Több tízezer letöltés egy hét alatt -nézze meg itt a videót!

Ugyanez a kisfilm felkerült az egyik mozgókép-megosztó portálra is, ahol az egyik legnépszerűbb letöltési statisztikákat produkált, tíz nap alatt negyvenezren voltak kíváncsiak a filmre. Az alapítvány munkájáról és a japán sikerről Sípos Lászlóval, az alapítvány kuratóriumának vezetőjével beszélgettünk.

— A Rovás Alapítványt 2009-ben jegyezték be, amely céljául tűzte ki a teljes rovás kultúra feltérképezését, kutatását, elterjesztést, és mindenekelőtt, annak korszerű alkalmazásának segítését az élet minden területén. — mondta Sípos László elnök.

— Jelen pillanatban még nagyon szerény körülmények között dolgozunk, de tervezzük Budapesten egy kis rovás-központ létrehozatalát, hogy legyen a fizikai tér, ahol rovással foglalkozók dolgozhatnak, találkozhatnak. Az alapítvány koordinálja a szabványosítást, a számítástechnikai alkalmazás feltételét jelentő UNICODE szabvány bejegyzését is. Az oktatási anyagok készítése és a független vizsgarendszer kiépítése is folyamatban van. Mindemellett próbáljuk a nemzetközi köztudatba, a tudományos világba is eljuttatni a rovás hírét.

— Milyen összefüggés van a japán tv és a rovásírás, illetve az alapítvány között?

— Személyes kapcsolat. Én sokat dolgozom japán tévéknek. Így sikerült az NHK részére az ötletet "eladni". Természetesen a folytatás az alapítvány munkatársainak dolga lesz.

— Minek tudható be ez a nagy érdeklődés a japánok részéről?

— A magyarokat természetesen jobban érdekli, mint a távol-keletieket, de sajnos hazánkban nagyon kevés helyen tudjuk népszerűsíteni a rovást. Ma a Kárpát-medence rovással foglalkozó, vagy rovást kedvelő közössége meghaladja a százezres létszámot, és szinte évről évre megkétszereződik. A japánok szempontjából talán azért érdekes, mert szervesen kötődik a kulturális gyökereikhez. Egész egyszerűen rokon kultúra. Az igazi újdonság értéke az az, hogy a rovásról Japánban is kevés a forrásanyag, miként minden más nyelven is.

A rovás fejlődéstörténetét vizsgálva tehát ezredéves íráskultúrához érünk el, ami nagyon erősen kötődik a magyarsághoz, a magyarok őseihez. Olyan mély kulturális elemeket tartalmaz, amelyek a magyar szellemi örökség alapvető részei.

Sípos László szerint nem csak a hagyományok megőrzése a cél, hiszen egy hihetetlenül praktikus írásfajtáról beszélünk. Nem véletlen, hiszen a magyar nyelvvel együtt fejlődött — tette hozzá. Minden magyar hangra van betű, nem kell az esetleges latin írásmód duplabetűivel bajlódni (cs, sz, ly, stb). Példa lehet rá, hogy egy szóközi ccs betűkapcsolat 3 hangsort is jelölhet: c-c-s, cs-cs, c-cs ... amit egy olvasni tanuló kisgyerek nagyon nehezen ért meg. Nem véletlenül tanulnak a gyerekek 1 évig csak olvasni (betűsorokat értelmezni) latin betűvel, míg rovással mindez néhány hét.

— Hazánkban mennyire érdekli ez az embereket?

— Hihetetlen az érdeklődés felfutása. Nyitott szemmel járva szinte gomba módján szaporodnak a feliratok és a könyvek. A Kárpát-medencei rovásversenyeken már egyre több területi döntőt is tartani kell az országos verseny előtt. Az egyik területi döntő éppen Szolnokon lesz április 24-én.

—Véleménye szerint miért fontosak a hagyományok, a hagyományőrzés?

— Egy emberélet alatt szerezhető tudás nem mérhető össze több száz, vagy ezer évvel. Támaszkodni kell tehát a régiek tudására. Másrészt sok olyan hagyomány, szokás van - és ilyen a rovás-kultúra egy része is - amit azért kell megőrizni, mert nem tudhatjuk, hogy mi rejlik a mélyén. Nehéz időkben a tudás emberei "elrejtették" a bölcsességet dallamokba, mesékbe, mintákba, szokásokba — hiszen csak így tudta a tudás túlélni a pusztítást. S aztán százévek múltán hirtelen felbukkan a megfejtés — legtöbbször olyasvalaki által, akiről nem is gondolnánk. Éppen ezért az a célunk, hogy a lehető legkorszerűbb formában (internet, modern tartalomfejlesztés) segítsük a rovás-kultúra minél szélesebb elterjesztését. Elsődleges célközönség a gyerekek, fiatalok korcsoportja. Ha ők a legfogékonyabb időszakban, természetesen sajátítják el a rovást, a hozzá kapcsolódó tudást, akkor néhány év múlva ők lesznek a nagy titkok felfedezői.

Honfoglalás kori eredet

A ma használt székely-magyar rovásként ismert írásrendszer a honfoglalás idején, a magyar és más rokon törzsek egy nemzetté válásakor keletkezhetett. A szakemberek azt feltételezik, hogy e rovás közvetlen ősei a kárpát-medencei (avar-magyar) rovás és a kazár rovás, de nem kizárt más türk népek által használt rovások hatása sem.