Digitália

2023.12.11. 06:00

„A napfény hiánya rosszabb, mint az éjszakai elektromos világítás” – magyarázza a Nobel-díjas kronobiológus

Michael Rosbash amerikai kronobiológus, élettani és orvosi Nobel-díjas alapvető életritmusunkról beszélt.

MW

Forrás: Shutterstock

Rosbash az El País című lapnak nyilatkozva úgy fogalmazott, hogy „a napfény hiánya nappal rosszabb, mint az éjszakai elektromos világítás”.

A tudós 2017-ben nyerte el a Nobel-díjat „a cirkadián ritmust (napi biológiai óránkat) szabályozó molekuláris mechanizmusok felfedezéséért” végzett munkájáért. A cirkadián ritmus fiziológiai jelenség, amely körülbelül 24 órás ciklusokban ingadozik, és részt vesz az étvágy, az alvásvágy, a szexuális vágy és még sok minden más alapvető biológiai folyamatunk szabályozásában, s például az asztmás rohamok időzítésében.

A cirkadián ritmus a legtöbb élőlényben létezik, beleértve az állatokat, növényeket, gombákat és algákat. Rosbash a Nobel-díjat átvételekor tartott beszédében azt mondta, hogy a gének 50 százalékát, egy mostani, 2023 novemberében tartott előadásában azonban emelte a számot, és kijelentette,

a gének legalább 70 százalékát cirkadián ritmusok szabályozzák.

A két adat különbözőségét Rosbash így magyarázza:

„Ezt a számot az elmúlt hat év legfrissebb kutatási eredményei alapján frissítették. Az 50 százalékos adat rágcsálókkal végzett vizsgálatokból származott. De 2019-ben újabb nagyszabású tanulmány készült páviánokon, vagyis elsőként főemlősön, és az adat elérte a 70 százalékot.”

Rosbash kutatást végzett a cirkadián ritmusokról a Drosophila melanogaster – ismertebb nevén gyümölcslégy vagy muslica – segítségével. A legyeknek csak 100 ezer neuronja van, míg az embernek 86 milliárd. Rosbash azt mondja: „Bár az emlősöknek több neuronjuk van, az, ami az idegsejtekben történik, alapvetően ugyanaz.”

A cirkadián ritmus periódusa 24 óra 15 perc. „Az emberekről keveset tudunk, de vannak információink állatokról. Egyes állatok szezonális jelleggel szaporodnak. Fiziológiájuk az évszakok szerint változik, és a nap hossza is az évszakok szerint alakul. Szaporodásuk szabályozása érdekében kiegyenlítik cirkadián ritmusukat.”

Legyek és emberek

A legyekben és az emberekben közös az alvás és a szunyókálás. Amikor ezek biológiai céljáról kérdezték, Rosbash elmondta: „A részleteket nem ismerjük, de azt biztosan tudjuk, hogy alvás közben felerősödnek az emlékek, és megváltozik az idegsejtek morfológiája. Nem hiszem, hogy ez az alvás fő célja, és nem tudom, mi a közös a légy és az ember alvásában. Azt hiszem, összefüggésben lehet az anyagcserével. Az agy az ATP legnagyobb fogyasztója, ezért valószínűleg metabolikusan újra kell tölteni.”

Ma a kijelzők mindenhol jelen vannak, mondja, és sokan vannak, akik az okostelefonjuk képernyőjét nézik lefekvés előtt – ezek rendkívül káros hatást gyakorolnak az emberi egészségre. Sok alvásproblémát lehetne gyógyítani a fényviszonyok kezelésével.

Természetben táborozó városi embereket tanulmányozó vizsgálat kimutatta, hogy jobb alvásminőségre tettek szert, mert sötétedés után fekszenek le, és reggel, világosban ébrednek fel. Pusztán ettől javult az egészségi állapotuk.

Egy másik, Brazíliában végzett tanulmány a dzsungelből városi területekre költözők alvási szokásait hasonlította össze. Kiderült, hogy akik városba költöztek, és nagyobb mértékben éltek elektromos világítással, rosszabb alvásminőséget mutattak.

Rosbash szerint „az emberek ma kialvatlannak tűnnek. Ha délután négykor lekapcsoljuk a lámpát egy szemináriumi teremben, a hallgatóság fele azonnal horkolni kezd.”

„Ez nem egy kipihent kultúra: a modern emberek, akik erős villanyfény mellett töltik a napjukat, egyértelműen kialvatlanok.”

A Nemzetközi Rákkutató Ügynökség tanulmánya feltárta, hogy a váltott műszakban vagy éjszakai műszakban dolgozó munkavállalók nagyobb eséllyel lesznek rákosak.

Rosbash az ilyen munkákat végzőknek azt javasolja, viselkedjenek úgy, mintha az éjszaka nappal lenne. Az számít, hogy mennyi fény jut be és mikor eszünk. Aludjunk 8 órát egy olyan szobában, ahol nincs fény, alvásunk zavartalan legyen, és alvásidőben ne együnk, akkor a szervezetünk nem fogja észrevenni a változást.

Beszél arról, hogy az éjszakai nassolás miért növeli az elhízás és a metabolikus szindróma kockázatát: „Az egyik hipotézis szerint a cirkadián ritmusok által szabályozott DNS-károsodást javító rendszerhez kapcsolódik. Néha ugyanis ezek méreganyagokat termelnek. Az éjszakai nassolás olyan méreganyagokat tartalmaz, amelyeket az emberek akkor nem tudnak eltávolítani, s ez rákos megbetegedésekhez, például vastagbélrákhoz vezet.”

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szoljon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!