Brutális elszólások a szolnoki érettségin

Nem múlhat el érettségi aranyköpés nélkül. A rettentően izguló diákok zavarukban igazi „örökbecsű” mondatokkal örvendeztetik meg az érettségiztető bizottságot és persze, diáktársaikat is. Idén sem volt ez másként, egy kis csokorravalót gyűjtöttünk össze ezekből.

– Aranyköpések mindig voltak és mindig is lesznek – állítja egy szolnoki tanárnő. – Ezeken általában jót derülünk, és ha nagyon találó, akkor akár évekig is emlegetjük. Személyes kedvencem, amikor a húsvétra nem azt mondta a diák, hogy mozgóünnep, hanem, hogy menőünnep. Egyébként nem csak a gyerekek mondanak néha badarságokat, előfordul ez velünk, tanárokkal is. Természetesen ilyenkor meg is kapjuk a diákoktól a magunkét, de persze csak viccesen teszik szóvá – mesélte élményeit a szolnoki tanár.

Ami az érettségit illeti, a vizsgadrukk hevében hajlamosabbak vagyunk „félrebeszélni” és ilyenkor születnek az aranyköpésnek nyilvánított elszólások.

– „Az üledéket a folyók meg minden összehordja.”, „József Attila költőileg írt számos mindent meg egyebet” – hangzottak el ezek a mondatok egy érettségi vizsga közben – árulta el egy szolnoki nyugdíjas tanár. – Mivel a vizsga közben nem illik kinevetni a gyermeket, így még ha mosolyra görbülne a szánk, akkor is vissza kell fognunk magunkat. Nem könnyű, de muszáj. Egyébként nem egy ilyen mondatot papírra vetettem és ott őrzöm a több mint harmincéves tanári pályafutásom során felhalmozott papírok között.

Nem csak a tanárok, de a diákok is mesélhetnének bőven. H. Annának egy füzetrevaló termése van tanári aranyköpésekből.

Hogy párat említsen: „Annyira éretlen vagy kisfiam, hogy téged éretlenségi vizsgára kéne küldeni!”, „Gyerekeim, be nem áll a szátok ott hátul, így nem csoda, ha nem látjátok a táblára írt egyenletet!” – osztotta meg velünk, majd hozzátette, érettségi után megmutatták a tanároknak és együtt nevettek a közös éveken.

Egy szolnoki középiskolában történt, hogy a nem túl jól sikerült felelet (és egy kis pentyegés) után a tanár kettesben maradva diákjával, megjegyezte neki:
– Azt hittem, értelmesebb vagy!
– Tévedni tetszett, tanárnő – válaszolta könnyedén a diák, tudván, az eredményen már úgysem tud változtatni.
És hát, szóbeszéd tárgya lett a következő ünnepi beszéd is, mely egy pedagógus szájából hangzott el:
– Sajnálom a tehetséges diákokat elbúcsúztatni... őőő... persze a többit is, mert mindenkiben van nyilván olyan, ami tisztelhető és szerethető...ÚN