nem a zöld ár hömpölyög a híd alatt, több méter mély vízzel, mint anno, „mikor gyerekek voltak”. 

Az, hogy ezért még meg is büntethetik az másodlagos. Tényleg. De egy olyan világban, ahol a TikTokon terjedő kihívások miatt is halnak meg fiatalok, legalább mi felnőttek ne adjuk alájuk a lovat, hogy kockáztassák az életüket! És határozottan mondjuk ki: a Tisza-híd pillérére kimászni ROSSZ ÖTLET!