nincs új a nap alatt

2019.08.30. 19:32

Középkori adócsalásról tanúskodik a közelmúltban talált normann kincs

Az érméket könnyen tovább lehetett adni törvényes fizetőeszközként.

Forrás: Shutterstock

Ezeréves adócsalásra derített fényt az a több ezer normann pénzérme, amelyre januárban bukkantak véletlenül fémkeresők a délnyugat-angliai Somerset grófságban.

A British Museum szerdán jelentette be a közvetlenül a normann hódítások kora utáni időkből származó lelet megtalálását. Ez a második legnagyobb ilyen lelet a korból.

A pénzérmék egy része II. Harold angol királyt ábrázolja, aki 1066-ban a Normandiai Vilmos ellen vívott hastingsi csatában vesztette életét. Másik részük a trónra lépő győztest, Hódító Vilmost, Anglia első normann királyát ábrázolja.

Gareth Williams, a múzeum kurátora elmondta, hogy

a 2528 érmét tartalmazó kincs szokatlanul nagy és nagyon fontos a történelem azon időszakának megvilágításához.

„A történészek között nagy vita folyik arról, hogy folytonosság vagy változás történt közvetlenül a normann hódítás után, illetve az azt követő hosszabb időszakban. Az érmék segítenek megérteni, miként hatottak a társadalomra a normann időszak alatt bekövetkezett változások” – közölte.

Három érmét hibridként, kétféle érme kombinációjaként azonosítottak.

Ez a gyakorlat a pénzverők általi adóelkerülés egyik korai formája volt.

Ezeken az érméken a nyelvezet és a rajzok egyaránt utalnak Haroldra és Vilmosra, és könnyen tovább lehetett adni törvényes fizetőeszközként, mivel egy átlag angolszász írástudatlan volt és a királyok képe hasonlított egymásra.

A leletre januárban a somerseti Chew-völgy közelében egy gazda mezőjén bukkant egy pár, amely arra tanította barátait, hogy miként kell fémkeresőt használni.

Egyikük Hódító Vilmos ezüstérmét talált, ilyen leletre harminc évben egyszer bukkanhatnak fémkeresők. Két lépéssel később újabb, majd újabb érmék következtek, végül 4-5 órán keresztül ásták a térséget, hogy felszínre hozzák valamennyit – olvasható a The Guardian című brit napilap honlapján.

Az érmék értéke több millió fontra rúghat, a szakemberek szerint

1067-68-ban elegendőek voltak arra, hogy 500 birkát vegyenek értük.

Most jogi folyamat indul arról, hogy műkinccsé nyilvánítható-e a lelet. Ha bebizonyosodik, hogy műkincs, akkor egy független szakértői bizottság felbecsülni az értékét, és a múzeumoknak felajánlják megvételre.

A kincskeresőket megillető jutalmat szétosztják a föld tulajdonosa és a fémkeresők között.

A kérdésre, hogy valaki miért temetett el ennyi pénzt, Williams elmondta, hogy Délnyugat-Anglia erőszakos hely volt az 1066-os csata után, a walesiek rendszeresen betörtek és Harold fia is visszatért az Ír-szigetről.

„Képzeljünk el egy ingatag helyzetű kort, amikor az országot olyan uralkodó irányítja, akit nem mindenki támogat és a kontinenssel való viszony is bizonytalan. Ilyen körülmények között választhatta valaki, hogy a föld alá rejti pénzét” – hangoztatta.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szoljon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!