Bizonytalanság jellemzi a bíróság és a média viszonyát

Márpedig a közönség, az érdeklődők hiteles tájékoztatása olyan közös cél lehet, amely szükségessé teszi a közös cselekvést, az időről időre felszínre kerülő gondok megoldását. Hozzátette: a bírói hatalom is ellenőrizhető, az ellenőrzés leghatékonyabb eszköze pedig a nyilvánosság. Mint mondta, ma már adott a jogi háttér, hogy a sajtó képviselőinek helye van a tárgyalásokon, élhetnek az ellenőrzés lehetőségével.

A bírósági eljárások nyilvánossága erősíti a bíróságokba vetett bizalmat és "talán ennek is köszönhető, hogy számos vitatott ügy és időnként előforduló hibák ellenére a magyar bíróságok bizalmi indexe európai összehasonlításban sem rossz, az elmúlt évek során általában 60-65 százalék között mozgott" - mondta Lomnici Zoltán.

A Legfelsőbb Bíróság elnöke elmondta: a bírák arról panaszkodnak, hogy szakszerűtlenek a bírósági tudósítások, az újságírók pedig azt kifogásolják, hogy nehéz az információhoz jutás, és sokszor nem kíván együttműködni a bíróság a sokoldalú tájékoztatásban. Lomnici Zoltán érdekesnek nevezte, hogy Magyarországon nem etikai szabály, nem önkorlátozás, hanem törvény tiltja, hogy a bíró nyilatkozzon a folyamatban lévő ügyről.

Az OIT elnöke elmondta: kezdeményezik az Igazságügyi Minisztériumnál a bűnügyi és igazságügyi tájékoztatásra vonatkozó szabályok felülvizsgálatát, és olyan törvényi szintű szabályozás kialakítását, amely az adatvédelem és az információs szabadság szempontjait bírósági eljárás sajátosságaival összhangban juttatja érvényre. Legyen egy kicsit korrektebb az együttműködés - mondta.

Megjegyezte: az OIT ajánlástervezetet is készít, amelyben egységes eljárási és szempontrendszert javasol a sajtó iratbetekintési lehetőségeinek biztosítására, valamint speciálisan képzett szóvivői hálózatot kíván kialakítani a médiával való hatékonyabb kapcsolattartás érdekében.

-->