Azok a bizonyos „vadkamionosok”, akik egy beteg gyermek gyógyulását segítik

Azt válaszolta, egy vidám, szőke kislányt, akit rendszeresen frocliznak csak azért, mert szőkék a fürtjei. Bólintottam, majd megkértem, gondoljon eddig megszerzett bizonyítványaira, ilyen jegyekkel nem lehet senki hülye...

Elmagyaráztam, hogy a szőke nős viccek nem azt jelentik, hogy kivétel nélkül minden szőke hölgy idióta. Mint ahogy a rendőrök mindegyike sem lökött, sőt, a kalapos sofőrök között is akadnak rutinos vezetők.

Ezek amolyan sztereotípiák – magyaráztam –, mellyel azonban érdemes vigyázni, könnyű lehet megbántani vele a másikat.

Ez a beszélgetés jutott eszembe akkor, amikor meghallottam, hogy kamionosok gyűjtöttek több mint egymillió forintot egy cserkeszőlői beteg kisfiú gyógyítására (másik milliót sportemberek adták össze).

Tették mindezt ismeretlenül, hiszen a családdal soha nem találkoztak, Noellel soha nem beszéltek. Meglátták őt a televízióban, és úgy döntöttek, összefognak, hogy a csöpp gyermek meggyógyulhasson.

Pedig a kamionosokat hajlamosak vagyunk utálni, faragatlan emberként elkönyvelni, akik az utakon, mint egyedüli urak randalíroznak.

Igen, mi ezeket a kamionosokat látjuk meg és alkotunk véleményt belőlük kiindulva az összes többiről.

Ezért örülök, hogy végre megismerhettük az érem másik oldalát is, azt, hogy a „csúnya fiúknak” is van szívük, hogy egy jó cél érdekében képesek a páratlan összefogásra, adakozásra. Ezzel a vadkamionosok képe máris megszelídült.

Mint ahogy – remélem – a buta szőke nőké is.

Joó Zsuzsa