Nem tudták, honnan jön a hang

Ismerős hanghatás, de szokatlan időpontban zavarta­ a lakosokat a ta­vaszi és kora nyári hónapokban, ­többen panaszkodtak durrogó­ hangokra a kora reggeli órákban. Voltak, akik valamiért a halastavakra gyanakodtak, ám mint ­kiderült, egészen egyszerű okok állnak a háttérben.
– Hajnali öt órakor éles pufogtatást lehetett hallani. Ilyenkor még az emberek alszanak, pontosabban csak aludnának, de így nem lehet – meséli Mária, aki a város északkeleti felén lakik.

– A kellemes időben az ember reggelente vagy éjszaka szellőztet, de most nem tudunk, mert akkor nem alszunk. Már egy ideje korábban kelünk a megszokottnál, mert erre a durrogó hangra ébredünk a férjemmel – folytatja. A város keleti és déli utcáiból is érkeztek hasonló észrevételek, akadt, aki az internetes felületeken adott hangot nemtetszésének.

[caption id="" align="aligncenter" width="600"] Jóvér Kálmán mezőgazdasági vállalkozó az újravetett napraforgók közötti különbséget mutatja Fotó: U. L.
[/caption]

– Nagyon kellemes lenne a fenyőfákon lakó madarak csicsergésére ébredni, de nem a halastóról ide hallatszó pufogásra. Már egy órája megy és most sem hagyják abba – így írt egy hölgy az egyik közösségi felületen.
Egyes vélemények szerint a zaj a halastavak gázágyúinak hangja, már korán reggel a tavak halállományát dézsmáló kormoránokat riasztják vele.

Az általunk megkérdezett halastó-tulajdonosok határozottan cáfolták az effajta találgatásokat.

– A gázágyúk most hallgatnak. Nem riasztunk vele kormoránokat, hiszen az ágyúkat kölcsönkérték vagy bérelik a földtulajdonosok, ugyanis korábban nem látott vadlibakár érte őket idén – hangzik az egyik halastó-tulajdonos magyarázata. A mezőgazdaságban idén valóban nagy károkat okoz a vadliba, mely ebben az időszakban védett, tehát csak riasztani lehet.

– A halastavaknál használt riasztóeszközöket most Tiszafüred környékén, külterületén gazdálkodó földtulajdonosok működtetik, mert idén a vadliba nagy károkat okoz. Riasztására és a károkozás megelőzésére nem sok lehetőség van – mondja megkeresésünkre Bajor Imre, a Tiszafüredi Földtulajdonosi Vadásztársaság elnök-helyettese.

– Úgy körülbelül két éve a vadliba rájött, hogy a napraforgó jó csemege. Azelőtt olyan, hogy napraforgóban libakár? Nem is létezett! Mi határosak vagyunk a nemzeti parkkal, a vadliba ott megveti a lábát a védett élőhelyen. Kijárnak a mezőgazdasági kultúrába és két- és négyleveles állapotában lecsípik a napraforgót. Ezért a növény teljesen elpusztul – ismerteti a szakember.

A vadásztársaság felé bejelentett kárigény eddig többszáz hektár. Kisebb-nagyobb sikerrel próbálják riasztani a kártevőket. Most az vált be, hogy madárijesztőket és gázágyút helyeznek ki. A vadliba fél a lövés hangjától, így nem száll le és nem dézsmálja a napraforgót. A halastó-tulajdonosok a gázágyúkat kölcsönadták a mezőgazdászoknak, földtulajdonosoknak, hogy óvni tudják a vetést.

– A gázágyúkat tizenöt éve használjuk a halastavaknál, Tiszafüreden az összes halastó használ ilyet, de a lakók idáig nem panaszkodtak, mert a tavak olyan messze vannak a várostól, hogy a hanghatás nem jut el addig – érvel Bajor Imre.

Hozzáteszi: a gázágyúk most jelentősen közelebb kerültek a városhoz, mezőgazdasági területeken működnek, ezért hallják a lakosok az említett hanghatást. A vadliba okozta károk a vetés után jelentkeztek először. Többféle módon próbáltak már védekezni ellenük.

– A vetés után két héttel vettük észre, hogy nagy területen hiányzik a napraforgó. A liba lecsipkedte a növény sziklevelét, így az nem hajt ki. Olyan nagymértékű volt a kár, hogy újra kellett vetni, nálam ez ötvenhárom hektárt érintett. Mire a vetőmagot megrendeltük és újra elvetettük, már milliós kárnál jártunk – idézi fel lapunknak Jóvér Kálmán mezőgazdasági vállalkozó, akinek földje egy nádas-vizes élőhely mellett van, ahol a vadlibák tartózkodnak. Mikor a nemzeti park illetékesét tájékoztatták arról, hogy a napraforgótáblákra nemzeti parki területről érkezik a vadliba, kiderült, hogy a vadliba költési időszakban vadászati tilalom alatt áll, így nem lőhető. Ráadásul a nemzeti park felé nem élhetnek kárigénnyel sem.

– Több módszerrel próbálkoztunk, eredménytelenül. Tizenkét hektárt már harmadjára kellett újravetni. Már minden tőlünk telhetőt megtettünk. Vadászni a libára csak december 1-től lehet, ami rajtunk, mezőgazdászokon nem segít, a mi gondunk tavasszal és kora nyáron jelentkezik – fogalmaz a családi gazdálkodó.

A későn elvetett napraforgó gondozása nem egyszerű, ráadásul csak az őszi betakarításkor derül ki, hogy a korai és késői vetésben milyen különbségek és minőségi eltérések lesznek. Bár az elmúlt években inkább a mezeinyúl-kár volt jellemző, idén a vadliba már többszáz hektáron okozott milliós károkat. Úgy tudni,  az egész Tisza-tónál hasonló a helyzet.

A szakemberek szerint a gázágyúk még júniusban visszakerülnek a halastavakhoz, tehát napokon belül elcsendesednek. Az látható, hogy a probléma megoldása hosszú­ időbe fog telni, de most, a nyári­ hónapokra elhallgatnak az ágyúk. Ugyanakkor tavasszal nagy eséllyel újraindul az üzem, mert a vadliba megtanulta, hogy a napraforgó­ kiváló­ csemege, így jövőre is próbálkozni fog. 
A mezőgazdasági károk pedig Tiszafüredre és a Tisza-tó környékére is nagy hatással vannak, tehát a probléma hosszú távú megoldást vagy megszokást kíván – vélekednek a helyi gazdák.