Aláírták a megállapodást, jön Debrecenbe a világ legnagyobb akkumulátorcége (videó)

A mai napon történelmet írunk – kezdte beszédét Szijjártó Péter az MTI tudósítása szerint. A külgazdasági és külügyminiszter a hajdúsági városban tartott rendezvényen mérföldkőnek nevezte a telekre vonatkozóan most aláírt adásvételi szerződést, mondván, hogy ez a projekt első, jogi kötőerővel rendelkező megállapodása.

Arról számolt be, hogy a világ legnagyobb akkumulátorgyártója hatalmas nemzetközi verseny nyomán, két és fél év tárgyalás után választotta hazánkat második európai üzeme felépítésére. Kiemelte, hogy 

"Ezzel Kína és Németország után mi leszünk a harmadik ország a világon, ahol CATL gyáregységgel rendelkezik." Majd hozzátette, hogy a projekthez állami támogatást is nyújtanak, amelynek részleteit később, az Európai Bizottságnál induló notifikációs folyamat lezárását követően hozzák majd nyilvánosságra.

Továbbá aláhúzta, hogy Németországon és Kínán kívül egyedül Magyarországon van jelen gyártóbázissal mindhárom nagy német prémium autómárka, az Audi, a BMW és a Mercedes, amelyek fontos szerepet szánnak hazánknak elektromobilitási stratégiájukban, így sietni kell a tervek szerint 2025-ig tartó építkezéssel, mert nagy a kereslet az akkumulátorokra.

Szijjártó Péter közölte, hogy a jelenlegi európai helyzet ráadásul még különlegesebb jelentőséget ad az alkalomnak, miután korábban talán soha nem állt a világgazdaság ilyen rövid idő alatt kétszer is a feje tetejére, mint most a koronavírus-járvánnyal és az ukrajnai háborúval.

Szavai szerint "egyértelmű bizonyítványt állít ki" a magyar gazdaságpolitika teljesítményéről, hogy éppen a világgazdaság ezen két "fekete évében", tavaly és idén jelenthették be a valaha volt két legnagyobb beruházást.

Leszögezte: ezek mutatják, hogy sem a háború, sem a járvány nem tudta megtörni a világgazdaságban zajló két alapvető folyamatot, az autóipari forradalmat és a keleti vállalatok egyre radikálisabb globális térnyerését. "Mi mindkét folyamatot felismertük, mindkét folyamatra helyesen reagáltunk" - mondta.

Emlékeztetett rá, hogy a magyar autóipar teljesítménye 2010 óta két és félszeresére nőtt, termelési értéke 2021-ben megközelítette a 9500 milliárd forintot.

 A miniszter úgy vélekedett, hogy a keleti nyitás a támadások ellenére sikeresnek bizonyult. 

- jelentette ki.

"Teljes mértékben tisztában vagyunk azzal, hogy párhuzamosan azzal, hogy mi itt ünneplünk, azok, akik minket a keleti kapcsolatokért szoktak támadni, most súlyosan irigykednek" - tette hozzá.

Ennek kapcsán üdvözölte, hogy a beruházás segíteni fog abban, hogy hazánk az elmúlt évek kríziseihez hasonlóan ebből a válságból is megerősödve kerüljön ki.

Végül a magyar-kínai kapcsolatokat méltatta, kitérve arra, hogy tavaly rekordot döntött, 11 százalékos növekedéssel akkor először 12 milliárd dollár fölé emelkedett a kétoldalú kereskedelmi forgalom volumene, és a bővülés mértéke az idei első fél évben is 7 százalékos volt.

"Magyarország nagyon-nagyon sokat profitál a Kínai Népköztársasággal fenntartott pragmatikus, kölcsönös tiszteletre alapuló, külső befolyásoktól mentesített együttműködésből" - húzta alá Szijjártó Péter.

Mint ismert, a kínai CATL vállalatot szoros együttműködés köti a BMW-hez is, amely szintén a cívisvárost választotta új gyárának otthonaként – olvasható a Haon.hu cikkében. Az akkumulátorgyár a debreceni Déli Gazdasági Övezetben épül fel, a területen már jelenleg is zajlanak a munkálatok, a régészeti feltárások.

A kormány nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánította a CATL-beruházást. Az erről szóló rendelet augusztus 18-án jelent meg a Magyar Közlönyben. Ugyanebben a Magyar Közlönyben egy kormányhatározat mindösszesen 87 milliárd 718 millió 849 ezer forint kötelezettségvállalást is rögzít a debreceni Déli Gazdasági Övezet bővítésével összefüggő infrastruktúra-fejlesztésekhez. Ebből az összegből különböző energetikai fejlesztéseket (villamosalállomás-bővítés, átviteli hálózat átalakítása, távvezeték létesítése stb.) finanszíroznak majd költségvetési forrásból a támogatási szerződés megkötését követő 60 hónapon belül.

A hétfőn, Debrecenben tartott aláírási ceremónián Yang Chao a kínai delegáció képviseletében gratulált a beruházáshoz, és dicsérte Szijjártó Péter külügyminiszter munkáját. Mint fogalmazott, a CATL beruházása a legnagyobb zöldmezős beruházás Magyarországon, amely tovább erősíti a magyar-kínai együttműködést. A két ország kapcsolatát gyümölcsöző eredmények és erős szinergia jellemzi, közös történelmük során ez a legmagasabb szintű együttműködés. A kétoldalú kereskedelmi volumen összesen 15,7 milliárd dollárra rúg, Kína legnagyobb beruházási desztinációja Közép-Kelet-Európában évek óta Magyarország.

Magyarország csodálatos ország – mondta Robin Zeng, a CATL elnöke és alapítója, aki örömét fejezte ki a beruházással kapcsolatban. Hozzáfűzte, erőteljes partnerkapcsolatuk van az ismert autóipari szereplőkkel, a német üzemük is folyamatosan halad előre, a második üzem helyszínének pedig Debrecent választották. – Minél mélyebben néztünk utána, annál jobban lenyűgözött minket az üzleti környezet Debrecenben. Hiszünk abban, hogy az új telephelyünkkel növelhetjük előnyünket, ezáltal erősítve partnerkapcsolatainkat. 9 ezer munkahelyet teremtünk, miközben a zéró karbonkibocsátásra törekszünk, amiben a magyar kormány nagyban támogat bennünket. A fosszilis energiák helyét a megújuló energiák veszik át, ehhez pedig innovációra van szükség. Hiszek a célkitűzéseinkben, melyek összhangban vannak a kormány célkitűzéseivel. Magyarországé az egyik legnövekvőbb gazdaság, hiszünk és bízunk a sikertörténetben – fogalmazott.

Kik is ők?

A Contemporary Amperex Technology (CATL) mára a világ legnagyobb elektromos jármű akkumulátor gyártó cége, a piaci részesedés 32 százalékát birtokolja, és jelenleg 33 ezer főt foglalkoztat. A vállalatot 2011-ben alapította Robin Zeng, a korábban laptopokba és mobiltelefonokba szánt akkumulátorok gyártásával foglalkozó ATL vállalat tulajdonosa. Az elektromos autók iránti kereslet növekedésével a cég termelése évről évre megduplázódott.

A magyar sajtóban a CATL elsőként 2018-ban lett ismert, amikor is márciusban a kínai vállalat bejelentette, hogy egy hatalmas gyárat szándékozik létesíteni Európában. Hazánk mellett Lengyelország és Németország állt versenyben a beruházásért. Végül Németország jött ki győztesen, amelynek fő oka lehetett, hogy a Volkswagen és a Daimler után a BMW egymilliárd dolláros megrendelésről szóló szerződést írt alá a kínai céggel akkumulátorcellák gyártására.

Saját technológia

A cég egyik legnagyobb megrendelője, a Tesla tavaly nyáron meghosszabbította szerződését a vállalattal, így 2025-ig kizárólag a CATL által fejlesztett LFP-technológiás (lítium-vasfoszfát) cellákat alkalmazza, melynek a kémiája mellett az energiasűrűsége is különbözik. Ráadásul a vas bőséges előfordulása miatt lényegesen olcsóbb is a gyártása. Élettartamban pedig akár kétezer töltési-kisülési ciklust is képesek teljesíteni.

A kínai cég ambiciózus célkitűzése, hogy a tengerentúli autógyártók legnagyobb beszállítójaként uralja a piacot a „beszerzési ciklus” következő fordulójában, amely a vállalat korábbi ügyvezetője szerint 2026-tól kezdődik. Ez egészen esélyes jövőkép, mivel elemzők szerint a CATL jó irányba halad, hogy 2025-re megtriplázza cellagyártási kapacitását világszerte.

Mindezt annak ellenére, hogy a vállalat 2022 első negyedévében növekvő eladási mutatók mellett jelentős bevételcsökkentést könyvelt el a növekvő nyersanyagárak és a sanghaji leállások következtében, amit a koronavírus-hullám újbóli fellendülése okozott.