Türelem és gusztus kell, hogy kiegészíthessék a családi kasszát

– Ebből aztán nem gazdagszom meg! – legyint egy idős asszony Nagyrév határában. Május közepét írunk, a karján himbálódzó fonott kosár tele illatozó akácvirággal.

– Gyerekkoromban zsíros kenyér mellé rágcsáltuk el az édes szirmokat, ma pénzt kapok érte, ebből egészítem ki a nyugdíjamat. Tiszaföldvárra megyek át a virágokkal, egy vállalkozás ott átveszi, szárítja, majd eladja. Nem titok: 120 forintot kapok a virág kilójáért. Ha az akác levirágzik, bodzavirágot gyűjtök – fűzi hozzá a néni, miközben ráncos kezével megállás nélkül szedi a növényeket.

Mára nem csak az akác, már a bodzavirág szezonja is véget ért, hamarosan nyílik a fekete nadálytő és a kamilla, ebből is csurran-cseppen valami a gyógynövénygyűjtőknek. Nem sok: a kamilla kilójáért például kétszáz forintot fizetnek.

Az egyik megyénkben is jelen lévő felvásárló honlapunknak elismerte, ez valóban csekély pénzkereseti lehetőség, de van, akinek ez a pár ezer (vagy csak pár száz) forint is jól jön. Régebben sokkal népszerűbb volt a gyógynövények „vadászata”, sok öreg tudta: fűben-fában orvosság. Ma már egyre kevesebb fiatalt érdekel a természet. Nem ismerik a növényeket, félnek a kullancsoktól.

Akadnak azonban települések, ahol csapatokban, sokszor családostól járják a határt a gyűjtők egy vezető segítségével.
– Régen nagyon sokan éltek abból, hogy szederlevelet, csalánt, különböző gyógynövényeket gyűjtöttek, majd eladták – ezt már Menyhárt László, a település polgárőre mondja.
– Jelenleg a mályvagyökeret szedik, ezt megtisztítják, felaprítják, majd kiszárítják, ezt vásárolják meg tőlük gyógyászat célra, de gyűjtenek még bodzavirágot, bodzát is. Ezzel, amikor szezonja van, körülbelül öt-hat ezer forinttal tudják kiegészíteni a családi kasszát – teszi hozzá.

[caption id="" align="aligncenter" width="600"] A tiszainokai asszonyoknak kellemes időtöltés az akácvirágok gyűjtése Fotó: J. Zs.
[/caption]

– A pluszforrásra igen nagy szüksége van az itt élő családoknak, hiszen a hátrányos helyzetű településen kizárólag csak közmunka akad – magyarázza.

Más inkább csigákat gyűjt, úgy vélik, ezeket könnyebb összeszedni, főleg, ha ismert a „titkos” hely, ahol százszámra fellelhető az éti csiga. Még Szolnokon is volt nemrégiben átvevőhely. A legalább három centis jószágok kilójáért 70–100 forintot fizettek. A felvásárlás szigorúan ellenőrzött telephelyeken zajlik, ahonnan az állatok 40 százaléka az országban működő négy feldolgozóüzem valamelyikébe kerül. Jó tudni, hogy az éti csiga védett állatfaj, mégis gyűjthető április 1-től június 15-ig.

– Gusztus kell hozzá. A virágok szedéséhez meg türelem. Kis pénzt hoz a konyhára, de ez is jól jön sok helyütt a családi kasszába. Főleg nálunk, ahol más keresetkiegészítés nem jöhet szóba – magyarázza a tiszainokai polgármester, Szendreiné Kiss Erzsébet, hozzáfűzve, ő maga is kipróbálta nemrégiben az akácvirág szedését: kutya nehéz munka órákon át nyújtózkodni, fára mászni...

– Amikor elérkezik a kapálási, vagy címerezési szezon, az ezzel foglalkozó vállalkozók szervezetten gyűjtik össze a munkákra jelentkezőket, akik a két-három hét alatt körülbelül negyven-, ötven- vagy akár százezer forintot kereshetnek. Nálunk a gyógynövények, vagy az akácvirág gyűjtése nem jellemző, inkább ezzel a módszerrel próbálnak plusz bevételi forráshoz jutni a lakosok – teszi hozzá a polgármester.

Szoljon.hu Máshol inkább címereznek – A kettőezer lakosú Tiszapüspökiben inkább idénymunkákból egészítik ki a lakosok a jövedelmüket – mondja Bander József­ polgármester.

– Amikor elérkezik a kapálási, vagy címerezési szezon, az ezzel foglalkozó vállalkozók szervezetten gyűjtik össze a munkákra jelentkezőket, akik a két-három hét alatt körülbelül negyven-, ötven- vagy akár százezer forintot kereshetnek. Nálunk a gyógynövények, vagy az akácvirág gyűjtése nem jellemző, inkább ezzel a módszerrel próbálnak plusz bevételi forráshoz jutni a lakosok – teszi hozzá a polgármester. A tiszainokai asszonyoknak kellemes időtöltés az akácvirágok gyűjtése Fotó: J. Zs. -->