pusztító fehéredés

2018.07.16. 19:00

Mesterséges felhőkkel óvnák a korallokat

A világ legnagyobb koralltelepe feletti felhőtakaró megnövelésével és „kifényesítésével” óvná meg az ausztrál Nagy-korallzátonyt egy helyi oceanográfus.

Daniel Harrison kedden fogja bemutatni az általa kidolgozott stratégiát egy Queensland állambeli tudományos kongresszuson, amelyen 200 szakértő vitatja meg a súlyos károkat elszenvedett korallzátony megóvásának lehetséges módjait.

Felhőképződéskor a lehűlő levegő hőmérséklete harmatpont alá süllyed és a feleslegessé váló vízgőz kicsapódik. A kicsapódás a légkörben lebegő, szabad szemmel nem látható szilárd anyagok – például vulkáni hamu, por, sókristályok – felületén indul meg.

„A szárazföld felett rengeteg a por és az egyéb szilárd anyag. Az óceán felett azonban elsősorban a tengeri só számlájára írható a felhőképződés.

Elképzelésünk szerint fogjuk a tengervizet és szétpermetezzük a levegőben, hogy elpárologva maga után hagyja a sókristályokat”

- magyarázta Harrison, a Sydney-i Egyetem Tengertudományi Intézetének munkatársa, aki a Coffs Harbour-i Southern Cross Egyetemen dolgozó kollégáival együtt dolgozik a projekten.

A kutatók egyedi tervezésű szórófejekkel juttatnának több ezer milliárd vízcseppet a légkörbe másodpercenként. A finom vízfátyol a tervek szerint nagyjából egy kilométerre az óceán fölé jutna el.

Harrison szerint a módszer „kifényesítené” a felhőket a zátony felett, ami azt jelenti, hogy több napfényt tudnának visszaverni az űrbe.

A korallfehéredést a melegedő óceánvíz és a napfény együttes hatása okozza.

„Ha leárnyékoljuk a korallokat, akkor a melegedő víz ellenére sem indul be a fehéredés”

- mondta az oceanográfus.

Harrison szerint a zátonyra nehezedő nyomás immár kritikus szinthez közelít. „A klímaváltozás mostanra olyan mértéket öltött, hogy a káros anyagok azonnali és drasztikus visszaszorítása esetén is tovább fog melegedni a zátony körüli víz a következő egy-két évtizedben” – jegyezte meg a szakember.

A korallzátonyok kevesebb mint 0,1 százalékát fedik le az óceán területének, ám a tengeri élőlények 25 százaléka használja őket élőhelyként élete legalább egy szakaszában. „Nem tudjuk pontosan, hogy a korallzátonyok elvesztése milyen következményekkel járna a tengeri élővilágra nézve” – húzta alá Harrison.

Borítókép: búvár a Nagy-korallzátonynál

AFP / Only France / Only World / Jeam-Michel Mille

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szoljon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szoljon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!