Túlélt egy lavinát, járt vulkán tetején: újabb kihívás elé áll

Túlélt egy lavinát, járt vulkán tetején, megpróbálkozott több nyolcezres hegy megmászásával. A szolnoki Szlankó Zoltán hamarosan újabb kihívás elé áll: első magyarként szeretne a Földünk tizennegyedik legmagasabb hegyének számító Shishapangma főcsúcsán állni.

– És mindezt oxigénpalack és sherpák segítsége nélkül tenném – mondja Szlankó Zoltán. Otthona egyik szobája akár egy raktár: hordók, kötelek, karabínerek, ékek és speciális hegymászóruhák mindenfelé.
– Jövő hét közepén ülök a Kathmanduba tartó repülőre, az expedíciós felszerelés összepakolása sok időt vesz igénybe. Ha valami fontos holmit hagyok itthon, az akár a hegymászás végét is jelentheti. Igen, most nagy a káosz... – néz szét a nappaliban.

Zoltán mostani tervezett mászására a hazai hegymászótársadalom is felkapta a fejét. A Tibet területén található 8 ezer 27 méter magas Shishapangma csúcsára ugyanis a hagyományos útvonal helyett egy negyven-ötven fokos meredekségű falban végződő utat választottak. Az expedíciók nagy része a mellékcsúcsra (8 ezer 17 méter) vezető úton megy, innen azonban egy szélnek kitett nagyon nehéz gerincút vezet át a főcsúcsra. Nem véletlen, hogy eddig csak kevesebb mint háromszáz mászó áll a csúcsán 1964 óta. Magyar egyáltalán nem volt köztük.

[caption id="" align="alignleft" width="360"] Szlankó zoltán ezekben a napokban készül a Sisapangma csúcsára
[/caption]

– Lesták Erzsébet tavaly ősszel első magyar nőként a mellékcsúcsra tudott feljutni oxigénpalack nélkül. Remélem, én leszek az első magyar férfi a főcsúcson. Egy kiváló képességű amerikai hegymászónővel és egy argentin túravezetővel mászok majd, remélem, „ütős” csapatot alkotunk.
Az USA-ban élő Cleo Weidlichet élvonalbeli mászóként tartják számon, tavaly két nyolcezres csúcsra is feljutott, alig pár hét leforgása alatt. Zoltán még 2011-ben ismerte meg a hegymászónőt, amikor egy időben próbálkoztak (sikertelenül) ugyanerre a hegyre feljutni.

– Cleónak nagyobb tapasztalata van a magas hegyeket illetően, mint nekem. Igazán jó húzóerő lesz. És hogy expedíciónkat hogyan befolyásolja az, hogy egy nő is tagja csapatunknak? Nos... nem káromkodunk majd annyit – neveti el magát Zoli, hozzátéve, nehezen tudja elképzelni, hogy az amerikai mászótársuk a magashegyi táborokban majd bármilyen tipikus női munkát (például főzést, teakészítést, mosogatást) is átvállaljon, csak azért mert ő a gyengébbik nemhez tartozik.
– Itt mindenkinek meglesz a feladata, bár nem tagadom, a nőkkel szembeni udvariasságot még 7 ezer méter felett sem fogom elfeledni... – bólogat, miközben az „utazópakkot” tovább bővíti két könyvvel.

– Egyedüli magyar leszek kint... biztosan hiányozni fog a nyelvünk. Ezért (is) viszek ki magammal könyvet. Rejtő Jenő... ez éppen megfelelő lesz, hogy kikapcsolódjak, hogy az oxigénhiányos környezetben is értsem a leírtakat – magyarázza, majd hozzáfűzi, a másik könyvet a visszafelé úton szeretné olvasni a repülőn, egészségesen, egy sikeres mászást követően.

Oxigénpalack nélkül másznak

A magyar hegymászás történetében a világ tizennégy nyolcezer méter fölé nyúló hegycsúcsa közül eddig tizenegyet hódítottak meg. Nyártól már csak a két legnehezebb, a K2 (8 ezer 611 méter) és az Annapurna (8 ezer 91 méter) hiányozhat, ha Szlankó Zoltán április 17-én induló expedíciója sikerrel jár. A magyar tagú csoport klasszikus alpesi stílusban vagyis serpák és oxigénpalack nélkül indul neki a hegynek. A szolnoki hegymászó tavaly a világ legnehezebb hegyének tartott Ama Dablamra indított háromfős magyar expedíciót, ám 5 ezer 200 méteren kis híján tragikus baleset érte őket. A teljes expedíciót elsodorta egy lavina, de Szlankó Zoltán ki tudott mászni, és ki tudta ásni két magyar és tíz nepáli segítőjét, hárman azonban a hó alatt maradtak.