Bon-Bon: Régi dalok, új köntösben

Miben más ez a lemez, mint az eddiegiek?
- Stílusában mindenképp. Ismert Bon-Bon slágereket öltöztettük szvinges köntösbe, mint ahogy magunkat is a műfajhoz illő csinos öltönybe.

Hogyan válogattátok ki a dalokat, melyek felkerülnek a lemezre?
- A legnépszerűbb, számunkra is kedves dalainkat gyűjtöttük egy csokorba.

[caption id="" align="alignright" width="250"] Bon-Bon: Swing
[/caption]Miért döntöttetek úgy, hogy elkészítitek ezt a lemezt?
- Mindig is szerettünk kalandozni a zenei stílusok között, de a jazz és ezenbelül a big band műfaja régóta a szívünk csücske. A zeneművészeti iskola elvégzése után jazz éneket tanultam Kósa Zsuzsa tanárnőnél, majd egy klubban énekeltem Tomsits Rudolf irányítása mellett. 1990 óta vagyok tagja a Police Big Band-nek, ahol a mai napig folyamatosan éneklem a műfaj legkiemelkedőbb szerzeményeit. Az 1993-as Ki Mit Tud-on is egy standard dallal, a Darn That Dream-mel kerültem Bussy Gábor gitáros barátommal együtt a tévés elődöntőbe. Immáron két éve dolgozunk együtt a Budapest Jazz Orchestrával. A hangszerelőinknek, Hámori Jánosnak, Frey Györgynek, Révész Richárdnak és Csejtei Ákosnak is izgalmas feladat volt újra értelmezni a dalainkat. Tamás is nagyon szereti Frank Sinatra, Harry Connick Jr., vagy Michael Buble lemezeit, szóval jó pár éve tervezzük ezt a lemezt. Mivel újra a reneszánszát éli ez a műfaj, itt volt már az ideje, hogy előrukkoljunk ezzel albummal.

Bemutatjátok élőben, a nagyközönség előtt is ezeket a dalokat?
- November 2-án este 8 órakor csendül fel a muzsika a Művészetek Palotájának kistermében, ahol a Bon-Bon átiratok mellett standard dalokkal és kiváló táncosokkal színesítjük a műsorunkat Szilvássy Balázs koreográfus segítségével. A koncerten kísér a Budapest Jazz Orchestra, vezényel Elek István.

Ettől az albumtól függetlenül megmaradtok az eredeti stílusotoknál?
- Az eredeti stílusunk eddig is nagyon eklektikus volt, csak pár példa: az “Érezd magad jól”, disco-s, a “Hétvégi királylány”, az “Így van jól” vagy a “Divat rabjai” funky-s tempója mellett simán megfér a lemezeinken a “Valami Amerika” rock-os, vagy a “Viva Espana” és a “Haverok, buli, szamba” latinos hangulata. A “Kapod, amit látsz” című dallal és Ganxsta Zolee segítségével a rap világába látogattunk, a “Leszállt az éj”, vagy az “Anyám” című dalok blues-os lüktetése újabb ízzel színesítik a repertoárunkat. Nem beszélve a balladákról, a szvinges vagy a mulatós beütésű dalainkról. Így nem esik nehezünkre megmaradni a “kaptafánál”.

Min dolgoztok még ezen kívül?
- A Találkozó című musicalünket szeretnénk végre színpadra állítani. De erről többet inkább akkor, ha sikerült. Valamint egy szóló lemezen is munkálkodom éppen, amit jövőre készülök bemutatni.

Ilyenkor sokakban felmerül a kérdés, hogy akkor mi lesz a Bon-Bon-nal? Hogyan lehet a kettőt egyszerre vállon vinni?
- A Bon-Bon mindig is az első marad számomra, Ő a mi közös “gyerekünk”. Emellett rengeteg féle zenét hallgatok. Ezek a zenék bennem élnek, keverednek. Ezekből formálódik, alakul folyamatosan a saját zenei világom. Szeretnék a Bon-Bon mellett más oldalamról is megmutatkozni, stílusát tekintve másabb dalokkal előállni, hisz ez is én vagyok. Ez nagyon egészségesen tud működni, külföldön is van rá rengeteg példa. Itthon a Tátrai Band és a szóló Charlie-lemezek nagyon jól megférnek egymás mellett.