Tizenöt évvel ezelőtt vágták utoljára a centit a sorkatonák

Az 1868-ban bevezetett általános hadkötelezettséget másfél évtizede felváltotta az önkéntes alapon történő szolgálatvállalás, a sorállományt a szerződéses katonák, a tömeghadsereget a professzionális haderő.

A mai magyar haderőben szolgálók kizárólag toborzás útján kerülnek be a seregbe, amiért a megyei toborzóirodák felelősek országszerte. Szolnokon a Táncsics Mihály utcában lévő toborzó központban évente közel mintegy ezren fordulnak meg, ami azt jelzi, van érdeklődés a katonai szolgálat iránt.

Erről beszélgettünk Molnár János őrnaggyal, az MH Katonai Igazgatási és Központi Nyilvántartó Parancsnokság 1. Toborzó és Érdekvédelmi Központ parancsnokával.

– Ön szolgált a kötelező sorkatonai szolgálat idején is, illetve testközelből élte át a 15 évvel ezelőtti időszakot egyaránt. Mekkora változást jelentett a honvédségnek az önkéntességre való átállás?

– Mivel ez az átalakulás nem egyik pillanatról a másikra történt meg, a folyamat zökkenőmentesen zajlott le. Az 1950-es években közel kétszázezer fős sorozott hadsereg működött, az 1990-es évek elején már csak mintegy százezer főt soroztak évente. 2004-ben pedig ez már alig volt több, mint tizenkétezer fő. A létszám csökkenésével fokozatosan csökkent a kötelező szolgálat időtartama is, ugyanakkor ezzel párhuzamosan a honvédség technikai eszközei egyre modernebbek lettek, a szakszerű kezelésükre való felkészítés akár több évet is igénybe vehet.

Az átállást szintén megkönnyítette, hogy az 1990-es évek végétől megjelent a szerződéses katonai szolgálat vállalásának lehetősége, és 2004-ig párhuzamosan működött a két rendszer. Másfél évtizede pedig már csak önkéntes alapon működő, professzionális, hölgyeket és férfiakat egyaránt soraiban tudó hadseregről beszélhetünk, a katonák pedig folyamatosan bizonyítják rátermettségüket mind a hazai, mind a nemzetközi feladatok, külföldi missziók végrehajtása során.

– Ahogy említette, nem egyik napról a másikra kellett pótolni a „kieső” sorállományt. Ennek ellenére a toborzó rendszer számára bizonyára nem kis kihívást jelentett és jelent napjainkban sem a megfelelő utánpótlás folyamatos biztosítása.

– Az önkéntességre való átállás óta a haderőnek nemcsak a kiképzéseken, hanem a munkaerőpiacon is helyt kell állnia, munkáltatóként reagálnia kell az egyre érzékenyebb társadalmi igényekre és a munkaerőpiac változásaira, amely komoly kihívást támaszt felénk. Ezen kihívásoknak megfelelve a toborzó katonák folyamatosan keresik az új eszközöket, igyekeznek minden lehetőséget és fórumot kihasználni arra, hogy a lakosságot minél szélesebb körben tudják informálni a Magyar Honvédségben vállalható szolgálati lehetőségekről.

Büszkén mondhatom, hogy a szolnoki toborzó központban 2012. óta több mint 2200 fő jelentkezett szerződéses katonai szolgálatra, akik közül 18 katonai alakulathoz ez idáig közel 1100 fő vonult be. A fentieken túl közel 600 fő önkéntes tartalékos katona szerződéskötésére került sor megyénkből, míg az altiszti képzési programra mintegy 60 fő jelentkezett. Ha csak az elmúlt éveket nézzük, akkor is azt látjuk, hogy évről évre nő a katonai szolgálatot vállalók létszáma, az idei évben például már 269 fő azok száma, akik valamelyik szolgálati forma kapcsán szerződést kötöttek a Magyar Honvédséggel.

Az idei év a bevonulások szempontjából jelentős volt a szolnoki toborzók életében, ugyanis augusztusban köszönthettük az 1000. szerződéses katonát, aki a kiképzését követően a Különleges Műveleti Dandár Állományában kezdte meg szolgálatát.

– Még 2004 előtt kötelező volt a sorkatonai szolgálat. Ma milyen feltételekkel vállalhat valaki katonai szolgálatot?

– A Magyar Honvédség jelen pillanatban hivatásos, szerződéses és tartalékos katonákból, valamint honvédelmi alkalmazottakból tevődik össze. A katonai szolgálatformák közül a hivatásos és a szerződéses katonai jogviszony jelenti nálunk az állandó, napi munkaviszonyt, amikor a katona a Magyar Honvédség valamelyik alakulatánál, egy meghatározott munkakört lát el havi fizetésért. Szükség esetén gyakorlatokon vesznek részt, határvédelmi feladatokat látnak el, illetve külföldi misszióban szolgálnak. A tartalékos viszony ezzel szemben azoknak szól, akik tanulmányaik vagy meglévő munkahelyük mellett szeretnének részt vállalni honvédelmi feladatokban.

A 2017-ben bevezetett legújabb szolgálati ág, az önkéntes területvédelmi tartalékos szolgálat például azoknak jelenthet nagyon jó megoldást, akik bár érdeklődnek a honvédség iránt, de még nem biztosak abban, hogy számukra megfelelő ez a hivatás, vagy esetleg vonakodnak huzamosabb ideig lakóhelyüktől távol lenni. Feladatuk többek között veszély- és katasztrófahelyzetben történő igénybevétel, rendezvénybiztosítási, toborzási, illetve különböző díszelgési feladatok ellátása. A területvédelmi tartalékosok felkészítése éves szinten húsz napot vesz igénybe, amely a katona elfoglaltságától függően akár hétvégére is eshet. Ez a felkészítés, illetve a tartalékosok alkalmazása a lakóhelyéhez legközelebb, lehetőség szerint alapvetően helyben történik a járásban. A tartalékos rendszer kapcsán mindenképpen szeretném kiemelni, hogy a megyéből eddig szolgálatot vállalóknak jelentős része iskolai tanulmányokat folytató középiskolás vagy egyetemi hallgató volt a szerződéskötésük idején.

A hivatásos és szerződéses katonák havi juttatása az elmúlt években folyamatosan növekedett, ma már egy érettségivel rendelkező legénységi katona kezdő alapilletménye meghaladja a bruttó 275 ezer forintot. A tartalékos katonáink rendelkezésre állási díjban, illetve tényleges szolgálatuk utáni illetményben részesülnek, valamint a tanulmányokat folytató tartalékosok ösztöndíjra is pályázhatnak.

A témával kapcsolatban véleményt is írtunk, azt ide kattintva olvashatják.