Galériával

2020.09.03. 17:30

Letették a vízügyi emlékpark alapkövét a Tiszaligetben

Az ezredforduló évében levonuló rekord tiszai árvíz martalékává vált a KÖTIVIZIG Szolnoki Szakaszmérnökségének tiszaligeti épülete. A helyén egy egyedülálló vízügyi emlékpark létesül, amelynek alapkőletételére szerdán került sor. A helyszínen a húsz évvel ezelőtti katasztrófáról is megemlékeztek.

Hartai Gergely

Fotó: Csabai István

Láng István, az Országos Vízügyi Főigazgatóság főigazgatója ünnepi gondolatai közt elmondta, az 1980-as években a vízgazdálkodás meglehetősen háttérbe szorult. Ez visszahatott a feladatellátásra, a finanszírozásra és az elismertségre egyaránt. Nehéz, közel két évtized után a tiszai árvíz volt az, ami rámutatott a magasabb szintű vízgazdálkodás szükségességére.

– Ez az árvíz 67 centiméterrel döntötte meg az előző évi, megdönthetetlennek hitt szintet. Mindemellett a két rekord közé még beékelődött a cianidszennyezés is – fogalmazott a főigazgató. Miután hozzátette, a szomorú események közepette minden lakó a saját bőrén érezhette, milyen fontos az ivóvizeink védelme, s ezzel együtt a vízkészletek biztosítása. Mára azonban új feladatok is megjelentek, melyeknek ugyancsak meg kell felelni. Ilyen például a települési árvízvédelem megerősítése, vagy éppen a nagy tavaink vízminőségének konszolidálása.

Láng István jelezte, a park területére a vízhez leginkább kötődő szentek, Szent László, Szent Kristóf és Nepomuki Szent János szobrait helyezik majd el.

Dr. Berkó Attila megyei kormánymegbízott ezután arról beszélt, az emlékpark a nagyárvíz idején tanúsított rendkívüli összefogásnak is emléket állít. – A vízügyi szakemberek munkája és a szakmai tudás mellett az összefogás az, ami átlendítette a megyét, s benne egész Szolnokot a kialakult nehéz helyzeten. Ha kitekintünk Európa más országaira, azt látjuk, hogy nem volt mindenütt ilyen hatékony a védekezés – hívta fel a figyelmet.

– Az árvíz után 2,4 milliárd forintból épült meg egy 6 kilométeres támfal a túloldalon, nagyobb biztonságot adva ezzel a városban élőknek – vette át a szót a megyeszékhely polgármestere. Szalay Ferenc kiemelte, az intézkedés hatására a Tiszaliget is védettebbé vált, ezáltal az elmúlt húsz évben több beruházás is megvalósulhatott a területen.

Mondandójában dr. Kállai Mária országgyűlési képviselő a helyszín szobrairól beszélt. Mint mondta, a szentek az egyetemes és a magyar kultúra elmaradhatatlan részei. Nepomuki Szent János a folyók, a hidak, a hajósok, a halászok védőszentje, a gyónási titok mártírja. Szobrai főként folyóknál, hidaknál állnak. Szent Kristóf az egyik legismertebb szentünk, míg a lovagkirály, Szent László már saját korában rendkívül népszerű uralkodónak számított.

Az ünnepi esemény végén a Belügyminisztérium közfoglalkoztatási és vízügyi helyettes államtitkára szólalt fel. Dr. Hoffmann Imre közölte, elsősorban a vízügyi dolgozók értékrendjének megőrzése és megerősítése késztette arra az Országos Vízügyi Főigazgatóságot és a helyettes államtitkárságot, hogy azt kezdeményezzék, Szent László király legyen a vízügyi ágazat védőszentje.

Az emlékparkban elhelyezett szobrok elkészítésével a Kunhegyesen alkotó fafaragó népi iparművészt, Czupp Pált kérték fel.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szoljon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!