Világháborús repeszdarabra bukkantak a templom falában

Ezt János mint ereklyét, azonnal papír zsebkendőbe csomagolta, jól jön majd legújabb kutatásához, amiről szerkesztőségünknek is mesélt.

– Mióta foglalkozik helytörténeti kutatással?

– Mindig is érdekelt Kenderes történelme. Eleinte nem törekedtem rá, hogy az emlékeket gyűjtsem, talán csak hamarabb észrevettem vagy jobban megcsodáltam őket, mint mások. A gyűjtés később kezdődött, szeretem a régi tárgyakat, mindnek varázsa, saját sorsa van. Engem mégis inkább az emberek érdekelnek, hogy mi történt velük, hogyan éltek. Az idős emberekkel való beszélgetések jelentik a legtöbbet, gyerekkoromban az ő „meséiket” hallgattam, így alakult ki helytörténeti érdeklődésem.

– Pár éve együtt kerestük a Horthy-kastélyhoz és borházhoz fűződő alagútlegenda alapját.

– Állítólag több alagút is létezik, van, amelyiket a középkorban építettek, és van, amit állítólag Horthy Miklós ásatott. Ezekben a legendákban az a legszebb és legizgalmasabb, hogy talán igazak, talán nem. Személy szerint rögtön ugranék, ha valaki a létezésükre utaló bármilyen nyomot találna.

– Min dolgozik jelenleg?

– Tavaly a Történelmi séta Kenderesen című helytörténeti kiadvány elkészítésén dolgoztam. Évek óta a II. világháború kenderesi eseményeinek kutatását végzem. A háború máig látszó nyomokat hagyott a településen, az itt lakó emberekben. Azok közül, akik átélték, sajnos már egyre kevesebben vannak közöttünk. A helyi visszaemlékezéseken és rögzített adatokon kívül már olyan forrásokhoz is hozzájutok, amelyekhez régebben elképzelhetetlen volt. Most jó esély van arra, hogy adatokat kapjak az oroszországi Központi Katonai Archívumból.

– Milyen világháborús nyomokat őriz Kenderes?

– A mai Szent István úton, ahol a református templom is van, a harcok idején többször frontvonal volt, rendkívül heves harcok folytak. Ennek ma már kevés látható nyoma van, de a figyelmes szemlélő láthatja. Talán a legszembetűnőbb a templom kerítésének repeszek vágta sérülései. A felrobbant gránátok szilánkjai és a lövedékek szétvágták a drótfonatot, egy helyen a vastag fémkeretet is, és becsapódtak a templomdomb támfalát erősítő terméskövekbe – mutatja a helyszínen János, miközben az odahajló orgonabokrokat toljuk arrébb, hogy le tudjam fotózni ezeket a repesznyomokat. Készül a fotó, s közben János felkiált.

[caption id="" align="alignleft" width="360"] Turi János helytörténeti kutató egy repeszdarabot talált a templom falában
[/caption]

– Tessék megnézni, találtam is egy repeszdarabot az egyik résben! Ez már csak egy rozsdás vasszilánk, nem árthat senkinek, de elképzelhető, hogy mekkora erővel repült, ha belefúródott a terméskőbe – magyarázza, s közben gyorsan papír zsebkendőbe csomagolja a talált emléket. Szóval az ilyen pillanatokért érdemes kutatni!

– Már több eltűnt kenderesi katona sorsát sikerült kiderítenie.

– Ezt komoly sikerként élem meg, mert az anyai nagyapámat is eltűntnek nyilvánították, így tudom ez mit jelent a hátramaradt családnak. Őt sajnos még nem sikerült megtalálnom, talán egyszer kideríthetem mi történt vele. Rengeteg információm és dokumentumom van azoknak a heteknek az eseményeiről, amikor Kenderesen áthaladt a front. Szinte napról napra pontosan tudom a történéseket. Ismerem a magyar és a német hadsereg kenderesi veszteségeit, tudom a katonák nevét és a civil áldozatok legtöbbjének sorsát. A kenderesi háborús emlékművön a neveket böngészve sokukról tudom mi történt velük.

Ez elég különös érzés, kicsit olyan, mintha személyesen ismertem volna őket. Pár éve egy itt elesett ukrán katonát sikerült azonosítanom, az is kiderült, hozzátartozója rendszeresen jár Kenderesre, hogy a sírját látogassa. Addig azt sem tudtuk,  ki van odatemetve. Szóval, ez nagyon érdekes és szép munka. Remélem, egyszer közkinccsé is tehetem az eredményét! Addig azonban még rengeteg kutatási munka van hátra...

Iskolai végzettség: Karcagi Mezőgazdasági Szakközépiskola – érettségi, Debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem – szociálpolitika.

Család: nős, feleségével a kenderesi polgármesteri hivatalban dolgozik. Fiuk a Vidékfejlesztési Minisztérium munkatársa, lányuk a Szegedi Tudományegyetemen tanul.

eredményei: A Belügyminisztérium irodalmi pályázatán országos IV. díj, a Damjanich János Múzeum néprajzi pályázatán megyei II. díj, a Néprajzi Múzeum néprajzi pályázatán országos IV. díj.

Hobbi: helytörténet, vadászat.

Iskolai végzettség: Karcagi Mezőgazdasági Szakközépiskola – érettségi, Debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem – szociálpolitika.

Család: nős, feleségével a kenderesi polgármesteri hivatalban dolgozik. Fiuk a Vidékfejlesztési Minisztérium munkatársa, lányuk a Szegedi Tudományegyetemen tanul.

eredményei: A Belügyminisztérium irodalmi pályázatán országos IV. díj, a Damjanich János Múzeum néprajzi pályázatán megyei II. díj, a Néprajzi Múzeum néprajzi pályázatán országos IV. díj.

Hobbi: helytörténet, vadászat. Turi János helytörténeti kutató egy repeszdarabot talált a templom falában -->