Redemptio: fontos elismeréseket adtak át a vármegyei emlékülésen, Szolnokon – galériával és videóval

279 évvel és egy nappal ezelőtt a magyar uralkodó, Mária Terézia leült az asztalához, és ráírta a nevét egy diplomára. A okirat nem volt hosszú, mindössze húsz sor az egész, és az aláírás is meglehetősen drága volt: 580 ezer rajnai forintba került. De ez a húsz sor a magyarországi jász és kun területen élők négyévtizedes vágyát tartalmazta, amelyet egy szóval úgy is mondhatnánk: szabadság.

A Magyarországon megtelepedő jászok és kunok a középkorban komoly előjogokat szereztek, egyedüli uruk a király volt, cserébe katonai szolgálatot láttak el. Ám a törökellenes felszabadító háborúk után a Habsburg udvar új szerzeménynek tekintette földjeiket, amelyeket 1702-ben eladott. A Jászkun kerület ezzel előjogait elvesztette, lakói jobbágysorba süllyedtek. Ám szabadságvágyuk erősebbnek bizonyult az udvar kapzsiságánál, és évtizedek fogcsikorgós munkájával összegyűjtötték az önmegváltásukhoz szükséges pénzt. Ez az összeg landolt aztán a kincstárban, és ennek fejében állította vissza Mária Terézia a jászok és kunok ősi jogait, 1745. május 6-án.

Az ünnepség – mint az már hagyomány – a regnáló és emeritus jász, kun és jászkun kapitányok bevonulásával kezdődött, amely alatt a Jászkun indulót a Légierő Zenekar Szolnok játszotta. Ezt követően a Kun Miatyánk, a Jász Himnusz és a Nemzeti Himnusz is felcsendült a vármegyeháza dísztermében.

– Az identitásunk kiteljesedésének jelentős napját ünnepeljük. Emlékezünk eleinkre, egyben a magyar történelem páratlan eseményére – mondta köszöntőjében a vármegyei közgyűlés elnöke. Hubai Imre kiemelte, egy nemzet számára a szuverenitás fontos, márpedig a szuverenitás és a Redemptio közel állnak egymáshoz.

– jelentette ki Hubai Imre.

A Redemptio egyedülálló, békés, népi kezdeményezés volt – emelte ki beszédében a Kunszövetség tiszteletbeli elnöke. Dr. Fazekas Sándor országgyűlési képviselő szerint ennek hatásait ma is érezni lehet, hiszen mindig is voltak, és ma is vannak olyan erőközpontok, amelyekkel szemben a helyi közösségeket meg kell védeni.

– Örökségünk szilárd alap. Saját történelmünk, összetartozásunk, hagyományaink vannak – emelte ki az elnök, hozzátéve: a mai vármegye részeivel együtt új identitások is kialakultak.

– zárta Fazekas Sándor.

A Redemptio ünnepén adták át az elismeréseket

Idén az ülésen nem csak a Redemptióra emlékeztek, de átadták a Jászkunságért elnöki elismerő okleveleket is azoknak, akik a jászkun örökségért kiemelten jelentős munkát végzetek.

Oklevelet kapott Besenyi Vendel, a Jászság helytörténeti kutatója, Csikós Sándor, Kossuth-díjas színművész, a Nemzet Színésze, emeritus nagykun kapitány, dr. Horváth László történész, a Damjanich János Múzeum igazgatója, Mészáros János vármegyei főépítész, a kisújszállási Nagykun Táncegyüttes, a Tiszafüreden élő Nagyné Török Zsóka fazekas népi iparművész, az öcsödi székhelyű Pantó Antal Hagyományőrző Egyesület, Rózsa Lajos, a Jász-Nagykun-Szolnok Vármegyei Értéktár Bizottság elnöke és Tajti Erzsébet, a Jászapátiban működő Jásztánc alapítvány tiszteletbeli elnöke.