Csöppnyi figyelmesség

Nemrég véget ért a Kedvenc kedvenceink elnevezésű versenyünk, melynek nyertes csapata a karcagi Kóbor Szívek Állatmentő Alapítványa lett. Az ilyesfajta szervezetek munkája mindig is nagy hatással volt rám, ezért jómagam is többször csatlakoztam helybéli megmozdulásokhoz, hogy munkájukat segítsem. 

Már egészen kiskorom óta rajongok az állatokért. Legyen szó hörcsögről, tyúkról, kecskéről, nyúlról, macskáról vagy kutyáról. Az utóbbi viszont a legkedvesebb számomra. Négy évvel ezelőtt ugyanis egy menhelyi-mezei keverék kutyus gazdája lettem. Tapasztalatból tudjuk, hogy sokan nem gondolkodnak úgy az állatokról, mint érző lényekről, hiszen még mindig vannak, akik tárgyként kezelik őket. Hazánkban a civil szervezetek és állatbarát magánszemélyek nap mint nap küzdenek ezekért a négylábúakért. A menhelyek teltházzal üzemelnek, a kóbor állat állomány, a felelőtlen állattartás és az ivartalanítás hiánya miatt folyamatosan növekszik. A szakemberek nem győzik elégszer hangsúlyozni, hogy mennyire fontos a felelős állattartás. Éppen ezért nagyon fontosnak tartom az állatmenhelyek munkáját. Segítségükkel házi kedvenceink egy csöppnyi esélyt kapnak arra, hogy később egy boldogabb életet éljenek egy új, szerető családban.

Bátran ajánlom mindenkinek, hogy keresse fel bármelyik állatokat mentő egyesületet és ismerje meg az ott folyó munkát. Biztos vagyok benne, hogy ebben az esetben a segítség sem marad el.