Életmentőre sincs elég pénz

A hirtelen szívhalál ma az egyik vezető halálok Magyarországon, óránként nagyjából egy ember hal meg emiatt kórházon kívül. Kardiológusok szerint az esetek felében meg lehetne menteni a beteg életét, ha növelnék a nyilvános helyeken lévő, laikusok által is könnyen kezelhető félautomata defibrillátorok számát. A szakemberek szerint elsősorban bevásárlóközpontokba, sportlétesítményekbe és különböző hivatalokba lenne érdemes ilyen szerkezetet telepíteni. Amíg Magyarországon közterületen szinte sehol sem szereltek fel eddig ilyen műszereket, Franciaországban még a múzeumokban is vannak defibrillátorok. Az unió nyugati felén természetes, hogy metróállomásokon, köztereken, sőt rendőrautókban is vannak újraélesztő berendezések, ám az is igaz, hogy ott először a mentőket szerelték fel ezekkel.

Hazánkban kétféle mentőautót üzemeltetnek. Az összesen 150 darab rohamkocsiban, amelyben minden esetben ül egy orvos is, kivétel nélkül megtalálhatók az újraélesztéshez szükséges berendezések. Győrfi Pál, az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) szóvivője lapunknak azt mondta, a probléma a többi kocsival van. A nagyjából 650 „normál” esetre felszerelt autó közül összesen 150-ben van defibrillátor, holott Győrfi szerint ennél jóval többre lenne szükség. A két éve működő OMSZ Fejlesztő Program keretein belül már eddig sikerült a mentőautók nagy részét lecserélni, és részben a mentőállomásokat is felújítani. A szóvivő szerint a program most lehetővé teszi, hogy további száz újraélesztő készüléket vásároljon a szolgálat. A szóvivő azt is elmondta: a már meglévő életmentő berendezések egy részét nem az OMSZ vette meg, arra ugyanis nem volt pénz: alapítványok, vállalatok adományozták a szolgálatnak. A szóban forgó műszerek darabja egyébként félmillió forintba kerül.

A szóvivő szerint bár a mostani beruházással a mentőautók felszereltsége tovább javul, de még messze vannak az ideális állapottól. Korábban megjelentek olyan sajtóinformációk, melyek szerint a defibrillátorok hiánya miatt egy évben nagyjából egy kisvárosnyi ember veszti életét. Győrfi Pál szerint ezt túlzás lenne állítani. Mint fogalmazott, a mentőorvos kezében más lehetőség is van az újraélesztésre, nem csak az áramütés. „Mellkasi nyomással és gyógyszerbeadással életben lehet tartani a beteget addig, míg meg nem érkezik a rohamkocsi. Ezen kívül számos esetben a szívhalál nem ritmuszavar miatt alakul ki, ezekben a helyzetekben egyáltalán nem alkalmazható az újraélesztő berendezés.” Győrfi Pál azonban kiemelte, hogy a statisztikák szerint szívleállás után minél később érkezik a segítség, annál kevesebb a beteg esélye: öt percenként húsz százalékkal csökken az életben maradás valószínűsége.

-->