Az anyakönyv néha az egyetlen híradás az előttünk jártakról

Az elismerésről és a családkutatásról Czégény Istvánné megbízott levéltár-igazgatóval és helyettesével, Csönge Attila főlevéltárossal beszélgettünk.

– A díjat a Magyar Családtörténet-kutató Egyesület ítéli oda a kutatók javaslatai alapján annak a közgyűjteménynek, amely a családtörténet-kutatóknak kiemelkedő szakmai és emberi segítséget nyújt – tájékoztatott az elismerésről az igazgató asszony. A megyei levéltárak közül elsőnek kapták meg az elismerést, a 2011-es alapítás óta először a Kalocsai Főegyházmegyei Levéltárat, majd a Budapesti Fővárosi Levéltárat tisztelték meg vele.

– A megyében két családkutató klub is működik, Szolnokon és Mezőtúron. Ez nagyon fontos adaléka az elismerésnek, mert a másik jelentős centrum Budapest, ahol a központjuk van. Vidéken talán nálunk a legélénkebb a családkutató mozgalom, amiben elévülhetetlen érdeme van a két klubot vezető Ari Ilonának – fűzte hozzá Csönge Attila.

– Az intézmény szerteágazó munkája mellett, melynek csak része a kutatószolgálat, az ottani látogatók elsöprő többsége családkutató. Ráadásul – folytatja – a családkutatás nagy türelmet igénylő, hosszú folyamat, nem tudja bárki két perc alatt összeállítani a családfáját. Azt is megtudtuk, hogy mielőtt bárki őskeresésbe fog, előbb otthon célszerű elkezdeni a munkát. Az idősebb rokonokat végigkérdezve lehet eljutni a múlt század elejéig, ugyanis az elmúlt kilencven év kutatását számtalan jogszabály nehezíti.

 
– De ha valaki mondjuk 1910-ben született, ebből az adatból el lehet indulni a múltba – teszi hozzá Csönge Attila.
– A születési bejegyzésnél az is szerepel, hogy hány évesek voltak a gyermek szülei, s onnan visszaszámolva általában meg lehet találni a felmenőket. Ugyanígy kereshetők a nagyszülők és további ősök, amíg csak létezik adat, de nagy a szórás, mert például a hölgyek nemegyszer letagadtak néhány évet, más meg azt se tudta, mikor született – avat bele a kutatás rejtelmeibe a főlevéltáros. – Bár az egyházi anyakönyvezés az 1770-es években kezdődött, a legrégebbi levéltári példányunk 1827–28-ból való, az állami anyakönyvezés meg 1895 óta létezik – tette hozzá.

[caption id="" align="alignleft" width="360"] Czégény Istvánné megbízott levéltár-igazgató és helyettese, Csönge Attila két ódon anyakönyvvel
Fotó: Mészáros János
[/caption]
Egy régen élt vasutas elég találékonyan kamatoztatta az állami anyakönyvezés bevezetését. Kétszer nősült, anélkül, hogy egyezer is elvált volna, s az egyik asszonyt az egyházi, a másikat az állami matrikulába vezettette be. Nem is bukott le soha, egyetlen büntetése a két anyós volt. Foglalkozása révén még a két házi tűzhely felkeresését is gond nélkül meg tudta oldani.
– Ami nálunk nem található meg, mikrofilmen kikölcsönözhető az MNL Országos Levéltárából – hívja fel a figyelmet intézményük kényelmi szolgáltatására az igazgatóasszony.

Az említett anyakönyvek közül egyébként a beszélgetés alatt néhány előttünk hever az asztalon. Érdekes érzés belelapozni egy ilyen ódon névsorba, hiszen sok emberből szinte nem is marad más az utókorra, mint ez a pársoros feljegyzés. Arról, hogy miképpen élt, mik voltak a vágyai, hogyan szeretett, vagy gyűlölt, örült-e sorsának, vagy teher volt számára, ezek a sorok nem igazítanak el bennünket. De mindenképpen egy egykor volt élet üzenetét hordozzák a hol szebb, hol kuszább vonással rótt sorok.

A mormonok nagyban segítették a hazai őskutatást

A hazai családtörténeti kutatásokat nagyban segíti az amerikai mormon egyház egyik hittétele. Tanításuk szerint a ma élő egyháztagokkal rég elhunyt őseik is egyesülhetnek a mormon egyházban, pusztán a hiteles családfát kell ehhez felállítani. Emiatt 1980-tól a hazai anyakönyveket is mikrofilmre vették, aminek Magyarországon maradt példányai a megyei levéltárakon keresztül bárki számára elérhetőek.

Ettől függetlenül jókora türelem, meg jó szem is kell a filmek böngészéséhez, mert az eredeti, gyakran nehezen olvasható oldalak láthatóak a képeken. Elkezdték ugyan a számítógépes átírásukat is, de a nem magyar anyanyelvű feldolgozók nemegyszer újabb talányokkal bővítik a már meglévőket is. De talán ezek megfejtése is érdekes szellemi tornává teszi az őskutatást.

Ettől függetlenül jókora türelem, meg jó szem is kell a filmek böngészéséhez, mert az eredeti, gyakran nehezen olvasható oldalak láthatóak a képeken. Elkezdték ugyan a számítógépes átírásukat is, de a nem magyar anyanyelvű feldolgozók nemegyszer újabb talányokkal bővítik a már meglévőket is. De talán ezek megfejtése is érdekes szellemi tornává teszi az őskutatást. Czégény Istvánné megbízott levéltár-igazgató és helyettese, Csönge Attila két ódon anyakönyvvel
Fotó: Mészáros János -->